Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-28 / 228. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 28., SZERDA HÍREK Bort lopott, eljárás indult ellene SZEKSZÁRD-TOLNA Bort lo­pott egy áruházból szeptem­ber 20-án délután egy 48 éves tolnai férfi, akit az adat­gyűjtés eredményeként a szekszárdi egyenruhások 48 órán belül elfogtak, majd elő­állítottak. Az ügy iratait az el­járás lefolytatása miatt a Szekszárdi Járásbíróságnak a napokban átadták. 1.1. Elvitte a boltban felejtett pénztárcát TOLNA Vádemelési javaslat­tal zárta le a rendőrség egy lopási ügy nyomozását. Még május 21-én délelőtt egy tol­nai boltból elloptak egy ott­felejtett pénztárcát, amely­ben a pénz mellett bankkár­tyák és pontgyűjtő kártyák voltak. A rendőrök azonosí­tották a gyanúsítottat egy 25 éves tolnai nő személyében, aki beismerte a bűncselek­mény elkövetését, közölte a rendőrség. 1.1. Harcon a kölesdi díszítőművészek HARC A Kölesdi Díszítőmű­vész szakkör mutatkozott be a harci Faluházban. A 210 ki­állított munka - térítők, abro­szok, kötények, blúzok, tálca­kendők - mellett a tablókon eredeti ümögök, löbikék, jegy­kendők fényképei és a szak­kör életének mozzanatai, el­ismerései is láthatók voltak. Vargáné Kisfalvi Erzsébet mű­vészeti vezető megnyitó be­szédében a szakkör munká­ja és a fehérhímzés jellegze­tességei mellett beszélt a kö­lesdi népviselet történetéről, majd a kiállított babák segít­ségével a viselet jellegzetes­ségeiről is. A rendezvényt a Zönge Népdalkor műsora is színesítette. B. K. Teával várják a közönséget TAMÁSI Az Értényi emlék­könyvet mutatja be és leg­újabb írásaiból szemez­get Ékes László író, újságíró szeptember 29-én, csütörtö­kön 18 órakora tamási Köny­­nyü László Városi Könyvtár­ban. Ez a rendezvény a bibli­otéka Teaházának utolsó al­kalma lesz, ahova szeretettel és finom teával várják az ér­deklődőket. V. M. Jjp», Erosne Máté Eva zongoratanár Jm a szekszárdi jfzeneiskolában tanítja a növendékeket Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Viselkedéskultú­rát, összpontosítást, kitartást, átérzést is tanul, aki beiratko­zik egy művészetoktatási intéz­ménybe. Ágostonná Béres Kornélia, a Garay János Általános Isko­la, Alapfokú Művészeti Iskola Liszt Ferenc Zeneiskolája tagin­tézmény-vezetője már a tavalyi tanév kezdetekor azt mondta: az általános iskolák vezetői tá­mogatják a művészeti képzést. Az együttműködés köre azon­ban idén tovább bővült, és az előképzős szolfézsosok óráit így már a Garay és a Babits mellett a Dienes-iskolában is meg tudják tartani. Az egész napos iskola nem jelent gondot, mindkét fél pedagógusai igyekeznek rugal­masan hozzáállni a kérdéshez. A középiskolák és a zeneisko­la közötti együttműködés miatt pedig az is megoldható példá­ul, hogy lyukasórában akár dél­előtt vegyenek részt a gimnazis­ták a zeneórákon. Az is tény azonban, hogy a legtöbb szülő azt szeretné, ha délután 3 és 5 óra között lehetne beütemezni a zeneiskolai elfog­laltságot. Fricz Józsefné, a tolnai Wosinsky Mór Általános Iskola Fusz János Zeneiskolájának ve­zetőjének tapasztalatai szerint mostanában egyre jellemzőbb a két véglet: vagy gyerekmeg­őrzőnek tekintik a zeneiskolát, vagy teljes lelkesedéssel, akár mindent félretéve zenél és gya­korol a diák. Bár a mondás sze­rint teher alatt nő a pálma, az általános iskolások délutánon­ként már nagyon fáradtak, a ze­neiskolában eltöltött idő viszont kikapcsolódást jelent. Mindkét helyen minden évre jut egy-egy kiugró teljesítmény, az országos versenyek indulói és a zenei pá­lyát választó növendékek bizo­nyítják, hogy magas színvonalú szakmai munka folyik náluk. Még ideálisabb lenne a helyzet, ha minden gyerek olyan hang­szeren tanulhatna játszani, amilyenen csak szeretne.- Általában elmondható a vi­déki zeneiskolákról, hogy tanár­hiánytól szenvednek - mond­ja Fricz Józsefné. Zongoratanár­ra például szinte minden ilyen intézményben szükség lenne. Csakhogy a végzősök közül so­kan külföldön igyekeznek bol­dogulni. A tolnai zeneiskola ve­zetője szerint megoldást egy olyan ösztöndíjprogram jelent­hetne, mely kötelezi a fiatalokat arra, hogy a diploma megszerzé­se után itthon vállaljanak mun­kát. Azt is elmondta: hivatásuk­ban nem elég, hogy szakmailag jók, elengedhetetlen, hogy el­kötelezettek legyenek a tanítás iránt. Ágostonná Béres Korné­lia azt is tapasztalta, az a jó, ha a gyermek választ hangszert, és nem a szülő szeretné a gyereken keresztül megvalósítani be nem teljesített álmát. A választást Szekszárdon és Tolnán is az óvo­dásoknak tartott bemutató órák­kal igyekeznek megkönnyíteni. A zenetanulás nemcsak hang­szert ad a gyerek kezébe, de megkönnyíti a nyelvtanulást, fej­leszti a memóriát, kitartásra ne­vel, javítja az együttérzés képes­ségét, megtanít a színpadi visel­kedésre, a stresszhelyzetek ke­zelésére. Aki zenekarban játszik, társaival koreográfiát táncol, megtanul a másikért dolgozni. “*Í Korán érdemes elkezdeni Az a jó, ha már óvodáskorától ré­szesül művészeti nevelésben a gyerek. Igaz ez a zenetanulásra, és talán még inkább a táncra. Valkainé Daczó Eszter, a PTE ÍGY Gyakorlóiskola Táncművészeti Tagozatának vezetője elmondta: felmenő rendszerben kell gon­dolkodni. Minimális azoknak a száma, akik később, harmadik­negyedikesként vagy pláne fel­ső tagozatos korukban kezde­nek el náluk táncolni. Az elmúlt három évben viszont többen vol­tak olyan növendékek, akik nem Szekszárdon folytatják tanulmá­nyaikat az általános iskola után, ezért nekik tömbösített órákat tartanak. így a versenyzést is folytatni tudják. Testi, lelki egészséget szolgál A muzsikától jobb az ember lelki egészsége, és a zenetanulás jó­val olcsóbb, mint a pszichológus. Ilyen szempontból a sport hason­lítható a zenéhez. Gyakorlás köz­ben a zenésznek szüksége van a látására, a hallására, a tapintá­sára, fontos a mozgás koordiná­ció. az izomtónus kontrollálása, az emlékképek felidézése és az érzelmi intelligencia használata. A két agyfélteke működésének ilyen fokú összehangolása más tevékenység közben nem lehet­séges. Aki táncol, nemcsak a tartása, mozgása lesz szebb, de megtanul odafigyelni a másikra. Aki sportol egészségesebb, mint aki nem, ráadásul a mozgás old­ja a stresszt, kitartásra nevel. Csatornás trükkösök Tolnán TOLNA Ézúttal egy tolnai asz­­szonyt károsítottak meg a csa­torna javítás trükkjével. A 72 éves tolnai nő feljelentést tett a rendőrségen, mert 2016. má­jus 11-én 11 óra 30 perckor egy ismeretlen férfi felaján­lotta neki, hogy munkatársa­ival 500 forint ellenében meg­ragasztják csatornáját. A sér­tett megállapodott a kisebb ja­vításról, de a munkások nem a megállapodás szerint jártak el. Annak ellenére, hogy az asszony tiltakozott, egy sza­kaszon a csatornát is kicserél­ték. A munka végeztével kö­zölték vele, hogy a szolgálta­tás 38.000 forintba kerül. Az elkövetők fellépése olyan eré­lyes volt, hogy a sértett nem mert ellenkezni velük, ezért a nála lévő 18.000 forintot átad­ta a csalóknak. A szekszárdi rendőrök az adatgyűjtés ered­ményeképpen megtalálták a 39 éves pilisi férfit, és kihall­gatták tulajdon elleni szabály­­sértés elkövetésének gyanúja miatt. Az ügy iratait az eljárás Kérjenek segítsé­get hozzátartozóik­tól, ismerőseiktől lefolytatására átadták a Szek­szárdi Járásbíróságnak. A rendőrség felhívja a la­kosság figyelmét, hogy mie­lőtt igénybe vesznek egy szol­gáltatást, győződjenek meg az ajánlattevő megbízhatóságá­ról. Kérjék el az engedélyét, vagy a tevékenységére jogosí­tó okmányokat. Kérjenek refe­renciát, de még ennél is sze­rencsésebb, ha a településü­kön ismert szakembereket bízzák meg a munka elvég­zésével. A szolgáltatás részle­teit tisztázzák előre, térjenek ki minden részletre, rögzítsék írásos formában is, az árat is foglalják bele a megállapodás­ba. Megfelelő szakértelem hi­ányában kérjenek segítséget hozzátartozóiktól, vagy isme­rőseiktől. Amennyiben a meg­állapodásban foglaltaktól el­térnek, hívják fel a szolgálta­tó figyelmét az eredeti megál­lapodásuk tartalmára. Ameny­­nyiben mégis áldozattá vál­nak, tegyenek bejelentést a rendőrség ingyenesen hívha­tó 112-es segélyhívó számán, mondta el Huszti Gábor, a Tol­na Megyei Rendőr-főkapitány­ság sajtószóvivője. 1.1. Megkezdődött az Állampolgári Részvétel Hété a megyeszékhelyen Ön- és egymást segítő aktivitás SZEKSZÁRD Nyolcadik alkalom­mal rendezik meg a megyeszék­helyen az Állampolgári Részvé­tel Hetét a Szent István téren. A programot évek óta a kezdemé­nyező Mentálhigiénés Műhely, a Civil Kerekasztal és az ön­­kormányzat szervezi. A rendez­vény moderátora ezúttal is Pócs Margit, a közművelődési és ci­vil kapcsolatok referense volt. Vagy 15 civil szervezet mutat­kozik be külön standdal idén. Az alaphangulatot a Tücsök Ze­nés Színpad szólistái adták meg, majd Csillagné Szánthó Polixé­na, a közgyűlés humán bizottsá­gának az elnöke nyitotta meg a két napos eseménysorozatot. Be­szédében arról szólt, hogy sokfé­le időszámítás létezik, a civilek számára az év az egyik Állam­­polgári Részvétel Hetétől a kö­vetkezőig tart, amely alkalmat ad az elmúlt időszak értékelésé­re. Mint ismertes, színes cédulá­kon mindenki elmondhatja a vé­leményét a városról. Komolyan vesszük ezeket, mondta a bizott­sági elnök, az összegzést továb­bítják a város vezetőinek. Javas­latára olyan cédula is van, ame­lyen arra kérdésre lehet felelni: En mit tennék? Ácsné Oláh Gab­riella köszöntőjében az országos jelmondatot idézte. Tedd, hisz TeHeted! Ennek jegyében a mű­sor és a játékok mellett adomá­nyokat gyűjtenek a kórház pszi­chiátriai osztálya számára. 1.1. Csillagné Szánthó Polixéna mond köszöntőt az ARH megnyitóján Négymillió ember és a létminimum SZEKSZÁRD Ne hagyja a kor­mány az út szélén a szegénye­ket címmel tartott sajtótájékoz­tatót kedden az MSZP irodában Teleki László, a párt országgyű­lési képviselője. Mint elmondta, a legutóbbi kutatások szerint ma már Magyarországon több mint négymillió ember él a lét­minimum környékén. Köztük mintegy félmillió gyerek na­ponta éhezik, mert csak az óvo­dában, iskolában jut meleg étel­hez. A közmunkások tömege 60 ezer forintot visz haza havon­ta, s megjelent a dolgozói sze­génység is. Nagyon sokan még a gyógyszereiket sem tudják ki­váltani. Úgy tűnik, a kormány nem is akarja ezt a problémát kezelni, fogalmazott a képvise­lő. Nem is kívánnak arra kon­cepciót kialakítani, miként le­hetne a közmunkásokat visz­­szavezetni a tartós foglalkozta­tásba, inkább stadionokat és a klientúrájukat építik. A romák pedig halmozottan hátrányos helyzetben vannak, tette hozzá. Nemrégiben jelent meg egy Európa Tanácsi jelentése, amely rámutat, hogy Magyarorszá­gon rendszerszerű a cigányok diszkriminációja. Az oktatás­ban újra felütötte a fejét a szeg­regáció, a lakhatás, a foglalkoz­tatás terén és az egészségügy­ben sem tudnak a romák a nem romákkal egyenlő helyzetbe ke­rülni, mondta a képviselő. 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents