Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-26 / 226. szám
g KÖZÉLET 2016. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ HÍREK Beivott és leszúrta a polgármestert DÉLEGYHÁZA Többször megszúrta egy 75 éves férfi a Pest megyei Délegyháza polgármesterét egy szombati rendezvényen; ellene emberölési kísérlet miatt eljárás indult. Épp a körtefesztivált tartották, amikor a biztonsági őr ki akarta tessékelni az idős, ittas embert, de az ellenállt. Ezután Riebl Antal (független) polgármesterre támadt, és háromszor megszúrta a mellkasán és a kezén. Rieblt megműtötték, állapota stabil. MW Egyedül indul az Együtt 2018-ban BUDAPEST Külön indul az Együtt 2018-ban a választáson. A párt szerint a győzelemhez új szavazók kellenek, és meggyőződésük szerint a szavazótábor csak önálló listával bővíthető. Az MSZP-DK-val közösjelöltek is csak előválasztás után lehetnek. Az október 2-ai népszavazás ügyében az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor az ellenzéket összefogásra, a választókat pedig otthonmaradásra szólította fel. MW A magyarok döntő többsége uniópárti BUDAPEST A Fidesz jelenleg is 37 százalékos támogatottságot élvez a választókorúak körében, ami azonos a júniusi adatokkal - a Medián szeptemberi reprezentatív felmérésében. A Jobbiknak 12, az MSZP 9 százalékos a támogatottsága. A kormány teljesítményének megítélése sem nagyon változott: 44 százalék elégedett a kabinettel. A júniusi 36-ról 42 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Magyarországon általában véve jó irányba mennek a dolgok. Az erősödő EU-ellenes hangok ellenére is a népesség 75 százaléka (a Fidesz-szavazók 81 százaléka) helyesli, hogy Magyarország az EU tagja. MW A legtöbb bevándorló Németországot választja- , - A Blahó Miklós kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST/EU A menedéket keresők száma megkétszereződött tavaly, 1,65 millióra emelkedett a szíriai konfliktus következtében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 35 fejlett tagországában. A népességmozgás így 4,8 millióra, szintén rekordszintre emelkedett 2015-ben, ami tízszázalékos növekedés a megelőző évhez képest. A családegyesítés és az Európai Unión belüli szabad munkavállalás adja a vándorlás hatvan százalékát. (Az OECD-ben 120 millióra tehető azok száma, akik külföldön születtek.) Az OECD a napokban tette közzé a migrációval foglalkozó jelentését, amit az ENSZ-közgyűlés ülésszakának kezdetére időzített. A szervezet főtitkára, Angel Gurria New Yorkban hangsúlyozta: túl sok ország túl sok polgára érzi úgy, hogy a nemzetközi migrációt a kormányok nem kezelik jól, és ezt a kényes helyzetet csak súlyosbítja a menekültválság. A fejlett ipari államokat tömörítő szervezet, amelynek Magyarország is tagja, megerősíti azon korábbi véleményét, hogy a migráció közép- és hosszabb távon kifejezetten előnyös a közpénzekre, a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiacra nézve. Éppen ezért a kormá-Megkétszereződött '"ÍVt a menedéket keresők száma iŐL i Népességmozgás az OECD-országokban (millióré nyoknak világosan kellene ér- nulmány -, amely szembenéz g ö T— c\i >_i «__» »_> O CD CD CD >_> >_> <_i C\JC\1C\JC\JC\JC\1C\JCMC\IC\J VG-GRAFIKA FORRÁS: OECD vélniük e tény mellett, s egyben kifejteniük, miként képzelik el a bevándorlók letelepítését és társadalmi befogadását. Olyan új politikára és retorikára van szükség - hangsúlyozza a taazzal, hogy a népvándorlás tartós folyamatnak ígérkezik. Az új politikának egyszerre kell globálisnak és helyinek lennie. A migráció nem kezelhető csupán helyi szinten, ugyanakkor Reko rdjöFdöntőtt Egyre több menedékkérő jön az OECD-országokba, de az Európai Unión belüli szabad mozgás adja a vándorlás többségét. Kínából jönnek Magyarországra Magyarországra rendkívüli nyomás nehezedett, tavaly nyáron félmillió ember haladt át a területén Németország felé. A kérelmezők száma is drámai mértékben nőtt, de év végére elapadt a határvédelem megerősítése nyomán. Az OECD jelentése magyar statisztikai adatokra támaszkodva utal rá, hogy 350 ezer magyar állampolgár él külföldön, elsősorban az Európai Unió valamely másik tagállamában, főként Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában. A Magyarországra bevándorlók száma 26 ezret tett ki 2014-ben, ez 22 százalékkal több, mint 2013-ban. A bevándorlók zöme, 18 százaléka Kínából, 14 százaléka Romániából és 8 százaléka Németországból érkezett. nyilvánvaló, hogy a migrációs és menekülthullámok hirtelen megindulására csak lassan születtek eddig válaszok, vagyis előzetes megállapodásokra is szükség lenne a jövő várható fejleményeit illetően. A helyi szint pedig azért fontos, mert a legnagyobb ellenállás azokban az országrészekben alakul ki, ahová sok migráns érkezik. Tavaly a legtöbb bevándorlási kérelmet Németország fogadta: 440 ezer hivatalos és több mint egymillió előzetes kérelmet rögzített. Minden negyedik kérelmező Szíriából érkezett, tizenhat százalék pedig Afganisztánból. A lakossága arányában Svédország fogadta be a legtöbb embert, népességének 1,6 százalékát. Törökországban az átmeneti védelemben részesültek száma elérte a 2,7 milliót. Európa számos országa hozott új intézkedéseket: Ausztria, Németország, Finnország, Norvégia és Svédország növelte az oktatási kiadásait, és nyelvi kurzusokat szervezett a bevándorlóknak, könnyítette a migránsok belépését a munkaerőpiacra, s felmérte a képzettségi szinteket. A jegybank szerint az inaktívakat is hadra kellene fogni - A közmunkásokkal még alig lehet számolni Élesedik a bérverseny a munkaerőhiány miatt MAGYARORSZÁG Annyira feszessé vált a magyar munkaerőpiac, hogy a vállalatok egyre nehezebben tudnak létszámot bővíteni, pedig a felmérések szerint a jövőben tovább növekszik a cégek munkaerő-kereslete - állapította meg a szeptemberi inflációs jelentésében az MNB. A jegybank szerint most a legfontosabb feladat a potenciálisan bevonható munkavállalói tartalék felkutatása. A jelentés szerint a munkanélkülieken (a második negyedévben 234 ezer fő) kívül főként az inaktívak körében lehetnek még tartalékok. Utóbbiak közül elsősorban az úgynevezett passzív álláskeresők jöhetnek szóba, akik jelenleg valamilyen okból nem keresnek állást, de munkába tudnának állni két héten belül. Nem is olyan kicsi ez a tábor, hiszen a passzív álláskeresők száma a második negyedévben 123 ezer főre rúgott. Az inaktívak közül a bevonható munkaerő-tartalék nagy része a keleti és a Budapest környéki megyékben él, többnyire alapfokú, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkeznek, több mint 80 százalékuk 25 év feletti. Ám a jegybank szerint kérdéses, hogy a fellelhető tartalék minőségi és földrajzi összetétele megfelel-e a vállalatok igényeinek. Az is kérdéses, hogy a közfoglalkoztatottak mennyiben jelentenek tartalékot, hiszen egyelőre alacsony hatásfokkal sikerült csak visszaterelni őket az elsődleges munkaerőpiacra, de legalább nem kopott a munkatapasztalatuk - állapította meg az MNB. Részben a feszes munkaerőpiaci viszonyok miatt az idén gyorsabban növekedtek a bé-Munkaerőhiány mint a termelés fő korlátja (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG, MNB rek a versenyszférában, mint a korábbi években. Sőt, a jegybank arra számít, hogy ez a trend a jövőben erősödni fog, és tovább élesedik a bérverseny mind a vállalatok, mind a szektorok között. A szakértők ennek ellenére nem aggódnak amiatt, hogy a bérköltségek tartós növekedése összességében rontja az ország versenyképességét. „A humán tőke itt tartásának sokkal jelentősebb a versenyképesség-javító hatása, mint a béremelések versenyképesség-csökkentő hatása” - magyarázta a Világgazdaságnak Balatoni András, a jegybank igazgatója. „Nem gondoljuk, hogy a béremelés befolyásolná a magyar gazdaság exportverseny-képességét” - tette hozzá a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában nem is szerepel bérindex. „Az EU-n belül a képzett munkaerő az alacsonyabb bérszínvonalú gazdaságokból a magasabb felé áramlik. Aki ezt a folyamatot nem képes lassítani, megállítani, annak nem lesz lehetősége belépni a negyedik ipari forradalom korszakába, ahol az innovatív, kreatív munkaerő iránt lesz a legnagyobb igény” - érvelt Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. Szerinte éppen emiatt alapvetően megváltozott az, amit a bérek és a versenyképesség kérdésében a 90-es évek óta a magyar gazdaság elemzésével foglalkozók gondoltak. Vagyis már nem az alacsony költségek melletti foglalkoztatás és a külföldi működötöké beáramlása lehet a felzárkózás motorja, hanem a technológiai forradalom elvárásainak és a megváltozott termelési struktúráknak való megfelelés, aminek szükséges fejleménye a most látott béremelés. Balatoni András hozzátette: Magyarországnak most kell átállnia a hatékonyság vezette növekedési modellről az innovációvezéreltre, hiszen jelenleg épp a kettő között vagyunk. M. E.
