Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-21 / 222. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 21., SZERDA Dr. Helf László volt a Magyar Rákellenes Liga vendége SZEKSZÁRD A TBC ma már nem számít Magyarországon halálos betegségnek, a COPD, azaz a krónikus obstruktiv tüdőbetegség viszont az egyik fő halálozási tényező szerte a világon. Sok más mellett ez derült ki dr. Helf László tüdőgyógyász főorvos beszámolójából, melyet a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete szervezett a Civil Információs Centrum közreműködésével. Az előadás a „Lehet-e a tüdő rossz (indulatú)? címet kapta, dr. Helf László következtetése pedig az, hogy nem létfontosságú szervünk a bajok okozója, hanem hogy tüdőnket tesszük beteggé és élhető világunkat élhetetlenné. A tuberkulózissal kapcsolatban azt mondta: a tüdőgyógyász hálózat elérte, hogy egy-két lépés hiányzik csak a háború megnyeréséhez. Gond viszont, hogy pont azok nem mennek el tüdőszűrésre, akiknél a rizikófaktor - például alkoholizmus, hajléktalanság - ezt indokolná. Míg a TBC-ben szenvedők számát sikerült a WHO által meghatározott arányban leszorítani, egyre több a COPD-s beteg. Kezelésüket minél előbb el kellene kezdeni, ám töredéküket fedezik fel. Általában dohányosoknál fordul elő, és azt prognosztizálják, hogy 2020- ban a harmadik legtöbb halálesetet ez a betegség okozza majd. Szomorú tény, hogy a tüdődaganatos betegek között nőtt a nők aránya. Az alattomosan kifejlődő kór döntően a dohányzás számlájára írható, de részben a környezeti ártalmakéra. A főorvos szerint ugyan minden tényezőt nem áll módunkban kiküszöbölni, életünket azonban tudjuk jó irányban befolyásolni. B. K. Dr. Helf László tüdőgyógyász Egzisztenciális gondok miatt alacsony Tolna boldogságszintje Borsod-Abaúj Zemplén Nógrád Heves TÁ j Komárom-Győr-Moson- S Esztergom Sopron é.. Jász-Nagykun Szolnok ' Veszprém Bács-Kiskun Somogy Baranya Forrás: www.boídogsagíruezet. Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen öszszefüggésben van az életkorral, a családi állapottal vagy éppen az iskolázottsággal. Régiónk a „boldogtalan”, míg megyei bontásban Tolna az „átlagon alul boldog” címkét kapta. Kvanduk Bence bence.kvanduk@partner.media works.hu TOLNA MEGYE Magyarország hangulati árnyaltságára mutat rá az a kutatás, amelynek eredményeit nemrégiben ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője. „A felmérést az a szándék hívta életre, hogy tisztán lássuk: mi, magyarok hogyan állunk a boldogsággal, mi az, ami bennünket boldoggá tesz, melyek hazánk legboldogabb és legbúsabb térségei, és legfőképpen, milyen kezdeményezéseket szükséges elindítani azért, hogy a kritikus állapotban lévő régiókon segíthessünk” - ismertette a kutatás lényegét Bagdi Bella. A kérdőívezés során a kutatók 67 kérdést tettek fel a résztvevőknek. Összesen 5332,14- 80 év közötti embert vizsgáltak, akik az ország 737 településéről származtak. A szakemberek négy fő (fejleszthető) tényező tanulmányozására fektették a hangsúlyt. Az így kapott kép alapján hozták létre a régiós és megyés bontású térképet, melyben a Dél-Dunántúl a „boldogtalan”, Tolna me-, gye az „átlagon alul boldog” sávba esett. A búskomorság tényétől eltekintve a környező megyéket nézve se üdvözítő ez a kép, hiszen Somogyot kivéve mindenki vidámabb ná-MAGYARORSZAG BOLDOGSÁGTÉRKÉPE LEGBOLDOGABB ■ .y.rrviiini ÁTLAGON ALUL BOLDOG lünk, míg hasonlóan bánatos megyék csak az Észak-keleti régióban jellemzőek, ellenben a Dunántúl Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyének köszönhetően a legboldogabb terület Magyarországon. Ebben a kontextusban mutat csak igazán furcsán egy másik statisztika, ami szerint Boldog, aki... A felmérést végző kutatók a következő 11 tulajdonság alapján a következő pontokban foglalták össze kik boldogok Magyarországon: 1. Nő. 2. Dunántúlon él. 3. Vidéki. 4. Diplomás. 5. Életkora 30-50 év közötti. 6. Családos. 7. Négy vagy annál több gyermeke van. 8. Vállalkozó. 9. Erős a pszichológiai immunitása, azaz kiváló stresszkezelő, stressztűrő, gyorsan túljut a negatív állapotokon, dominálnak nála a pozitív érzelmek. 10. Fejlett a boldogságteremtő képessége, tehát könnyen elérheti, fokozhatja, vagy éppen meghosszabbíthatja boldogságát. 11. A virágzás állapotában van, azaz képes az önmegvalósítás legmagasabb szintjére eljutni. Szekszárd a harmadik legboldogabb megyeszékhely. Érdekes azt is megfigyelni, hogy általában a magasabb átlagkeresethez kötjük a régióban élők boldogságát, pedig a mosolygós Békés megye utolsó előtti ebben a statisztikában a KSH adatai alapján, míg mi a hetedikek, bár tegyük hozzá, az atomerőmű dolgozóinak fizetése határozottan javít ezen. Kitanics Márk szekszárdi klinikai szakpszichológus BOLDOGTALAN elmondta, nagyon sokan az egzisztenciális biztonság, anyagi jólét érzetéhez kötik a boldogságot, hozzátéve, hogy sok más boldogságfaktor is van, de ezek egy részében szintén közrejátszhat a pénz. Ilyen faktor lehet például a család egységessége, amit egyes régiók alacsonyabb kereseti lehetőségei miatti a külföldön való munkavállalás, hetelés megbonthat. De ilyen faktor lehet az egészség is, ami nagymértékben összefügg az anyagi jóléttel, hiszen Kik a legboldogabbak? Magyarország gazdagabb vidékein boldogabbak az emberek, míg a szegényebb régiók lakosai ilyen téren rosszabb állapotban vannak. Ennek megfelelően aki pozitívan ítélte meg vagyoni helyzetét, boldogabbnak számított. Kiderült az is, minél kisebb egy település. annál derűsebben látják a világot a lakói. A nők mindenhol boldogabbak, ami a professzor szerint arra vezethető vissza, hogy kifinomultabb boldogságfokozó technikákkal rendelkeznek. Ha az életkort nézzük, a legboldogabbak a 30-50 közöttiek, míg a fiatalabbak és idősebbek kevésbé, utóbbi csoportnál nagy szerepe van ebben az időskori betegségek, testi panaszok jelentkezésének. A foglalkozásokat tekintve a vállalkozók lehetnek a legelégedettebbek az élettel, amit a professzor a munkavégzésben önállósággal és a jobb jövedelmi viszonyokkal magyarázott. Az eredmények azt mutatják, a házas és más párkapcsolati formában élők boldogságszintjében nincs különbség, a magányos emberek viszont általában megszenvedik a társas lét hiányát. A legboldogabbak egyértelműen a nagycsaládosok. Azt is megtudták, a magyarok mindössze 12,3 százaléka sorolható a „mentális egészség csúcsán” levők közé. Ez Oláh Attila szerint európai viszonylatban nem túl szép eredmény, ezért is fontos a boldogságot meghatározó tényezők vizsgálata és fejlesztése. jj A boldogságszint alakulása 1 ■ Budapesten és la megyeszékhelyeken 1 Tatabánya 56,00 2. Székesfehérvár 53,41 3. Szekszárd 52,84 4. Szombathely 52,33 5. Győr 52,12 6. Kecskemét 52,02 7. Pécs 51,85 8. Zalaegerszeg 51,36 9. Szolnok 51,08 10. Nyíregyháza 50,55 11. Veszprém 50,43 12. Békéscsaba 49,67 13. Budapest 49,64 14. Kaposvár 49.16 15. Szeged 48,93 16. Eger 48,74 17. Debrecen 48,54 18. Miskolc 47,54 19, Salgótarján 47,24 a sportfelszerelések, egészséges ételek megvásárlása is olykor nehézségeket okozhat. A szakértőt Bács-Kiskun „boldogsága” lepte meg, mivel ők lejjebb szoktak szerepelni a hasonló felmérésekben. Valószínűsíti, hogy ezt a változást, fellendülést a Mercedes-gyár okozhatta. Megyénk helyzetét pedig egzisztenciális gondokra vezette vissza, amit az okoz, hogy az atomerőműn kívül nincs más számottevő gazdasági szervezet. Szomorú, aki... Ugyancsak 11 pontban szedték össze a kevésbé boldogokat meghatározó tulajdonságokat is, mely szinte a tükre a másik felsorolásnak. így nem is meglepő, hogy az 1. pont rögtön: férfi. 2. Észak-Magyarországon él. 3. Fővárosi. Ez után jön a 4., a diplomás ellentéte, azaz a nyolc általánost végzett. Utána sorban: 5. Ötven évnél idősebb. 6. Egyedül él. 7. Gyermektelen. 8. Munkanélküli. 9. Gyenge a pszichológiai immunitása. 10. Fejletlen a boldogságteremtő képessége. 11. A levertség állapotában van, ami a virágzás ellentétét jelenti, mivel a pozitív pszichológia modellje szerint a mentális egészség dimenziója e között a két állapot között terjed. Öten pályáztak Dombóváron a Hamulyák-díjra, amelyet idén adnak át először A város legszebb kertjét keresik DOMBÓVÁR Először osztják ki idén a Hamulyák-díjat Dombóváron, amellyel a város legszebbnek ítélt kertjét ismerik el. A címre azok a családok, illetve magánszemélyek pályázhattak, akik rendkívül sokat tettek környezetük szebbé tételéért, legyen szó akár magáningatlanról, akár közterületről. Idén öten neveztek. A Hamulyák Alapítvány kuratóriuma, valamint a felkért szakemberek a közelmúltban járták végig a kerteket, és értékelték azokat. A zsűri szempontjai között szerepelt többek között, hogy a kerthez tartozik-e a saját kút, hogy a tulajdonos gyűjti-e a csapadékvizet, illetve hogy komposztál-e. A kertekben a szemet gyönyörködtető virágok és cserjék mellett sok helyen konyhára való zöldségeket is termesztenek, és egy-egy helyen különlegességekkel, például articsókával vagy a rebarbarával is találkoztak az ítészek. De mint kiderült, a pályázó hobbikertészek mindegyike szeret kísérletezni. A versenyzők között olyan is van, akinek a kerítésén kívülről is jól látszik a mutatós kert, és volt, hogy bekéretőztek hozzá, sőt, arra is volt már példa, hogy esküvői fotózás helyszínéül szolgált a kert. Áz, hogy végül ki kapja elsőként a Hamulyák-díjat, szeptember 29-én dől el. H. E. A színek és a fény tettei TAMÁSI A Vályi Péter Szakképző Iskola Kindl kupola galériájában (Deák Ferenc utca 6-8.) tegnap nyílt meg Molnár Ágnes Eszter festőművész, színterapeuta és Kiss Viktor festőművész - mindketten a Napút antropozófiai szellemiségű alkotócsoport tagjai - „Hol vagyunk otthon” című kiállítása. Az antropozófus festészet jellemzője - a goethei és steineri színtanon alapulva - a színek, a színlények, a fény/ember tettei és szenvedései. Ä tárlatot Őri Katalin festőművész nyitotta meg, közreműködtek a szakképző iskola tanulói és a Tamási AMI kamaracsoportja. A kiállítás október 10-ig látogatható. B. L. t i
