Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-19 / 220. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ Okos város Kvanduk Bence bence.kvanduk@partner.mediaworks.hu Sokszor merül fel bennem és biztos másokban is, hogy mi emberek szeretünk keresztbe tenni annak, ami jó. Vala­miért olyan a természetünk, hogy keressük a rosszat, a hibát vagy épp okozzuk, ha már magától nem következik be. így lehet tönkre tenni amúgy zseniális és innovatív kezdemé­nyezéseket is. Vegyük például a könyvek cseréjére átalakított telefonfülké­ket. Az első gondolat, ami az eszembe jutott, mikor megláttam az elsőt: „Na, ebben sem sokáig lesznek könyvek.” De ide sorol­hatnánk a kutyás gazdák kedvéért egy-két városban kihelye­zett zacskókat, amelyek szintén nem sokáig elérhetőek, mert egy fél nap alatt elhordják azok, akiknek nincs is rá szükségük. És akkor itt jön a lényeg: A New York-i okosváros terv. Lényege, hogy wi-ft kioszko­kat helyeztek el városszerte. Manhattanben mintegy 300 helyen elérhetőek. A LinkNYC termináljai ingyenes interne­tezést, telefonhívásokat, térké­pes segítséget és mobilakku-töltést tesznek lehetővé. Vagyis tet­tek, mert az internethozzáférést le kellett tiltani rajtuk. Hogy miért? Mert az okosváros kevésbé okos lakói pornót néztek raj­ta, így ahelyett, hogy a turistáknak, de akár az átlag járókelő­nek gyors segítséget tudna nyújtani ha rászorul, most lényegé­ben használhatatlan. Bár azért tegyük hozzá, hogy az okosvá­ros okos programozóinak eszébe juthatott volna a 18+ webolda­lak tiltása a teljes leállítás helyet, vagy ismerhették volna any­­nyira az emberi természetet, hogy megelőzik ezzel a bajt. Te­gyük hozzá, ha Magyarországon helyezik el ezeket, ugyan ez lett volna a sorsuk. Pornót néztek a tu­risták segítésére létrehozott wi-fi ki­oszkokban Műemléki kirándulást szerveztek BONYHÁD A Kulturális Örök­ség Napjainak alkalmából Mű­emléki kirándulást szervezett a Völgységi Múzeum, melynek fő célja az Észak-Völgység, Tol­na közepe műemlékeinek meg­ismerése volt, különös tekintet­tel a népi építészeti örökségre. A 41 fős csoport a múzeumban kezdte útját, majd innen indul­tak a hosszú túrára. Ellátogat­tak Medinára, ahol a szerb orto­dox templomot látogatták meg, majd Kölesden megtekintették az evangélikus, római katoli­kus és református templomot, valamint a kismegyeházát, ahol még a borkutat is beüzemelték. Ezt Varsád evangélikus temp­loma követte, majd egy gyönki ebéd és német tájház. A haza­felé vezető úton a szakadáti ró­mai katolikus templomot, illet­ve a murgai evangélikus temp­lomot látogatták meg. A jó han­gulatú túra végén a Bonyhád határában tavaly felfedezett gó­tikus templom helyén helyez­ték el koszorúikat. K. B. Megfeleltek a kihívásnak a csoportok DOMBÓVÁR ÉS TÉRSÉGE Siker­rel teljesítette a Kapos Mentő­­csoport, illetve a csikóstőttősi települési mentőcsoport a rend­szerbeállító és minősítő gyakor­latot. Előbbi 2013-ban jött létre, és 2014 őszén egyszer már meg­felelt a kihívásnak, amelyet két­évente szükséges megismétel­ni. Utóbbi pedig frissen alakult mentőszervezet, amely a telepü­lés biztonságát szolgálja. Vállalt feladataik közé tartozik a víz­szivattyúzás, a homokzsákolás, a kimenekítés-kitelepítés meg­szervezése és végrehajtása, a lakosság ellátásának segítése, vagy akár az ideiglenes befoga­dó helyek aktiválása. Boros Bri­gitta, a Tolna Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, a gyakorlat az elméle­ti felkészítéssel kezdődött, majd több helyszínen párhuzamosan zajlott. Többek között nyúlgátat kellett építeni, töltést magasíta­ni, buzgárelfogást hajtottak vég­re és bajba került személyt men­tettek vízből. H. E. A továbbiakban is közös fel­lépésre készül, kölcsönös előnyökre számít Paks és Kalocsa, ezért együttműkö­dési megállapodást kötött a két város. A közös gondolko­dás fontos színtere az atom­erőmű bővítése és a turiz­mus. Vida Tünde PAKS városa is bemutatkozott a Kalocsai Paprikafesztiválon. A paksi standon halsimogató, pecás-, valamint egy Mi való a paksi halászlébe? játék várta a gyerekeket. Kenuba ülve pak­si háttérrel lehetett fényképez­­kedni, és kiadványokkal, pak­si ajándéktárgyakkal is ké­szültek a szervezők. Czink Dó­ra, Paks turisztikai és város­­marketing-referense azt mond­ta, hogy a Paksi Halászati Szö­vetkezetei és a Paksi Atomerő­mű Horgász Egyesület is segí­tette a bemutatkozás. A Paprikafesztiválon, ahol tavaly Süli lános polgármes­tert lovaggá fogadták, más te­kintetben is komoly szerep­hez jutott Paks. Az ünnepé­lyes megnyitó keretében a két város polgármesterei együtt­működési megállapodást írtak alá, másnap pedig Kalocsa és Paks „vezérletével” megszüle­tett egy új társulás a Duna ad­ta lehetőségek kiaknázására fókuszálva. Süli János azt mondta, ha­bár ha Pakson az ember fel­megy egy magas épület tete­jére, látni Kalocsát, mégis so­kan vannak, akik még- soha nem jártak ott. A Duna túlsó partján fekvő város történél-A Duna a kapocs Szintén a Paprikafesztiválon írták alá a Duna-Régió Vízitu­risztikai Szövetség kezdemé­nyezésére létrejött Paks-Kalo­­csa DUNA- régió VIZCSÖPPEK Együttműködés alapdokumen­tumát. A társuláshoz, amely elsősor­ban közös pályázatok segítsé­gével szeretné a Dunát, illetve annak kapcsán a vízi és szá­razföldi turizmust fejleszteni. Paks és Kalocsa mellett Bá­tya, Dunapataj. Dunaszentbe­­nedek. Fájsz, Foktő, Géderlak. Harta, Solt, Ordas, Úszód, va­lamint Bölcske és Gerjen csat­lakozott. mi múltja, értékei miatt képes megállítani a turistákat, azt szeretnék elérni, hogy a ven­dégek Paksot is látogassák meg, ezért a turizmust jelölték ki az együttműködés egyik fontos szegmensének. A má­sik természetesen a Paks II. projekthez kapcsolódó térség­­fejlesztés, aminek fontos tere­pe a kertészeti termesztés fel­lendítése, s a feldolgozás. Cél az, mondta Süli János, hogy a több ezer dolgozót ne a bu­dapesti nagybani piacról lás­sák el. Dr. Bálint József Kalocsa pol­gármestere hozzáfűzte, hogy a tervezett Duna-híd megépítése újabb lökést adhat a közös gon­dolkodásnak. Ha meglesz az át­járó, Kalocsa közúti elérhetősé­ge az Mó-os miatt nagyon so­kat javul, de a Paks-Kalocsa közötti távolság is „lerövidül”. Közösen tudják kiszolgálni az építkezésre érkezőket. Ka­locsán adott a laktanya, ahol kulturáltan el tudnak helyez­ni 3500 embert. Dr. Bálint Jó­zsef azt mondta, korábban is volt együttműködés, de az eb­ben a ciklusban erősödött fel, fontos mozgatója volt minden­nek Paks II. és a Duna-híd épí­tésének terve. Kalocsa turistavonzó hungarikum a népművészet és a paprika Vitás kérdés Vácikában: az akác gyökereivel behálózza, elhódítja a szőlőtől a területet Az ombudsmantól kémek a gazdák állásfoglalást PAKS A szomszéd telekre ülte­tett akác beárnyékolja a szőlő­jét, a gyökerek átnyúlnak a te­lekre, ott kisarjadnak, tönkre teszik a birtokot - panaszolja most már sokadjára Fenyvesi József. A probléma tíz-tizenkét évre nyúlik vissza, akkor ültet­te a szomszéd telek tulajdonosa az akácot. Ahogy nőtt az aká­cos, úgy nőttek vele a gondok, túl közel vannak a fák, árnyé­kot vetnek a szőlőre. Erőszakos fajta lévén, az akác helyet talál, utat tör magának, a szőlőtőkék között vadon nőtt példányok te­rebélyesek. Fenyvesi József né­hány szintén vácikai telektu­lajdonossal együtt most Herin­ges Anita MSZP-s országgyűlé­si képviselőhöz fordult, kérve, vigye ügyüket az ombudsman­hoz. Heringes Anita az érin­tettek beszámolóját egy hely­színen tett látogatás keretében hallgatta meg. Fenyvesi József mindenhol, mindenkinél kereste már az igazát. Járt az önkormányzat­nál, az erdészeti igazgatóság­nál, a földhivatalnál, bíróságra vitte az ügyet és jelenleg is pe­reskedik, de nem történik sem­mi. Az önkormányzat hozott ugyan egy rendeletet, ami sza­bályozza azt, hogy hol, hogyan lehet fát telepíteni, illetve ahol nem tartják be a szabályozást, ott előírják a vágást, ám utóbbi az öt évnél régebben telepített A szőlőbirtokosoknak kárt okoz a szomszédos birtokra ültetett akác fákra nem vonatkozik, vázolta Fenyvesi József. Szerinte a szomszéd telek tu­lajdonosai nem is tartják be az előírásokat, hiszen a korona nem nyúlhatna át más birtoká­ra. A bíróság egy korábbi per­ben kötelezte a szomszédot egy sor akác kivágására, ami meg is történt, Fenyvesiék kárát vi­szont senki nem térítette meg. A birtok 800 négyzetméter, lehet­ne rajta 9, de csak 2 mázsa szőlő lesz, mondja a gazda, aki azt sze­retné, ha kivágnák a szomszéd akácost és kiirtanák a hozzájuk útnyúló gyökérzetét. A tulajdo­nosok szerint az akác nem való a nadrágszíjparcellákra, a szőlő és zöldség szomszédságába. V. T. Irtsuk vagy ne? Az uniónak az volt az erede­ti álláspontja az akácról, hogy ez ugyanolyan faj, mint a par­lagfű, ezért ki kell irtani. Mi pe­dig nagyon küzdöttünk, hogy a méhek miatt maradhasson. Ám, ha így van. kordában kell tartani - vélekedik Heringes Anita, aki szerint nem normá­lis dolog, hogy valakinek kára származik a szomszéd tevé­kenységéből. A szocialista or­szággyűlési képviselő azt ígér­te. mihelyt megkapja a szőlő­­birtokosoktól az e célból irt le­velet. továbbítja azt az om­budsmanhoz. IFotók: A szerző felvételei!

Next

/
Thumbnails
Contents