Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-14 / 216. szám
2016. SZEPTEMBER 14., SZERDA fi MEGYEI KÖRKÉP Ha kideríthető a tulajdonos, a megtaláló is visszaadhatja az elveszett tárgyat Mi a teendő, ha találunk valamit, illetve hová forduljunk, ha mi vesztettük el valamilyen tárgyunkat, értékünket? Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A talált tárgyak ügyében a válasz megtalálható csakúgy, mint a régi Polgári Törvénykönyvben, úgy az új Ptk.-ban is. Az elvesztett tárgyak, dolgok megtalálójának ugyanis vannak törvényi kötelezettségei. A törvény úgy fogalmaz, hogy az elvesztett dolgot megtaláló személynek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy azt tulajdonosa visszakaphassa - tájékoztatott dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A kérdés az, hogy mi az a minden, amit meg kell tennie a megtalálónak. Szerencsére az új Ptk. nem azt várja el az állampolgártól, hogy egy megtalált tárgy esetén profi nyomozókká válva derítse ki a tulajdonos személyét vagy lakhelyét. A törvényi elvárás, hogy a talált tárgyat (dolgot) a találástól számított 8 napon belül adja ki: a dolog tulajdonosának vagy annak, aki igazolja, hogy jogosult azt átvenni. Ha ilyen nincs, akkor a tárgy megtalálása szerint helyileg illetékes jegyzőnek kell átadni. Vagyis, ha egy talált tárgy esetén sikerül kideríteni, hogy ki lehet a tulajdonos, akkor közvetlenül neki lehet átadni a megtalált dolgot. Ha azonban a megtaláló nem érzi magát magánnyomozónak, akkor a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél adhatja le a megtalált dolgot. Más a helyzet, ha olyan helyen talál valaki valamit, ami a közösség számára nyitva áll. Ez alatt értendők a különböző ügyfélszolgálati irodák, hivatali helyiségek, tömegközlekedési eszközök, várók stb. Egyszóval az olyan helyeket, ahol sokan megfordulnak. Az ilyen helyeken talált dolgot azonnal át kell adni a hely üzemeltetőjének. Ezt követően már a helyet üzemeltető köteles a talált tárgyat a jogos tulajdonos részére kiadni, vagy azt három hónapig megőrizni. Ha a talált tárgyak megőrzésére nincs lehetőség, akkor azt a helyileg illetékes jegyzőhöz kell eljuttatni. Érdekesség, hogy a Facebookon is van Talált Tárgyak Oldala, ahol a találók és elveszítők próbálkoznak egymásra találni, hogy a tárgyak viszszakerüljenek eredeti tulajdonosukhoz. A mai digitális világban ez is segítséget jelenthet, de az új Ptk. előírásait ettől függetlenül be kell tartani. Felhívhatják a tulajdonost A buszon felejtett tárgyakat a sofőr leadja a forgalmi szolgálatnak. A Dél-dunántúli Közlekedési Központ tájékoztatása szerint ha az elveszett tárgyon név, cím, telefonszám szerepel, akkor értesítik a tulajdonost, aki a forgalmi szolgálatnál átveheti. Ha nincs ilyen kiindulópont, akkor a törvényi előírások szerint járnak el. Bírói talár és műláb a vonaton A vonaton évente több száz dolgot felejtenek az emberek évente. A MÁV által összeállított képzeletbeli toplistájának az élén az okmányok, kulcsok, bizsuk, mobiltelefonok és pénz áll. A főiskolások, egyetemisták gyakran a vonaton is tanulnak, így jegyzetekből is szép gyűjtemény található raktáron. Nincs hiány ruhaneműből sem, kabát, pulóver, sapka sokszor marad a vonaton, sőt, egyszer egy bírói talárt felejtett a fülkében a gazdája. Előfordult már, hogy igen értékes - több mint félmillió forintos - fotós felszerelést adtak le a talált tárgyak osztályára, és van egy rejtélyes eset is: egyszer egy műláb maradt a vonaton, akkurátusán az ülésnek támasztva. Ruhaneműk a szállodában A megyei szálláshelyeken legtöbbször törölközőt, pipereholmit és ruhadarabokat felejtenek a vendégek. A szallas.hu összeállítása alapján országos szinten leggyakrabban ruhaneműk maradnak a vendégnél tovább a szállóban. Felejtettek már ott komplett kórusruhát is. A „kiegészítők” közül a póthaj és a műfogsor szerepel a listán, de gyakran maradnak a fiókban vagy a fürdőszobában ékszerek. Ott vannak a sorban a szépségápolási és higiéniai termékek, illetve sokszor felejtenek gyerekjátékokat is a szobákban. Extrém esetben indult már haza család gyerek nélkül is, de volt, hogy a feleségről vagy a kiskedvencről feledkeztek meg. Ifjúságukat, gyerekkorukat látják egymásban Évente találkozhatnak Mesterei lesznek a szakmájuknak Kovács János Venesz-díjas mesterszakács (jobbról) értékel Közvetlenül a fogyasztóhoz jutna a méz TOLNA MEGYE A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével hetek óta zajlik az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) magyar termelői méz népszerűsítését célzó marketing kampányának előkészítése. Mint arról Vendégh Edit, a NAK megyei igazgatója tájékoztatott, az ősszel induló promóciós program célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kiváló minőségű hazai termelői mézre és a tudatos mézfogyasztásra. A termelők által közvetlenül értékesített méz iránti kereslet növekedésével elérhető lenne, hogy a méhészek nagyobb hozzáadott értékkel, ezáltal magasabb haszonnal értékesítsék a megtermelt mézet a hazai piacokon. Az OMME várakozásai szerint a termelői méz kampány a hazai mézfogyasztás növekedéséhez is hozzájárulhat. Ez kifejezetten indokolt lenne, ugyanis Magyarországon az egy főre eső éves mézfogyasztás nem éri el az egy kilogrammot, miközben ez több európai országokban megközelíti a két kilogrammot. Magyarországon a méhészeti ágazat kiemelt jelentőséggel bír, mintegy húszezer háztartás számára jelent megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a méztermelés. A magyar termelők évente 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő, ennek 75 százaléka hordósán kerül a felvásárlókhoz. A méhészek jelenleg mindössze a megtermelt méz 25 százalékát értékesítik kiszerelve, közvetlenül a fogyasztóknak. V. M. GYÖNK-BAJA A gyönki gimnázium 1962-ben, azaz az 54 évvel ezelőtt végzett osztálya tartott háromnapos találkozót Baján és környékén. Sokak számára ez különleges lehet, számukra viszont nem, tizennégy éve már, hogy minden esztendőben rendeznek osztálytalálkozót. Az ötéves találkozókat rendre megtartották, a negyven évesen döntöttek úgy, hogy ezután már minden évben látni szeretnék egymást. Az egyik motorja mindennek Jaksa János, aki Nagydorogon él. - Olyan mint, a higany, mindig mozgásban van, a világ összes dolgára nyitott - mondta róla nevetve egykori osztálytársa Doncsev Antonné Szegvári Klára, aki Rauth Jánossal és Jaksáné Jucikával szintén aktív szervező. - Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon vártuk már a találkozást, egymásban a gyerekkorunkat, az ifjúságunkat látjuk - foglalta össze Doncsevné Klára. Azt is elmondta, hogy Káspári Jánosné magyar-német szakos pedagógus volt az osztályfőnökük. Márta néni ma is él Szekszárdon, neki minden évben képeslapot küldenek az ország különböző pontjairól. Merthogy nem egy helyen, hanem mindig változó helyszíneken jönnek össze, így országjárással kötik össze a nosztalgiázást. Voltak már Szekszárdon, Harkányban, Györkönyben, Tokajban, Komáromban és Tokajban is. Gyönkre rendszeresen visszatérnek. Ezt teszik majd jövőre is hiszen kerek évforduló lesz. Klára azt mondja, sokszor beszédtéma, hogy mi okozza ezt a szoros összetartozást, de nem tudják megfejteni, tény, hogy a szeretet évről-évre fokozódik Talán az a fajta múlt - mondta - ami történelminek is nevezhető. Ők ugyanis a háború utolsó éveiben születtek, ami meghatározta gyerekkorukat, további életüket is. Idén Baján és környékén jártak, sokat kirándultak, grilleztek, halászlevet főztek és kvaterkáztak hol nevetve, hol szomorkodva idézték a múltat, hiszen sokan már nincsenek közöttük. Vida T. TOLNA Szakácsok és felszolgálók tettek mestervizsgát múlt vasárnap Tolnán, az Alimentál Étteremben. Hámori Róbert, az étterem tulajdonosa elmondta, tizenkét felszolgáló és tizenkét szakács vizsgázott a zsűri előtt, amelynek Kovács János Venesz-díjas mesterszakács is tagja volt. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében zajló eseményen a vizsgázóknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az ítészek többféle szempontot figyelembe véve értékeltek. „A megye több városából, így például Dombóvárról vagy Szekszárdról is érkeztek vizsgázók, s azt kell mondanom, hogy többen is kiemelkedően teljesítettek” - öszszegzett Hámori Róbert, aki kiemelte, hogy Tolnában nagyon kevés az olyan hely, ahol a felszolgálók, a szakácsok megfelelő képzésben részesülnének, ezért is örömteli, hogy ilyen sokan fontosnak tartják, hogy szakmájuk mesterei legyenek. „Magyarországon jelenleg gasztronómiai forradalom zajlik, szerencsére egyre több étterem tulajdonosa törekszik arra, hogy mesterszakácsokat, mesterfelszolgálókat foglalkoztasson, aminek elsősorban a vendégek látják hasznát” - hangsúlyozta. Hámori Róbert hozzátette, a szakmunkásképzés a huszonnegyedik órában van, nagyon sok olyan tanuló kerül ki az iskolákból, akik nem igazán találják a helyüket, ezért is van szükség erre a képzésre, s a képzést sikerrel teljesítő szakemberekre. „Széli Tamás nemrég megnyerte a Bocuse d’or európai döntőjét, ha valami, akkor ez lökést adhat ahhoz, hogy a szakma végérvényesen jó irányba induljon el” - hangsúlyozta Hámori Róbert. R. G. Baja főterén a gyönki gimnázium 1962-ben végzett osztályának tagjai, akik mindig másutt találkoznak A leggyakrabban bérletet, tárcát hagynak a buszon, ezeket hamar vissza lehet juttatni a gazdájának. Maradt már a buszon tornazsák, esernyő, könyv, táska, sőt, egy alkalommal egy laptop is. Országos szinten a legextrémebb talán az az eset volt, amikor egy páréves kisfiút „felejtettek” a buszon a szülők.
