Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-02 / 206. szám
2016. SZEPTEMBER 2., PENTEK GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (pont) 28100 28080 28060 28040 28 045,82 28000*— ■ 2016. SZEPTEMBER I. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó át (Ft) Változás (%) PANNERGY 463 3.58 OTP 7 317 0.9 RICHTER 5 723 0.49 PLOTINUS 5500 0.36 ANY 1085 0.18 RABA 1237 0.16 ZWACK 17200 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Váitozas (%) APPENINN 243-6.18 FHB 523-1.32 EMASZ 22995-0.65 CIGPANN0NIA 173-0.57 M0L 17 250-0.46 GSPARK 2 340-0.43 MTELEK0M 432-0.23 ELMU 24470-0.2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. szeptember 1.) Dátum Ujetsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016. december 41000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016.ncwember .40.300 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 40.200 TAKARMÁNYKUKORICA ! 2017. március 42,500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. október 9S010 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. november 100,500 REPCE 2016. november 107,000 A PESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. szeptember 1.) □ €/Ft 310,17 0,25 Ft □ S/Ft 278,15 0,05 Ft □ CHF/Ft 282.01-0,78 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró. 2016. szeptember 1.) Vételi Eladási I Budapest Bank 300.40 318.98 CIBBank 297.38 322.16 Citibank 297.59 323.22 Erste Bank 301.01 318.35 FHB Bank 300.67 318.63 K&H Bank 300.90 318.24 MKB Bank 298.94 318.06 OTP Bank 301.66 319.03 Ralffelsen Bank 307.19 313.39 Német turista helyett román, cseh és ukrán jön Beelőzött a vidék Trendfordulóhoz érkezett a vidéki idegenforgalom: a külföldi vendégek vonzásában a vidéki szállodák meszsze megelőzték a fővárosi hoteleket az első fél évben. Ráadásul a belföldi kereslet is több mint a duplájával haladta meg a külföldit. Márk Edina kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az első fél évben a vidéki szállodásokra irigykedhettek a budapestiek, és nem fordítva. Január és június között a fővároson kívüli hotelekben a külföldi turisták 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, a budapestiekben viszont csak 0,5 százalékos volt a növekedés - derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elemzéséből. Ez a trend azért is érdekes, mert az elmúlt években Budapestre koncentrálódott a külföldi turistaforgalom, vidéken legfeljebb stagnálni tudott évről évre: a turisztikai rekordévnek számító 2015-ben is csak a 2000-es szinten maradt a külföldiek száma. Még a Budapest utáni legjelentősebb turisztikai régiónak számító Balaton is sokat veszített vonzerejéből az elmúlt évtizedben: 2000-ben a szállodai vendégéjszakák 64,5 százaléka külföldi volt a tó környékén, ám részarányuk 2015-re 33,6 százalékra csökkent. Az első fél évben tapasztalható trendforduló mögött az húzódik meg, hogy a szomszédos vagy közeli országokból - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna - egyre többen látogatják vidéki gyógy- és üdülőhelyeinket. Ez részben ellensúlyozni tudja az olyan hagyományos beutazópiacok csökkenését vagy stagnálását, mint például Oroszország, Németország és Ausztria. Egyharmados a növekedés Ukrajna felől, dacára az oroszukrán-konfliktus folytatódásának. A vidéki szállodákban az első fél évben 9,8 százalékkal emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, nagyobb mértékben, mint a hagyományosan erős belföldi, amely 8,3 százalékkal bővült. A balatoni vendégéjszakák száma átlagon felül, 13,7 százalékkal nőtt, amelyben nagy szerepe volt a romániai, a szlovákiai és a cseh turistaforgalom különösen erős növekedésének. A vidéki szállodák malmára hajtotta a vizet az erősödő belföldi turistaforgalom is: az első fél évben 8,5 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a hazai vendégek országszerte, vagyis a hazai kereslet több mint a duplájával növekedett, mint a külföldi. „A belföldi keresletet felfelé hajtja a lakosság növekvő vásárlóereje, valamint a terrorveszély szélesedése és növekedése is” - magyarázta a Világgazdaságnak Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke. A SZÉP-kártya is növeli a vendégforgalmat: a KSH szerint az első hat hónapban a SZÉP-kártya forgalma 7,6 százalékkal 6,6 milliárdra nőtt, ami a magyar hotelek 29 milliárdos belföldi forgalmának 23 százalékát tette ki. Több mint százezer szakképzett munkavállalónak tudnának munkát adni A javuló forgalom ellenére a hotelek túlnyomó többségének - főleg a fővárosi és vidéki, úgynevezett „full service” hotelek - jövedelemtermelő képessége gyenge, messze elmarad attól, hogy azok fenntarthatóan tudjanak működni - mondta Niklai Ákos. Ennek következménye, hogy általában nem tudják megtartani a munkaerőt - különösen a képzett, idegen nyelveket beszélő szakembereket de ma már a segédszemélyzetet sem. Becslések szerint az ágazat el tudna helyezni több mint százezer szakképzett munkavállalót is - hangsúlyozta. A romló munkaerőhelyzet ma már nemcsak negatívan hat a vendéglátás és szállodaipar szolgáltatásainak színvonalára, hanem az ágazatban működő vállalkozások működőképességét is veszélyezteti. Emellett a hotelek nem képesek elvégezni a folyamatos fejlesztéseket, számos esetben az állagmegóvásra sem tudnak eleget fordítani. Niklai szerint a versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen az adórendszer változtatása, különösen a szobakiadási áfa, valamint a bérekre rakódó járulékterhek csökkentése, illetve a szomszédos vagy más európai országokból érkező munkavállalók alkalmazásának elősegítése. Vigyázat: újabb gyanús hitelközvetítés idősebbeknek BUDAPEST Tilos a vásárláshoz hitelt nyújtani az időseket célzó, jellemzően túlárazott termékeket kínáló árubemutatókon. Egy tavalyi törvénymódosítás tiltotta meg ezt a többnyire ingyenes busztúrákat szervező cégeknek, de hiába. Az elmúlt időszakban ugyanis több ügyféljelzés is érkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), miszerint egyes bemutatókon továbbra is arra biztatják a résztvevőket, akár hitel segítségével is vegyék meg a terméket. Az MNB azt közölte: fellép a jogsértő vállalkozásokkal szemben, és továbbra is várja a fogyasztók bejelentéseit, ha az árubemutatón pénzügyi szolgáltatásnyújtást tapasztalnak. A lakossági bejelentések azért is fontosak, mert ezekre a zártkörű árubemutatókra jellemzően személyre szólóan (meghívóval, telefonos megkereséssel vagy utcai leszólítással) invitálják a fogyasztókat. Az árubemutatókat szervező vállalkozások gyakran visszaélnek az idősebbek sérülékeny helyzetével, a túlárazott termékekről gyakran megtévesztő információkat közölnek, és a meggondolatlan vásárlást hitelfelvétellel is próbálják ösztönözni. A jegybank gyanúsnak találja, ha az árubemutatón értékesített terméket hitelből vették meg, és az árubemutató szervezője, a termékértékesítő, valamint a hitelintézet között közvetítői kapcsolat mutatható ki. Az MNB szerint úgy sem szabad megkerülni a jogszabályt, hogy a vállalkozás előbb eladja a terméket, majd a hitelt egy másik időpontban és helyen adja el a fogyasztónak. H. B. Masszív kiilkeres többlet BUDAPEST Júniusban az export euróbán számolt értéke 4,9, az importé 1,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva; a kereskedelmi mérlegtöbblet 2ó5 millióval 1,112 milliárd euróra nőtt - jelentette csütörtökön második becslése alapján a KSH. MTI A jó termés ellenére sokaknak ráfizetés a búza - olcsóbb a takarmány, de a pulyka, csirke is olcsóbb Alacsony árak nyomják agyon a piacot MAGYARORSZÁG Alacsony árak jellemzik a hazai gabonaszektort, így inkább kivárnak a szereplők. „Jelenleg meglehetősen lanyha az érdeklődés a búza iránt, aratás óta lényegében áll a piac, alig van forgalom” - mondta el a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a hazai, több mint 5 millió tonnás búzatermésből nagyjából 2 millió tonna étkezési minőségű. Az árkülönbségek ellenére minden kategória kirívóan olcsó a piacon. A javítóbúza is csupán 42-43 ezer forint tonnánként, az euróbúza pedig már 40 ezer forint alatt van. Hasonló a helyzet a csaknem 3 millió tonna takarmánybúzával. Ezért minőségtől függően 35-36 ezer forintot adnak, a leggyengébb kategória ára pedig 30 ezer forint alatt van. Ezért a búzatermelés sok esetben veszteséges. „Aki az országos termésátlag szintjén dolgozott, vagy az alatti eredményt ért el, egészen biztosan ráfizet a búzán idén” - fogalmazott Vancsura, aki szerint csak az átlag felett termelő, hatékony szereplők tudnak nullára kijönni vagy szerény nyereséget felmutatni. Persze az évet üzemi szinten még megmenthetik az őszi betakarításé növények. A kukoricánál erre jó esély van: bár az ár itt is nagyon alacsony, a jó terméshozamok ellensúlyozhatják mindezt. Az országos termésátlag 7,5 tonna körül alakulhat idén hektáronként, ez az ország egészére vetítve mintegy 8 millió tonnás kukoricatermést jelenthet. A napraforgónál már nem enynyire egyértelmű a helyzet: ahol a vihar ledöntötte a szárakat, ott gyakorta tönkrement a termés. Igaz, ez a probléma csak helyenként jelentkezik. Az idén minden növény termésmennyisége bőven meghaladta az elmúlt 5 éves átlagot - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökségi szóvivője. Sülé Katalin szerint a kedvező termésátlagok révén az állattenyésztők kompenzálni tudják az alacsony felvásárlási árakat. Példaként említette a tej- és a sertéságazatot, úgy vélte ugyanis, a kedvezőbb takarmányárak az állattenyésztőknek kedveznek. Ám az állattartóknál még korai lenne ünnepelni. „Olcsóbb a takarmány, de sajnos a csirke és a pulyka ára is alacsonyabb, mint tavaly” - mondta el Csorbái Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. A baromfitakarmányban a kukorica az egyik fő összetevő, ennek ára pedig - a túlkínálatot figyelembe véve - inkább reálisnak tekinthető. Az uniós piaci viszonyok és az alacsonyabb áfa miatti olcsóbb sertéshús révén is engedni kellett a baromfitermékek áraiból. „Ezért most nem annyira fényes a szektor helyzete” - fogalmazott az elnök, aki sokat vár a januártól a baromfihúsokra is érvényessé váló áfacsökkentéstől. VG Több mint 5 millió tonna búza termett idén
