Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Változások: módosultak mától egyes adóelőírások MAGYARORSZÁG Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lépett az adótörvények módosításai alapján. Az szja törvényben módosul a kiküldetés fogalma, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével annak minősül a hivatali, üzleti utazás. Változások lesznek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer) is. Hétfőtől már nem csak az útdíjköteles járművel végzett áruszállításokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség, hanem azokra is, melyeknél a jármű önmagában nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt meghaladja a 3,5 tonnát. A fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg az adóhatóság el nem távolítja. Ennek megsértése esetén akár 1 millió forintos mulasztási bírságot is ki lehet szabni, megfizetéséig külön határozat nélkül visszatarthatják a fuvareszközt. Mulasztási bírságot lehet kiszabni akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozottét. Új fogalomként bevezetik a sportrendezvény fogalmát, így kizárólag sportszervezet, sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Az eddig külön soron érkező béremeléseket beépítik a súlyszámba, emellett belső átcsoportosításokat is végrehajtanak a különböző kezelések alapján kialakított homogén betegségcsoportokhoz tartozó pontértékeknél. Utóbbira azért volt szükség, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek kórházi bennfekvést, de az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat. MTI/MW Karrier Híd Augusztus 1-jétől újraélesztik a Karrier Híd Program intézményét, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan személyek alkalmazó sa esetén, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak. Ingyenes életbiztosítás is járhat a fizető tagoknak Tagdíjért akciózó önkéntes pénztárak MAGYARORSZÁG Nehéz helyzetbe hozza a cafeteria-rendszer jövő évi átalakítása az önkéntes pénztárakat, a kasszák azokban nem adják fel. Az idén nyáron gáláns akciókkal próbálnak új tagokat szerezni, illetve a meglévőket rávenni, hogy több tagdíjat fizessenek. Ez érthető, hiszen ha több a befizetés, a pénztárak is több pénzből gazdálkodhatnak, ugyanis minden hónapban a frissen befolyt tagdíjak egy meghatározott részét vonhatják csak el a működésükre. Az önkéntes egészségpénztáraknál ez a tagdíjak maximum 10 százaléka lehet, a nyugdíjpénztáraknál pedig az első 10 ezer forintból még 10 százalékot, afölött legfeljebb 6 százalékot lehet levonni. A legtöbb pénztár persze ennél kevesebbel is megelégszik, és nem veszi igénybe a maximális öszszeget Az biztos, hogy jövőre rá kell venniük a tagokat az egyéni tagdíjfizetésre, ha a munkáltatók a pénztári tagdíjak helyett más juttatásokat adnak majd a dolgozóknak. A munkáltatói tagdíjfizetés közterhe ugyanis a jelenlegi 34,51-ról csaknem 50 százalékosra nő majd, miközben más cafeteriaelemeknél marad a kedvezményes kulcs, sőt 100 ezer forintnyi készpénzt is adhat a munkáltató alacsonyabb közterhek mellett. „A jogszabályi változások megnövelték az egyéni befizetések fontosságát. Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy egyre inkább magukra lesznek utalva, ezért indítottunk közös akciót az egészségpénztárral. A befizetések folyamatosan emelkednek” - mond-Alaposan nő a munkáltatói tagdíjfizetés közterhe ja Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője. A mindkét pénztári piacon vezető szereplőnek számító OTP a tagdíjfizetés felpörgetését úgy próbálja most ösztönözni, hogy azoknak a tagoknak, akik egyszerre lépnek be most az egészség- és a nyugdíjpénztárba, az első befizetés 20 százalékát visszautalják a bankszámlájára. A maximálisan visszaszerezhető összeg így pénztáranként 75 ezer forint, vagyis a legtöbbet akkor nyeri az ügyfél, ha kasszánként befizet 375 ezer forintot. Pluszban jövőre egyéb-Tagdíjbevételek (milliárd forint) 2011 2012 2013 2014 2015 VG-GRAFIKA Egészségpénztár FORRÁS: MNB Gáláns akciókkal próbálnak új tagokat szervezni, a régiektől több tagdíjat beszedni az önkéntes pénztárak, hogy működni tudjanak. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ként erre a befizetésére az államtól is igényelhet 20 százalékos adó-visszatérítést. A nyugdíjpénztári piacon második legnagyobb szereplőnek számító, az egészségpénztári piacon viszont lényegesen kisebb Allianz pénztáraknál azok kapnak ajándékot, akik azt vállalják, hogy havonta legalább ezer forinttal növelik a tagdíjukat. A jutalmuk egy élet- és balesetbiztosítás, amelynek biztosítási összege, illetve futamideje attól függ, mennyivel hajlandó a pénztártag növelni a befizetéseket. Ezerforintos tagdíjnövelés után egyéves biztosítás jár, amely halál esetén 200 ezer, baleseti halálnál 600 ezer forintot fizet. Szintén balesetbiztosítással próbálja rendszeres tagdíjfizetésre késztetni a tagokat a Pannónia Nyugdíjpénztár. A fizető tagok 750 ezer forintos biztosítást kapnak, akik nem fizetnek, azokat viszont kizárják ebből a szolgáltatásból. Bár jelenleg elsősorban anyugdíjpénztárak akcióznak, az egészségpénztárak lehetnek azok, amelyek többet buknak a cafeteria-rendszer átalakításán. Náluk a tagdíjak kétharmadát ugyanis a munkáltatók fizetik, miközben a nyugdíjkasszáknál fordított az arány, ott viszont ugyanis a tagdíjak kétharmada egyéni befizetésből származik. Nőttek az egyéni befizetések Az OTP Egészségpénztárnál az idei első fél évben 14 százalékkal többet tettek félre a tagok, mint tavaly ugyanekkor. Az egészségpénztári egyenlegeket elsősorban gyógyszerek és a gyógyhatású készítmények vásárlására fordítják a pénztártagok, idén több mint 2 milliárd forintot költöttek erre. Az OTP Egészségpénztár arra számít, hogy az év második felében emelkedni fogaz egyéni befizetések aránya, a tagok egyre nagyobb számban igyekeznek kihasználni az év végi 20 százalékos adó-visszatérítésben rejlő lehetőségeket, ami csak az első fél év során befizetett összegek után, mintegy 280 milliót jelent. HÍREK Olcsóbb őstermelői igazolványok BUDAPEST Az új, kártya alapú őstermelői igazolványok később készülnek el a közbeszerzés elhúzódása miatt de előállításuk a felébe kerül csak, mint korábban tervezték - közölte tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökségi szóvivője a köztelevízióban. Sülé Katalin, szerint az igazolványok cseréjét az őstermelői tevékenység nyomon követhetősége és az ügyintézés egyszerűsítése is indokolta, közel 190 ezer kártyát kell gyártanak le. A kártya a gazdaság kifehérítésében fontos szerepet játszik, és vele az őstermelők is tudják egymást ellenőrizni, a vevők egy okostelefonos applikáción keresztül nézhetik meg a termékek a termelő pontos adatait. MW LMP: kiindulópont a minimálbérről BUDAPEST Jó kiindulási alap. ezért a miniszterelnöknek támogatnia kell azt az európai parlamenti javaslatot amelynek lényege, hogy egységesen a bruttó átlagbér 60 százalékában kívánják meghatározni a minimálbért - mondta tegnap Szél Bernadett Az LMP társelnöke szerint a kormány az utóbbi időben ellentmondásos nyilatkozatokat adott ki arról, hogy számít-e külföldi dolgozókra, végül a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár „hivatalosan is beismerte“, hogy ideiglenesen sor kerülhet vendégmunkások behozatalára pótolva a hiányzó magyar munkaerőt. Az LMP szerint e helyett azt kell elérni, hogy a magyarok ne kényszerüljenek külföldi munkavállalásra, ugyanis már nemcsak Nyugat-Európában kedvezőbbek a körülmények, hanem Szlovákiában is. MW A hétvégén Panyolafeszt lesz PANYOLA Augusztus 5. és 7. között rendezik mega Panyolafesztet, ahol az értékőrző népi- és világzenei programok mellett a 600 lelkes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település falusi ételének is résztvevőivé válhatnak a fesztiválozók. Naponta mintegy 3000 vendéget várnak a koncertekre, néptáncbemutatókra, népi játékokra és a szabadidős programokra. MW Egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki Mintegy ötvenezer betöltetlen munkahely van MAGYARORSZÁG Mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben Magyarországon, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki - áll a KSH elemzésében. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14 500 állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál volt a legmagasabb, 3,5 százalék, (2 900 álláshely), a második helyre az üres álláshelyek 2,4 százalékos arányával az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység került. A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres álláshelyek száma. Ezen belül a legtöbb álláshely - közel 2600 - a járműgyártásban állt üresen. A költségvetési intézményeknél az utóbbi években nem nőtt a betöltésre váró álláshelyek száma, de jelentősen átrendeződtek az arányok. Az üres álláshelyek száma a közigazgatás, védelem területén stagnált, az oktatásban egy év alatt 1400- zal csökkent, a humán egészségügy és szociális ellátásban viszont nagyjából ugyanennyivel nőtt, így itt az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében már 3,2 százalék volt. A versenyszférában a legnagyobb hiány a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban mutatkozott, ezt a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoport, illetve az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozások követték. Az összes üres álláshely több mint egyharmada a legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál várt betöltésre, és ebben a körben volt az üres álláshelyek aránya a legmagasabb (2,6 százalék). MW A feldolgozóiparban a járműgyártásban van a legtöbb üres munkahely Hol a legtöbb? A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott, utána 4500 hellyel Közép-Dunántúl következett az első negyedévben. ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2,0 százalék) volt. A legkevesebb betöltésre váró álláshely Dél-Alföldön volt. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelen van, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is. i
