Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-31 / 204. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 31., SZERDA A magyar Daktari visszatérhetett álmai földjére, Nigériába Pro Urbe-díjas nagykövet ___ . tslMfíi Prof. Dr. Ternák Gábor a múlt hét végén Sióagárdon értékelte a legutóbbi 8 afrikai tanfolyamot Közel negyven év elteltével látta viszont fiatal felnőttko­rának afrikai színterét. Prof. Dr. Ternák Gábor annak ide­jén orvosként dolgozott Ni­gériában; ma ugyanitt Ma­gyarország nagyköveteként teljesít szolgálatot. Szeri Árpád arpad.szeri@partner.mediaworks.hu - Azért az orvosi hivatás­ról diplomataként sem mond­tam le: külön engedély birto­kában Nigéria Zaria nevű vá­rosának egyetemén tanítok - tudtuk meg a Pro Űrbe Szek­­szárd emlékplakettel hét­főn kitüntetett professzorá­tól. - De mindenekelőtt hadd mondjam el: az elmúlt évek­ben sokszor jártam Kelet-Af­­rikában, elsó'sorban Kenyá­ban, ahol trópusi tanfolyamo­kat szerveztem orvosoknak, de voltam Szomáliában és Tanzániában is. Azt gondol­tam, hogy nyugdíjaskoromra ebben a térségben fogok dol­gozni, de visszatérő álmon volt, hogy Nigériában vagyok. Az álom beteljesült...- Milyen Nigériát látott viszont a negyven évvel ezelőtti állapo­tokhoz képest?- Az ország bizonyos terü­leteken sokat fejlődött. Sokkal több az autó, a lakosság hetven százaléka rendelkezik mobilte­lefonnal. Gondoljunk bele, kö­zel kétszáz milliós népesség­ről van szó! Mindent összegez­ve, gazdaságát tekintve ver­seng a kontinens éllovasával, Dél-Afrikával.- Ez volt a plusz. Mi a mínusz?- A közbiztonság, ami ka­tasztrofális. Az ottaniak is meggondolják kétszer, hogy estefelé kimenjenek-e sétál­ni az utcára. Egy fehér em­bernek egy ilyen tevékeny­ség kifejezetten ellenjavallt. A Boko Haram, ez a szélsőséges iszlamista fegyveres szerve­zet a fővárosban és környékén nincs jelen, de azért Abujában is előfordultak robbanások...- De ön, személy szerint azért nincs állandó vészhelyzetben?- Nem, erről szó sincs, kö­szönhetően a kötelező óvin­tézkedéseknek, melyek azért bizonyos korlátozásokkal jár­nak. De azért van mozgástér. Ezt bizonyítja az is, hogy az Abujától háromszázötven ki­lométerre északra található Zaria egyetemén taníthatok.- Milyen az ottani egyetem?- Az arányok érzékeltetésé­re kellően sokatmondó, hogy negyvenezres a hallgatói lét­szám... Természetesen nem­csak leendő orvosokat képez­nek itt, az intézmény renge­teg más fakultással is rendel­kezik. Gyakorlati oktatást tar­tok diákjaimnak, akik okos fi­atalok, de...- De?- Hadd fogalmazzak úgy, hogy általában nem szintetizá­ló módon gondolkodnak. Azaz, ha egy betegnek három külön­böző panasza van, akkor azt hallgatóim úgy könyvelik el, hogy három különböző beteg­ségről van szó. Pedig nagyon is előfordulhat, hogy mindösz­­sze egyről.- Ez a szemléletbeli különbség mennyire mutatkozik meg az idő kezelésében?- Alapvetően. Az európaiak­nak órájuk van, az afrikaiak­nak meg idejük... Egy velem megesett, jellemző példa. Az egyetem éttermében egyszer három tojásból kértem rántot­tét reggelire. Hosszú idő eltel­tével jött vissza a pincér, s za­vartan mentegetőzött: egy adag két tojásból áll, két adag négyből, és az a három tojás sehogysem jön ki ezekből az adagokból....- Zaria mellett sikerült-e el­jutnia azokra a települések­re, melyeken ifjú orvosként dol­gozott? Bejárta a fél világot a trópusi betegségek specialistája Prof. Dr. Ternák Gábor 1945. május 30-án született Zala­egerszegen. Pécsett, az Or­vostudományi Egyetemen 1969-ben szerzett diplomát. 1975-1978 között Nigériá­ban, majd 1980-1983 kö­zött Laoszban dolgozott. Há rom szakvizsgával - belgyó­gyászat, fertőző betegségek, trópusi betegségek - rendel kezík. 1983 és 1996 között a Tolna Megyei Kórház Infekto­­lógiai Osztályának osztályve­zető főorvosa volt, 1990-94 között országgyűlési képvise­lőként tevékenykedett. 1991 elején Szaud-Arábíában részt vett az Öböl-háborúban. 1993 kora nyarán az IPU felkérésé­re Kambodzsában volt válasz­tási megfigyelő. 1996-tól a Baranya Megyei Kórház Infek­­tológiai Osztályának főorvo­sa volt, 2004 és 2010 között a pécsi klinika Infektológía és Migrációegészségügyi Tanszé­kének vezetőjeként tevékeny­kedett. Kenyában tizenegy al­kalommal járt, mint említet te, ottani útjai egyikén olyas­mit kapott Afrikától, amit ad­dig soha: maláriát.- Nagy örömömre igen, te­hát eljutottam Kaduna váro­sába. Sajnos, azt a házat már lebontották, ahol annak ide­jén közel négy éven át lak­tam. Egyvalaki, egy idősebb helybeli halványan emléke­zett rám. Kaduna is megvál­tozott, átépítették, a földutak jelentős részét leaszfaltozták.- Minden fejlődés ellenére Ni­géria is több tízezer migráns­­sal képviselteti magát abban a tömegben, mely a fejlett Nyu­­gat-Európába igyekszik.- Jelenleg úgy negyven­­millióra tehető az a tömeg, mely ebben az afrikai térség­ben nem tud mit kezdeni ma­gával. Ha a fejlett országok nem visznek ide mielőbb ha­tékony termelési módszere­ket, infrastruktúrát és így tovább, akkor ez a tömeg meg fog indulni Európa felé. S en­nek a népvándorlásnak nem lesz vége.- Ön bizonyára találkozik időn­ként nagykövet kollégáival és más külföldi diplomatákkal. Meglátása szerint ezt a lehet­séges népvándorlásveszélyt mennyire érzik át az európai vezetők?- Úgy érzékelem, hogy a többség nincs tisztában en­nek a veszélynek a lehetséges mivoltával. A fejlett Nyuga­ton az emberek viszonylag jól éjnek, jelenleg nagyon távoli­nak érzékelik azokat a súlyos gondokat, melyek másutt, például a szélsőséges iszlám miatt, mindennaposak.- Ön a trópusi fertőző beteg­ségek nemzetközileg elismert specialistája. Távol álljon tő­lünk a pánikkeltés, de azért az tény, hogy sok migráns érkezik forró égövi országokból.- Hogy mást ne mondjak, a maláriát akadálytalanul be lehet hozni. Ez a dolog egyik oldala. A másik viszont az, hogy a trópusi fertőző beteg­ségek szakterületen eléggé el­hanyagolt a hazai orvoskép­zés. Azaz, sokkal több olyan infektológus kolléga kellene, aki idejében felismeri a fer­tőzés típusát.- A gyors és ha­tékony szűrésnek - amennyi­ben arra szükség van - elen­gedhetetlen feltétele a megfe­lelő intézményi háttér. Ez ná­lunk, őszinte sajnálatomra, je­lenleg nincs meg. Együtt szépítették az iskola ebédlőjét TAMÁSI Megszépült a tamási Würtz Ádám Általános Isko­la és Alapfokú Művészeti Isko­la ebédlője. Mint azt Gasparics Lászlótól, az intézmény igazga­tójától megtudtuk, a tavalyi jól sikerült, hangulatos Würtz-fal festés után örömmel fogadta Hegedüsné Tóth Szilvia szülő ötletét, amely szerint az iskola ebédlőjének egyhangú, fehér, kopár falát dekorációval, színes mintákkal vidítsák fel. Az isko­la vállalta az alapozó tisztasá­gi festést és a falburkolatok el­készítését. Andok Zsuzsanna lakberendező tervei alapján és a szükséges hatósági engedé­lyek beszerzését követően lel­kes szülők és gyerekek a nyá­ri szünet végén készítették el a vidám dekorációt, melyhez az alapanyagokat két tamási szak­üzlet biztosította. A facebookon is meghirdetett kezdeménye­zést sokan támogatták, Gulyás Tibor képviselő például a Tamá­si Tükörben fotókkal és videó­felvétellel publikálta a munká­latokat. Az igazgató hálás mind­azoknak, akik kitartottak a pro­jekt mellett. Mind elmondta, in­tézményvezetői kinevezése óta számos terv és cél fogalmazó­dott meg benne az iskola jövő­jét illetően. Mind közül a legfon­tosabb számára a „nyitott isko­la” létrehozása, egy olyan intéz­ményé, amelyben tanuló és pe­dagógus választott és kötelező feladatai elvégzése közben jól érezheti magát. Az újabb jól si­került projekt útmutató a jövő­re, a további közös programok­ra nézve is. Az ilyen és ehhez hasonló együttműködés az is­kola közösségét építi tovább a nyitott iskola szellemiségének jegyében. V. M. Jól ment a közös munka Itt volt az ország legnagyobb szabadtéri mozija Megszületett a rekord SZIKSZÁRD A Szekszárdi Város Napja rendezvényeinek kereté­ben zajlott az Obsitos Filmnap a hétvégén. Előbb színpadi pro­dukciót adtak elő azok a csopor­tok, egyesületek, akik feltűn­nek a filmben, majd kezdődött a vetítés. A helyszínen volt Sebes­tyén István, a Magyar Rekordok regisztrátora, ugyanis Kindl Gá­bor producer ötlete alapján re­kordállításra volt lehetőség, ami sikerült is. Jegyzőkönyvi ada­tok alapján az Obsitost Szek­­szárdon 950 ember nézte, ezzel felállítva a legnagyobb szabad­téri mozi rekordját. A filmet ed­dig közel hétezren látták a me­gyében, ami szintén kiemelke­dőnek számít. V. M. Sebestyén István (jobbról) gratulál Kindl Gábornak a rekordhoz PROMÓCIÓ Hárommilliót költöttek a két iskola karbantartásara Tanévkezdési támogatás BÁTASZÉK Szeptember 1-től a vá­ros két iskolájában - a Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában és a II. Géza Gimnáziumban - több mint hétszáz diák kezdi meg a tanulmányait, közülük 74 első osztályos. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmond­ta, szeptember 1-től a KLIK ber­kein belül, de külön intézmény­ként működik majd mindkét is­kola. A bátaszéki önkormány­zat kezdeményezésére folytat­ták le azt az eljárást, melynek az lett az eredménye, hogy a KLIK hozzájárult a már emlí­tett változáshoz. A polgármester elmondta, minden feltétel adott, jó szak­mai körülmények között kezd­hetik meg a diákok a tanévet. Az önkormányzat - mint a két épület működtetésért felelős in­tézmény - 3 millió forintot köl­tött a város költségvetéséből a két iskola karbantartására, fes­tésre, mázolásra, a padok, asz­talok felújítására, elvégezték a nagytakarítást, így szép, tisz­ta osztályok várják a diákokat. Augusztus utolsó napján, a kö­vetkező testületi ülésen napi­rendre kerül mind a két épület­ben - a tervek szerint - elvég­zendő kisebb felújítási munkák, melyet még ebben az évben sze­retne a város elvégeztetni. Er­ről csütörtökön döntenek a kép­viselők. Támogatásokról is gon­doskodott az önkormányzat, is­kolakezdési támogatást kapnak azok a bátaszéki gyerekek, akik szeptemberben kezdik a 7., vala­mint a 9. évfolyamot. Az iskola­kezdési támogatás összege diá­konként tízezer forint. A támo­gatással az az önkormányzat célja, hogy ösztönözze a fiatalo­kat arra, hogy továbbtanulásuk­nál a bátaszéki gimnáziumot ré­szesítsék előnyben. Támogatja az önkormányzat azokat a fiatalokat is, akik a ze­neiskolába járnak, zenét tanul­nak és a Bátaszéki Ifjúsági Fú­vószenekarban zenélnek. Az ő zeneiskolai térítési költségü­ket az önkormányzat átvállalja, mondta a polgármester. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents