Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-30 / 203. szám

A hatóságok elutasították a kérelmet 4. MEGYEI KÖRKÉP______________________________________________ Balesetveszélyes az útszakasz Nagyon rossz állapotban van a Závodot Mucsival ösz­­szekötő külterületi útsza­kasz. A két önkormányzat - mivel segítséget nem kap­tak - saját költségén pró­bálja meg rendbe hozni. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu ZÁVOD-MUCSI Magad uram, ha szolgád nincsen - tartja a köz­mondás. Sokszor nagyon jól jön­ne a segítség, mégis vannak dol­gok, amit egyedül kell bevállal­ni. így gondolta ezt László Attila Závod és Kelemen Zoltán Mucsi polgármestere is.- Problémát okoz a závodi és mucsi önkormányzat tulajdoná­ban lévő mintegy három kilo­méter hosszúságú, a két telepü­lést összekötő külterületi útsza­kasz. A június 12-ei felhőszaka­dás vis maior eseményt jelen­tett a szakasz závodi oldalának több pontján. A vízelvezető ár­kok megteltek termőfölddel, az útburkolaton 25-45 centiméter magasságban állt az iszap - fej­tette ki László Attila. - Az önkor­mányzat a hordalékot az úttest­ről eltakaríttatta, a helyreállítás­ra pedig kérelmet adott be a vis maior alapba. A kérvényt azon­ban a kormányhivatal és a ka­tasztrófavédelem szakemberei a 9/2011 (II. 15.) kormányren­deletre hivatkozva a helyszíni szemlén elutasították. A helyre­­állítási munkákra kért áraján­lat mintegy 6,5 millió forintra rúg, amelyre az önkormányzat­nak nincs pénze. A két helyha­tóság tárgyalást kezdeménye­zett a közútkezelővel is, ahol kértük az említett útvonal keze­lésbe, tulajdonba vételét. Az el­múlt években jelentősen meg­növekedett személy- és teher­forgalom ugyanis újabb kihívá­sok elé állítja a tulajdonos ön­­kormányzatokat. Az említett út­vonal az országos közúthálózat részeként szerepel a nyilvántar­tásban, 2014-től pedig rendsze­res tömegközlekedés zajlik az útszakaszon. A tárgyalások itt sem vezettek eredményre, mert a közútkezelő nem kívánja bőví­teni a kezelendő, illetve meglévő úthálózatait. A problémát fokoz­za az idei csapadékos időjárás is, ugyanis június 12. óta több al­kalommal is szükség volt sárel­takarításra a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék mi­att. Az önkormányzat erre a fel­adatra elkülönített forrását már többszörösen kimerítette. A polgármester hozzátette: összefogtak Mucsival, közfoglal­koztatottjaik pénteken elkezd­ték a kátyúzást az önkormány­zat pénzén vásárolt aszfalttal. Kiemelten fontos számukra az út Kelemen Zoltán, Mucsi első embere elmondta, mindent megtesz azért, hogy a Tevel és Závod felől Mucsiba vezető utat fel tudják újítani, de az ön­­kormányzatnak nincs lehető­sége. se pénze - az utóbbi idő­ben megfelelő pályázatot sem írtak ki hogy rendezni tud­ják a sorsát. Hangsúlyozta, az út állapota kiemelten fontos a falu életében, mert ha járha­tatlanná válik, zsákfalu lesz Mucsiból. Ezért is kezdtek el a závodi vezetőkkel közösen dolgozni azon, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. átvegye az útszakasz kezelését a két ön­­kormányzattól. Ezt látják meg­oldásnak. Mint említette, az út nemcsak Mucsi forgalmát bo­nyolítja, nagyon sok teherautó, menetrend szerinti buszjárat is közlekedik rajta. A hagyományokat őrizni és ápolni kell Tisztelet a hősöknek MOHÁCS A csata évforduló­ján minden évben megemléke­zést tartanak a Mohácsi Nem­zeti Emlékhelyen. A hétvégén tartott ünnepségen az idén is részt vettek a Nemzetközi Szent György Lovagrend Tolna me­gyei priorátusának, valamint a Magyar Nemzetőrök Orszá­gos Szövetsége Tolna-Baranya Megyei Szervezetének tagjai. Mint azt Kovács János, a lovag­rend megyei priorja nemzetőr vezérőrnagy, a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület szekszárdi szervezetének vezetője kiemel­te: emlékeznünk kell a nemzet nagy csatáira, ahol katonák ez­rei áldozták az életüket a hazá­ért, a függetlenségért. V. M. A nagy csaták során sokszor évszázadokra dőlt el az ország sorsa 2016. AUGUSZTUS 30., KEDD HIRDETÉS Seite der Deutschen Nationalitätenselbstverwaitung der Tolnau Hírek, információk, közlemények a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Területi Önkormányzat házatájáról Auszeichnungen/Kitüntetések Die Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Szekszárd hat - geleitet von der Absicht, die Bürger, die sich im Dienst für das örtliche Deutschtum herausragende Verdienste erworben haben, einer angemessenen Anerken­nung teilhaben zu lassen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hin­zustellen und damit zu würdigen -, den Niveaupreis „Für das Szekszárder Deutschtum - János-KIézli-Preis” geschaffen. Die Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung verleh den Niveaupreis des Jahres 2016 an Herrn Josef Theiss und an Herrn Adam Hepp. Beide Herrschaften haben durch mehrere Jahrzehnte mit ihrer opferwilligen Arbeit für die Pflege, Erhaltung der Bräuche, der christlichen und deutschen Nationalitäten-Identität der Szekszárder Ungarndeutschen im In­­und Ausland viel beigetragen. Durch ihre Aktivitäten sind die Beziehungen zwischen den ungarischen, ungarndeutschen, deutschen sowie zu den Zivilorganisationen in den Partnerstädten intensiver geworden. Die Auszeichnungen sind im festlichen Rahmen am 29. August 2016 in Szekszárd, im „Haus der Künste“ am „Tag der Stadt Szekszárd“ von Dr. Michael Józan-Jilling, dem Vorsitzenden der Szekszárder Deutschen Selbst­verwaltung überreicht worden. A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat attól a szándéktól vezettetve, hogy a helyi németség szolgálatá­ban kiemelkedő érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben részesítse, valamint személyüket és munkás­ságukat megfelelően értékelve példaként állíthassa a jelen és az utókor elé, „A Szekszárdi Németségért - Klézli János díj“ elnevezéssel nívódíjat alapított. A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat a 2016-os évi nívódí­ját Josef Theissnak és Hepp Ádámnak adományozta. A kitüntetést Dr. Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Önkormányzat elnöke 2016. augusztus 29-én Szek­­szárdon a Művészetek Házában, a „Város Napja” ünnepi rendezvényen adta át. Adam Hepp Adam Hepp stammt aus einer Kakasder/Kokerscher ungamdeutschen Familie. Schon als Kind erhielt er zu Hause intensive Impulse bezüglich der ungarndeutschen Traditionspfle­ge. Seit seiner Jugend unterstützte er als Mitglied und Förderer die Arbeit des Szekszár­der Deutschchors. 1990 war er eines der Gründungsmitglieder des Szekszárder Deutschen Nationalitäten-Ver­­eins. Seitdem nimmt er aktiv an der Arbeit des Vorstandes teil, zurzeit als Sekretär. Zwischen 1994 und 2013 war er stellvertretender Vorsitzender der Szekszárder Deutschen Naüonalitäten-Selbstverwaltung. im Jahre 1993 hat er mit großem Engagement die Reno­vierungsarbeiten des Gemeinschaftshauses St. Stefan organisiert. Durch seine Hilfe ist die Altentagesstätte in oben erwähnter Immobilie errichtet worden. 2004 hat er beim Neubau des Jugendhauses bedeutende organisatorische Hilfe geleistet. Zur Intensivierung der zivilen Kontakte zwischen Szekszárd und Bietigheim-Bissingen trug er ebenfalls entschieden bei. Dies trifft auch für die partner­schaftlichen Beziehungen zwischen dem Komitat Tolna und dem Main-Tauber Kreis sowie dem Kreis Bautzen zu. Auf seine Initiative ist 1991 auch das Szekszárder Deutsche Pfingstfestival entstanden. Im Laufe seiner Geschichte ent­wickelte sich das Festival zu einer der bedeutendsten überregionalen Veranstaltungen des Komitates Tolna. Hier können die ungarndeutschen Kulturgruppen und auch traditionspflegende Vereine vom deutschen Sprachraum ihr Können und Wissen unter Beweis stellen. Adam Hepp, trug mit seinem Lebenswerk, mit seinen hervorragenden Leistungen in der ungarndeutschen Traditions- und Identitätspflege sowie im Bereich der Beziehungen zwischen dem deutschen Mutterland und zwischen unserer Stadt in großem MaBe dazu bei, dass die Ungarndeutschen in Szekszárd bekannt und anerkannt werden. Hepp Ádám kakasdi sváb családból származik. A rendszerváltás előtt a Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus és Klub aktív tagja volt, 1991-ben az országosan az elsők között megalakult Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület alapító tagja és je­lenleg is vezető tisztségviselője. 1994 és 2013 között a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettesi poszt­ját töltötte be. Nevéhez fűződik az 1990 és 2012 között évente megrendezésre kerülő hagyományőrző Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál lebonyolítása, a Szekszárd Újvárosi Szt. István Ház valamint az Ifjúsági Cserkészház felújítási munkálatainak meg­szervezése. Kapcsolatai révén a szekszárdi Újvárosi templom felújításához jelentős német támogatásokat tudott mobilizálni. Fontos szerepet vállalt a Main-Tauber és Bautzen járás, valamint a szekszárdi és a Tolna megyei németség kapcsolatrend­szerének kialakításában és fejlesztésében. A kitüntetést Hepp Ádámnak a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat életműdíjként a magyarországi német iden­titás-, hagyományteremtésben és -őrzésben nyújtott kiemelkedő teljesítményért, a megyei németség anyaországi kapcso­latainak ápolásában kifejtett munkájának elismeréseként adományozta. JosefTheiss Josef Theiss erblickte 1940 in einer ungamdeutschen Familie in Torbágy/Kleinturwall (heute Biatorbágy) das Licht der Welt. 1946 erlebte auch er das tragische Sctücksal der Ungamdeutschen, die Vertreibung. So kam er nach Bietigheim-Bissingen, wo er auch heute lebt. Zwischen 1970-1991 war er Kirchen­gemeinderat in der Pfarrei zum Guten Hirten in Bissingen, davon war er 11 Jahre Zweiter Vorsitzender. Zwischen 1971-1991 war er politisch aktiv in der CDU (Gründung einer Ortsgruppe, zeit­weise Vorstandsmitglied des Stadtverbandes Bietigheim-Bissingen) und Kreisdelegierter. Von 1971 bis 1980 war er Mitglied des Stadtrates von Bietigheim-Bissingen, zeitweilig als stellvertretender Fraktionssprecher. Als 1989 die Partnerschaft zwischen dem baden-württembergischen Bietigheim-Bis­singen und Szekszárd entstanden ist, war er unter den ersten, die sich zwischen den Katholiken der beiden Städte für ei­nen mit Leben erfüllten, aktiven Beziehungsausbau bemühten. Zu dieser Zeit knüpfte er auch zu den hiesigen Ungam­deutschen engere Kontakte. Dank seiner opferwilligen Hilfe und Organisation konnten zahlreiche Hilfs- und Spendenaktionen der Kirchengemeinde „Zum Guten Hirten“ von Bissingen nach Szekszárd gestartet werden, u. a. für den Bau eines Gemeinde- und Jugendhaus­es, vor allem aber für die Renovierung der Neustädtischen St. Michel Kirche, für den Bau des Kolpinghauses, des Kinder­gartens, der Dienes Valéria Grundschule und fürs Gemeinschaftshaus St. Stefan. Als ehemaliger Heimatvertriebener hat er sich mit der Weitergabe der Geschichte an die jüngere Generation für die Auf­klärung über die Vertreibung „gegen das Vergessen“ aktiv eingesetzt. Auf seine Initiative wird im Herbst 2016 in der Stadt Bietigheim-Bissingen anlässlich des 70. Jahrestages der Vertreibung ein Gedenken - ein Volkstrauertag stattfinden. Für sein ehrenamtliches Engagement in verscluedenen Bereichen durfte Josef Theiss 2011 das Verdienstkreuz der Bun­desrepublik Deutschland entgegennehmen. Nach der christlichen Auffassung von Josef Theiss kann die sog. „Brückenfunktion“, die eine Minderheit eines Landes zwi­schen der Mehrheitsnation und zwischen seinem Mutterland erfüllt, ziemlich viel sowohl zur Realisierung des europäi­schen Gedankens, zum friedlichen Zusammenleben, als auch zur gegenseitigen Reputation der einzelnen Länder, Natio­nen und deren Bürger beitragen. 1940-ben egy biatorbágyi magyarországi német család gyermekeként született. 1946-ban - oly sok magyarorszá­gi német sorstársához hasonlóan - átélte az elűzetés borzalmait, így került Bietigheim-Bissingenbe, ahol jelenleg is él. 1970- 1991 között a bissingeni római katolikus egyházközösségi tanács tagja, 11 évig annak elnökhelyettese volt. 1971- 1991 között a CDU színeiben tagja volt a bietigheim-bissingeni városi közgyűlésnek, egy ideig frakcióvezetőként is tevékenykedett. 1989-ben a Szekszárd és a baden-württembergi Bietigheim-Bissingen közötti partnerkapcsolat létrejöttekor az elsők kö­zött volt, aki a két város katolikus közössége közötti élő, aktív kapcsolat kialakításán fáradozott. Ekkor került szorosabb kapcsolatba a szekszárdi németséggel. Áldozatos tevékenységének köszönhetően a bietigheim-bissingeni „Jó pásztorhoz” nevű egyházközösség segítségével szá­mos Szekszárdra irányuló adományakciónak volt a kezdeményezője. Hathatós támogatásának eredményeképpen számos szekszárdi renoválási, építési munkához sikerült forrásokat biztosíta­nia: többek között az újvárosi Szent Mihály templom többlépcsős felújításához, a Dienes Valéria Általános Iskola, a Szent István Ház és a Kolping Iskola építkezési munkálataihoz. Mint egykori elüldözött „A felejtés ellen” nevű mozgalomban sokat tett a fiatalság körében az elűzetéssel kapcsolatos tájé­koztatásért. Kezdeményezésére 2016 novemberében kerül sor a magyarországi németek elűzetésének 70. évfordulója kap­csán egy nagyszabású megemlékezésre Bietigheim-Bissingenben. Közösségi tevékenységéért 2011-ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság érdemkeresztjét. Josef Theiss keresztény liitvallása szerint a „hídfunkció“ - amelyet egy adott ország nemzeti kisebbsége a többségi társa­dalom és a kisebbség anyaországa között betölt - nagymértékben hozzájárul az európai gondolat megvalósulásához, az egyes országok és nemzetek polgárainak békés együttéléséhez, kölcsönös megbecsüléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents