Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-30 / 203. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 30., KEDD Jó hír: nyertem Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Vasárnap délután azzal a hírrel hívott fel egy férfi a mobil­telefonomon, hogy milyen szerencsés ember vagyok, 150 ezer forint készpénzt nyertem. Ennél azért bonyolultabb volt a történet, különben egyből letettem volna a telefont, mert ki hiszi el, hogy csak úgy nyert 150 ezer forintot. Valójában ez úgy történt, hogy egy nagyon megnyerő férfihang nyugodtan, részletezően egyeztette velem az adataimat: telefon­szám, a település irányítószáma, a szolgáltató neve, kinek a ne­vén van a telefon, előfizetéses-e, stb. Mondta, hogy a beszélgetés­sel egyidőben kapok két sms-t, majd tájékoztatott arról, hogy me­lyik szolgáltató nevében telefonált, és elmondta, hogy a legrégeb­bi ügyfelek közül kisorsolják azokat a szerencséseket, akik 500 ezer illetve 150 ezer forin­tot nyerhettek. Én a 150 ezres kategóriába kerültem. Elmond­ta azt is, mit kell tennem. (Bár amikor ide ért, a megnyerő mo­dora ellenére is gyanakodni kezdtem.) Minél előbb el kellett volna gyalogolnom a legközelebbi bankautomatához, és ott további inst­rukciókkal felvehettem volna a már említett összeget. Gondolom, ahhoz, hogy át tudja utalni a számlámra a pénzt, meg kellett vol­na adnom a bankszámlaszámomat. Idáig már nem jutottunk el. Mondtam, hogy ne rabolja az időmet, soha életemben nem nyer­tem még kettest sem a lottón. Nem hiszek a csodákban. Miután kinyomtam a telefont, láttam, hogy semmilyen sms nem jött, ez is a beetetés része volt. Átfutott az agyamon, hogy felhívom a rendőrséget, de mit tudtam volna nekik mondani?! A hívó fél számát nem írta ki a készülékem. Vajon hány embert ve­zettek meg aznap, vagy az elmúlt időszakban?! A megnyerő modo­ra ellenére is gya­nakodni kezdtem. Vad kendert termesztettek Az udvar hátsó részén kialakított fóliasátorban kábítószergyanús növényeket talaltakjdjíjjjii** Járják a megyét, és készítik a jegyzőkönyvet Támad a parlagfű Évről évre kisebb megyénk­ben is a parlagfűvel szennye­zett - feltárt - területek ará­nya, mégsem csökken az al­lergiások száma. Hamaro­san virágzik a gyomnövény, így a tünetek fokozódnak. A megyei földhivatal munka­társai folyamatosan ellenőr­zik a területeket, eddig 68 jegyzőkönyv készült. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megyei kor­mányhivatal földhivatalának mezőgazdászai eddig mintegy 40 ezer hektár területet jártak be a parlagfű ellenőrzése miatt, összesen 52 munkanapot rá­fordítva, tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal saj­tóosztálya. Helikopteres hely­színi ellenőrzés Tolna megyé­ben nem történt. A tapaszta­lat az, hogy a gazdák - talán a büntetések hatására - látható­an mind komolyabban veszik a védekezést, a gyom kiirtását, mely jellemzően a parlagon ha­gyott területeken és a tarlókon terjed elképesztő gyorsasággal.- Közel tíz esztendőre elegen­dő gyommag van a tolnai földe­ken - mondta dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal nö­vény- és talajvédelmi osztályá­nak vezetője. Ráadásul a mag 30-40 évig csíraképes, vagyis illúzió azt hinni, hogy egyszer meg lehet tőle szabadulni, de védekezni folyamatosan kell a vegetációs időszak végéig. A szakemberek szerint a par­lagfű évente nagyjából 120 mil­liárdos kiesést okoz a magyar gazdaságnak, és az elmúlt év­tizedben kirótt bírságok össze­ge is már bőven többmilliár­dos tételt jelent. A hazai klíma kifejezetten kedvez a növény­nek, melynek egyetlen egyede nyolcmilliárd pollent szór szét, melyek akár 100-150 kilomé­terre is eljuthatnak. A megyei kormányhivatalok­hoz tartozó járási földhivatalok mezőgazdászai júliustól a ha­­társzemle-ellenőrzési felada­taikkal párhuzamosan meg­kezdték a parlagfű-mentesítés­sel kapcsolatos kötelezettség megtartására vonatkozó ellen­őrzést, tájékoztatta lapunkat a kormányhivatal sajtóosztálya. Azóta a helyszíni ellenőrzések folyamatosak. Az elmúlt idő­szak csapadékos időjárásának hatására a parlagfű-növekedés erőteljesebb, leginkább a napra­forgó- és kukoricatáblák szegé­lyében, valamint az utak men­tén. A helyszínelések során ta­lált fertőzött ingatlanok több­nyire műveletlen, elhagyott te­rületek voltak. A korábban még gyommentesnek mondható tar­lókon, ahol nem történt védeke­zés (talajmunka, gyomirtósze­res kezelés), megjelent a par­lagfű, amely jelen időszakban virágzó, termést hozó fenológi­­ai állapotban van. A fertőzött te­rületek többsége a kis gazdasá­gokhoz tartozó területeken fi­gyelhető meg. A kezelt tarlók állapota kielégítőnek mondha­tó, a területeken a gazdák, el­sősorban a nagy gazdaságok, a tarlókezeléseket, tarlóhántá­sokat elkezdték és a többséget tekintve elvégezték. Lakossá­gi bejelentés eddig összesen 17 volt. A helyszíni ellenőrzések során eddig 68 jegyzőkönyv fel­­vételezésére került sor. SZEKSZÁRD A Szekszárdi Rend­őrkapitányság kábítószer ter­mesztés megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást. Ennek eredményeként augusztus 25- én az esti órákban házkutatást tartottak egy szekszárdi ingat­lannál. Az intézkedés során tetten értek egy férfit, amint az udvar hátsó részén kialakí­tott fóliasátorban kábítószer­gyanús növényeket öntözött. A rendőrök 35 tő vadkendert fog­laltak le, amelyeket a szakér­tőknek átadtak. A szekszárdi nyomozók előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki a 45 éves férfit, valamint két társát, egy 20 és egy 19 éves helyi férfit, akik a növények termesztésében közreműköd­tek. Az elkövetők a bűncselek­mény elkövetését beismerték, szabadlábon védekezhetnek. Az ügyben a további eljárást a Szekszárdi Rendőrkapitány­ság Vizsgálati Osztálya folytat­ja le - írja a police.hu. K. B. Mennek az értesítések Dr. Vörös Géza, a megyei kor­mányhivatal növény- és talajvé­delmi osztályának a vezetője el­mondta. több mint száz ügyfelet értesítettek arról, hogy eljárás in­dult ellenük a parlagfű miatt. Eb­ben az esetben az érintett terület­­tulajdonos annyit javíthat a saját helyzetén, hogy azonnal lekaszál­ja az adott területet és ezt jelzi a növény- és talajvédelmi osztály felé. Ebben az esetben ugyanis a bírság és az eljáró hatóság költ­ségeit ugyan ki kell fizetni, de leg­alább a védekezés (kaszálás) költségét nem. A bírság össze­ge - területnagyságtól függően 15 ezer és 5 millió forint között le­het. A parlagfű nagyon szereti az esős, majd meleg időt. így gyor­san no, a pollenszóródás viszont hamarosan megkezdődik. Számtalan kellemetlen tünet Kellemetlen tünetek, orrfolyás, tüsszögés, szemek viszketése és bedagadása jelzi a parlagfű okoz­ta szénanáthát. Mellyel jelen­leg több mint félmillióan küzde­nek hazánkban, és éves kezelé­sük több mint tízmilliárd forintot emészt fel, egy allergiásnak a leg­olcsóbb orrspray és szemcsepp is több ezer forintos kiadás havon­ta. Ráadásul a parlagfű okozta al­lergia már egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ha ugyanis mindkét szülő allergiás, akkor a gyerekük­ben nagyobb a hajlam a beteg­ségre, mely az esetek harmadá­ban asztmához, vagy más légúti panaszokhoz vezethet. Az allergia valójában az immunrendszer túl­zott reakciója, éppen ezért a tü­netek enyhítésért az immunrend­szert kell erősíteni. Tanévnyitó szakmai konferenciát tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal Közvetlenül adtak információt a pedagógusoknak SZEKSZÁRD Az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma és az Ok­tatási Hivatal konferencia soro­zattal járja végig az országot, hogy minden megyében meg­tartsa szakmai tanévnyitóját. Tolna megyébe, azon belül is Szekszárdra tegnap délután ér­keztek a tatabányai állomásról. A Garay János Gimnázium dísz­termében ünnepi műsorral indí­tották a konferenciát, Joó Lász­ló, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanu­lója mondott verset és a Liszt Fe­renc Zeneiskola Fúvós Kamara­­együttese játszott, majd dr. Hor­váth Kálmán kormánymegbí­zott és Csillagné Szánthó Polixé­na, a szekszárdi közgyűlés Hu­mán Bizottságának elnöke mon­dott köszöntőt. A szakmai előadások sorát Si­pos Imre Köznevelésért felelős helyettes államtitkár kezdte. Té­mája a köznevelés helyzete, fej­lesztési irányai volt, melyben sok fontos változásról ejtett szót. Ilyen volt a tananyag csökken­tésének kérdése is, melyről ki­emelte, néhány hónap, hét vagy nap alatt eldönteni azt, hogy mi­ből legyen kevesebb vagy miből több óraszám, tantárgyak ösz­­szeütköztetése tekintetében le­hetetlen. Ennek kidolgozásá­ra nem is vállalkoztak, hanem tantárgyanként a délelőtti ke­rettantervi változtatásnak egy­fajta nagyobb teret biztosítva Sipos Imre (jobbról) a harmincperces tanóra kérdésére is kitért tanmenetjavaslatokkal álltak elő. A másik ilyen „sláger” téma a 30 perces tanóra volt, melyről elmondta, nem lesz ilyen jogsza­bály, hogy ezt be kelljen vezet­ni. Kitért a pedagógusi életpá­­lyamodell változásaira is, illet­ve arra, hogy az EMMI által biz­tosított minősítési vizsgákat az elmúlt évek során nem használ­ták ki az oktatók, így sokan ala­csonyabb bérkategóriában dol­goznak, mint azt tehetnék. A folytatásban Borosán Beá­ta, a Köznevelési Stratégiai Fő­osztály vezetője beszélt a jogsza­bály változtatásokról, illetve ja­vasolta az EMMI oldalán elér­hető Tanévkezdő kiadványuk megkeresését. K. B. Szakmai tárgyak A 2016. szeptember 1-jetol szakgimnáziummá átalaku­ló szakközépiskolában vizsgá­zóknak a 2016/2017-es tan­év május-júniusi érettségi vizs­gaidőszakában kell első ízben kötelezően választandó ötödik vizsgatárgyként szakmai érett­ségi vizsgát tenniük. Ennek eredményeként 2017. január 1-jétől a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak helyé­be 38 ágazati és 8 ágazaton kívüli szakmai érettségi vizs­gatárgy lép, mely a természet­tudományi tantárgyak népsze­rűségén is segíthet.

Next

/
Thumbnails
Contents