Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-23 / 197. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 23., KEDD HÍREK Baleset történt az M6-os autópályán FELBORULT egy személygépkocsi hétfőn 9 óra 40 perc körül az M6-os autópálya 96-os kilométerénél, a Budapest felé vezető oldalon, Paks és Dunaföldvár között. A balesetben személyi sérülés nem történt. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére a rendőrség a leálló-, valamint a külső sávot lezárta. i. I. Dombóvár környékére kijutott a viharból TOLNA MEGYE A viharos időjárás pénteken főleg Dombóváron és környékén adott munkát a tűzoltóknak. Kapospulán egy családi ház kazánháza telt meg vízzel, ott szivattyúzásra volt szükség, Jágónakon a Petőfi utcát öntötte el a víz, Dombóvár-Szőlőhegyen egy pincében mintegy 20 köbméter víz gyűlt össze, ott szintén szivatytyúzni kellett. Valamennyi helyszínen a dombóvári hivatásos tűzoltók avatkoztak be. H. E. Botrányos viselkedés a focimeccs után SZAKÁLY Szidalmazta és leköpte a játékvezetőt a 47 éves döbröközi férfi augusztus 21- én 18 óra és 19 óra közötti időben a szakályi sportpálya öltözőjében a focimeccs után. A rendőrök a férfit előállították, majd garázdaság miatt indított ellene eljárást a Tamási Rendőrkapitányság, tájékoztatta lapunkat a rendőrség. 1.1. Reped a szőlő, a sok eső az oka TOLNA MEGYE A sok eső, a párás reggelek miatt a megye két borvidékén arról számoltak be a termelők, hogy a korai fajta szőlők, illetve a csemegeszőlők héja megrepedt. Dr. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának munkatársa elmondta, a megrepedt szőlőben a botritisz könnyen elszaporodik, így védekezni kell ellene. A szakember azt tanácsolja, a permetezést közvetlenül a repedés után végezzék el a gazdálkodók, így lesz hatásos. Különösen az oportó, a kadarka, illetve a vékonyabb héjú borszőlők veszélyeztetettek a jelenlegi időjárási körülmények között, a csemegeszőlők után. M. I. A nyári szabadságot szinte minden munkahelyen jó előre meg kell tervezni Lendületben a szociális szövetkezetek TOLNA MEGYE Az elmúlt 4 évben több mint ezerrel nőtt meg a működő szociális szövetkezetek száma Magyarországon, ami elsősorban a számukra kiírt uniós pályázatoknak köszönhető, derül ki az Opten Kft. céginformációs adataiból. Ez a trend valószínűleg 2016- ban is kitart, mivel idén szeptemberben uniós pályázat indul számukra. A cégadatokból megfigyelhető, hogy 2006 és 2012 között csak elenyésző számú szociális szövetkezet alakult. 2012-ben összesen 377 darab ilyen vállalkozás működött az országban, összesített árbevételük pedig alig haladta meg a 657 millió forintot. 2013- ban viszont jelentősen megugrott az újonnan alapított szociális szövetkezetek száma, köszönhetően a Társadalmi Megújulás Operatív Program ke-2013-ban már 1603 szociális szövetkezet gazdálkodott Egy közelmúltban készített felmérés szerint a munkavállalók többsége nem megy egy hétnél hosszabb időre szabadságra. Vida Tünde vtunde67@gmail.com TOLNA MEGYE Csilla és férje Idén tökéletesen időzítettek, így három hetet töltöttek együtt szabadságon, ebből kettőt a család balatoni nyaralójában. - Szerintem két hét kell a feltöltődéshez - vélekedett. Hozzáfűzte, környezetében úgy látja, hogy nem jellemző a hosszú szabadság, különösen nem azoknál, akik szerényebb körülmények között élnek. Sokan a szabadságuk alatt is kénytelenek dolgozni, a vállalkozók nem szívesen engedik el a dolgozóikat. Ugyanakkor a Balatonon azt tapasztalta, hogy egyre több az olyan módos család, ahol az anyuka valószínűleg az egész nyarat a Balatonon tölti a gyerekekkel, apuka pedig leugrik hozzájuk a hétvégére. Éva szekszárdi vállalkozónál dolgozik alkalmazottként, de cáfolja azokat az állításokat, miszerint a magánvállalkozók nem engedik szabadságra alkalmazottaikat. Náluk nagyon rugalmas a vezetőség, ha dolga van, pihenni, nyaralni szeretne, kap szabadságot. Igaz, nem jellemző, hogy egy hétnél tovább távol marad. Ferenc, aki szolgáltatási területen tevékenykedik, nem is emlékszik olyanra, hogy egy hétnél hosszabban nyaraltak volna. Szerinte azt csak a főnökök engedhetik meg maguknak. A munkahelyén egyébként nincs megszabva az egyben kivehető napok száma, de a szükséges létszámnak meg kell lennie, tehát a kollégákkal egyeztetni kell. A Profession.hu több mint 1000 főt kérdezett meg a közelmúltban a szabadságolással kapcsolatos tapasztalatokról. Eszerint minden harmadik munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy nehézkes a nyári szabadságok kivétele, és majdnem minden második dolgozóval előfordult már, hogy nem engedték az előre tervezett időpontban szabadságra menni. A most megjelent kutatásból az is kiderült, a magyarok átlagosan 11-12 napot vesznek ki a nyáron, ami az átlagos összes évi szabadságnak a 40 százalékát teszi ki. A válaszadók 52 százalékával előfordult már, hogy csak papíron mentek szabadságra. A válaszadók felére egyáltalán nem jellemző, hogy egy hétnél hosszabb szabadságra menne. Nyári leállás Az A&A Zrt. paksi gyáregysége, amelyet legtöbben lámpagyárként emlegetnek, az anyavállalathoz igazítja minden évben a leállást. Molnár Gábor úgy tájékoztatta lapunkat, hogy két-három hét teljes leállás van minden nyáron. A dolgozók fele már augusztus első hetében letette a munkát, utána a többiek is. Két hete nincs termelés, ma kezdi az első csapat a munkát - fejtette ki a beszerzési vezető. Molnár Gábor szerint már jól beállt ez a rend, a dolgozók tartalékolják a szabadságot erre az időre, de a vállalatvezetés együttműködő, azoknak a munkavállalóknak, akiknek nincs elegendő szabadságuk, a karbantartás idején biztosítanak elfoglaltságot. rétében meghirdetett pályázatoknak. Az 1236 új alapítású szociális vállalkozással együtt 2013-ban már 1603 szociális szövetkezet gazdálkodott Magyarországon, 1,1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel. A tavalyi évben az ebben a formában működő vállalkozások árbevétele pedig már 13,5 milliárd forintra emelkedett. Az idei évben, a Széchenyi 2020 program keretében feltételezhetően utoljára nyílik lehetőség a szektor számára nagy mennyiségű uniós viszsza nem térítendő forrás megszerzésére. A már említett uniós pályázat keretében 6 milliárd forint kerül pályáztatásra. Hazai forrásból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére, pedig 9,4 milliárd forint támogatásra nyújthatnak be igényt az önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezetek.- A szektor számára a jövő nagy kérdése, hogy a rengeteg pályázati forrást sikerül-e hoszszú távon gazdaságilag is fenntartható projektre felhasználni, ellenkező esetben a következő években a szociális szövetkezetek számának gyors csökkenését prognosztizálhatjuk - zárta az elemzést Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója. V. M. Már februárban tervet készítenek A kormány- és állami tisztviselők szabadsága kiadásának rendjét a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény határozza meg - válaszolta kérdésünkre a Tolna Megyei Kormányhivatal. A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselő igényének megismerése, felmérése után - február végéig éves szabadságolási tervet készít. A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő kérésére lehet kiadni. A tervben foglaltaktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, ilyenkor a tisztviselő - kivéve, ha az eltérésre a kérelmére került sor - jogosult felmerülő kára, költségei megtérítésére. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja, de ebben az esetben is kár-, illetve költségtérítés jár a dolgozónak. A kormány igazgatási szünetet rendelhet el. amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét. Az ügyfélszolgálati tevékenységet végző szervezeti egységeknél az ügyfelek zavartalan kiszolgálása érdekében fokozottan biztosítani és szabályozni kell a helyettesítés rendjét. Fedezzük fel újra a régvolt szekszárdi szerzőket Egy vérbeli elbeszélő SZEKSZÁRD Elgondolkodtató a szekszárdi Neiner Istvánná véleménye, miszerint érdemes volna ismét kiadni Bodnár István író műveit, vagy legalább abból egy válogatást. Kölcsön is adta a szerző novellákból, karcolatokból összeállított kötetét amely sok humorral, iróniával mutatja be a korabeli szekszárdi és magyar valóságot. A kétkötetes válogatás előszavát Herceg Ferenc írta, aki egyebek közt vérbeli elbeszélőnek nevezte a szerzőt. Bözsi néni - aki főelőadóként ment nyugdíjba a megyei földhivatalból - kedvence azonban a Sárközi veszedelem című könyv, amely sajnos nincs már meg neki, mert valakinek kölcsönadta Neiner Istvánná és nem kapta vissza. Szóba került még a beszélgetés során Babits Mihály mellett - aki mára elnyerte méltó helyét az irodalomtörténetben - Garay János is. A kötő Az obsitos című elbeszélő költeménye révén vált halhatatlanná, de bizonnyal a többi verse közt van a jelenkor figyelmére méltó alkotás. Bodnár István (1863-1945) író, újságíró, a Tolna megyei Takarék és Hitelbank igazgatója, a Közérdek és a Tolna-vármegye című lapok felelős szerkesztője, a Szekszárdi Kaszinó utolsó elnöke volt. Garay János 1812-ben született Szekszárdon. Korai költői sikereivel együtt derült ki az is, hogy kitűnő riporter, publicista volt. 1.1. TAMÁSI Hatvan éve, 1956-ban érettségizett osztály tagjai találkoztak nemrégiben. A húsz fős osztály a Tamási Gimnáziumban végezte tanulmányait, a mostani találkozót azonban sajnos heten már nem érhették meg. Az ünnepséget a Tamási erdőgazdaság épületében tartották, ahol a finom ebéd mellett szóba került a múlt, megtárgyalták a jelen eseményeit, illetve nem feledkeztek meg tanáraikról és a távollévőkről sem. A találkozó után közösen ellátogattak a tamási temetőbe, ahol koszorút helyeztek el egykori oktatóik és elhunyt osztálytársaik sírjánál. H. E.
