Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-22 / 196. szám

GAZDASÁG 7 2016. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ A többség a vasárnapi nyitvatartás mellett Sok pénz van még a lakosságnál a párnacihában Favorit az állampapír Visszaesett a termelés, drágulhat a cukor BUDAPEST Nincs napirenden a vasárnapi boltzár visszaállítá­sa. A nemzetgazdasági minisz­ter, Varga Mihály a Hír TV-nek cáfolta, hogy ismét bevezetnék, sőt kiterjesztenék a vasárna­pi boltzárat, ahogy azt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az egyik kormánypárti napilapnak kilá­tásba helyezte. Azt mondta, el­fogadták a többség véleményét, és ezen nem akarnak változ­tatni. „Cáfolni szeretnék min­den olyan értesülést vagy hírt, ami arról szól, hogy a kormány ezt fontolgatná. Az emberek el­söprő többsége úgy gondolja, hogy a vasárnapi nyitva tartás­ra szükség van, és nem tervez­zük bármiféle felülvizsgálatát” - fogalmazott Varga Mihály. Semjén Zsolt szerint az októ­beri kvótareferendum eredmé­nyessége miatt nem kezdemé­nyezik újra a vasárnapi boltzár napirendre tűzését. Tehát „tak­­titkai okokból”. Ha ismét napi­rendre kerülne a kérdés, akkor Semjén bevonná a szakszerve­zeteket, hogy pozitív példákkal győzzék meg az embereket a pi­henőnap fontosságáról. Szerin­te a „kormányzati kommuniká­ció elégtelensége és a gazdasági tárca kellő támogatásának hiá­nya” is közrejátszott a szabad vasárnap eltörlésében. MW Még a végén újra kezdik Az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán az ATV-nek azt mondta, ha a kormány újra be­vezetné a boltzárat, abban az esetben a szocialisták újra el­kezdenék az aláírásgyűjtést a népszavazásért, amely meg­erősítené a vasárnapi nyitva­­tartást. A parlament a tervek szerint ősszel foglalkozni fog a vasárnapi foglalkoztatás után járó pótlékok ügyével. Nincs párjuk az állampapí­roknak. A háztartások 2016 első felében 571 milliárd fo­rinttal többet vettek belő­lük, mint amennyit eladtak, míg készpénzállományuk alig 100 milliárddal nőtt. Csabai Károly kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nem lankad a háztartások megtakarítási haj­landósága - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfris­sebb adataiból. Nettó pénzügyi vagyonuk az idei év első felé­ben közel 1453 milliárd forint­tal 33 724 milliárdra gyara­podott. Igaz, e növekményből csak 928 milliárd eredt tranz­akcióból, vagyis ennyivel töb­bet tettek pénzügyi eszközök­be a magánszemélyek, mint amennyit kivettek. A lakosság­nál lévő pénzügyi eszközök ál­lománya június végén már át­lépte a 41 500 milliárdot, mi­közben kötelezettségeik 7787 milliárdot tettek ki. Mintegy 480 milliárddal ér­tékelődtek fel a nem pénzügyi vállalatokban meglévő ma­gánrészesedések, noha azok­ból mindössze 38 milliárdnyi tranzakciót ütöttek nyélbe. En­nek duplájára rúgott a külföl­di tulajdonosi részesedések 75 milliárd forintnyi tranzak­ciós növekménye. A pénzügyi vállalatok részvényeiben lévő megtakarítások viszont csök­kentek. Ez első ránézésre azért furcsa, mert a tőzsdén szereplő két bank - az OTP és az FHB - közül a legnagyobb börzei for­galmú OTP-részvények még a Brexit miatti negatív korrekció ellenére is 7 százalékkal maga­sabban. zárták 2016 első felét, mint ahol nyitották. Mindezek ellenére az állam­papíroknak továbbra sincs ver­senytársuk, ez az instrumen­tum volt a legnépszerűbb a la­kosság körében: 571 milliárd­dal többet vettek belőle, mint amennyit eladtak. Ennek kö­vetkeztében korántsem megle­pő, hogy az első fél év végi össz­­állomány 3726,5 milliárddal új csúcsot döntött. Makrogazdasági szempont­ból ugyanakkor nem meg­nyugtató, hogy szinte kizáró­lag a rövid lejáratú, azaz a leg­feljebb egyéves állampapírok iránt volt kereslet - figyelmez­tet a Világgazdaság. A lakos­ság csak 80 milliárddal tart ke­vesebb készpénzt, mint állam­papírt, noha a párnacihában lé­vő összegek még az idei év el­ső hat hónapjában is közel 100 milliárddal nőttek. Ez utóbbi­hoz képest korántsem szívderí­tő, hogy öngondoskodásra csak feleannyi jutott - legalább­is erre lehet következtetni ab­ból, hogy tranzakciók révén az életbiztosítási díjtartalékok kö­zel 28, míg a nyugdíjpénztári­ak 22 milliárddal híztak. Tovább folytatódott a forint­betétektől való elidegenedés, az első fél évben csaknem 114 milliárddal rövidítették meg a bankokat a magánszemélyek, ami a nullához közeli kamatok miatt érthető. Ezenfelül haj­szálra ugyanolyan, 114 milli­árdos értékben váltottak visz­­sza a befektetési alapok jegyei­ből is. Ezzel szemben több mint 50 milliárddal gyarapították a devizabetéteiket, noha azok kamata szintén a mélyben van. Nem tekinthetők klasszikus pénzügyi eszköznek - legfel­jebb vészjósló adatnak -, hogy kiugróan, 157 milliárddal nőt­tek a ki nem fizetett keresetek. Jórészt az első negyedév miatt, ami csaknem teljes egészében felelős azért, hogy az első fél év végén a munkáltatók már kö­zel 518 milliárddal tartoztak alkalmazottjaiknak. A háztartások főbb pénz Készpénz Forintbetét Devizabetét Állampapírok Belföldi befektetési jegyek Életbiztosítási díjtartalékok Nyugdíjpénztári tartalékok Átrendeződés Összességében nem változott a háztartások nettó finanszírozá­si képessége annak hatására, hogy a Kárrendezési Alap má­jusban folytatta a tavaly tavasz­­szal bebukott, ma már felszá­molás alatt álló Quaestor- és Hungária-cégcsoportok egykori ügyfeleinek kártalanítását - ál­lapította meg az MNB. Ameny­­nyivel csökkent ugyanis a ma­gánszemélyek által tulajdonolt quaestoros Hrurira- és Hungá­­ria-kötvényállomány, annyival nőtt a háztartások birtokában lévő készpénz és bankbetét. BUDAPEST Emelkedhetnek a cu­korárak, és várhatóan egy ideig magasak is maradnak a terme­lés világszintű csökkenése mi­att, emiatt a globális cukorkész­letek a következő két szezon­ban több mint 22 millió tonná­val eshetnek vissza - közölte az árupiaci befektetésekkel foglal­kozó Conclude Befektetési Zrt. az MTI-vel. Juhász Gergely ve­zérigazgató elmondta: az Indi­ában kialakult szárazság mi­att 12,5 millió tonnával marad­hat el a globális cukorkínálat a kereslettől 2015-16-ban. Ennél 9,8 millió tonnával kevesebb le­het a 2016-17-es idényben. A két termelési szezon alatti mennyi­ség várhatóan 2,5 millió tonná­val marad el a 2008-2009-es és 2009-10-es szezontól, ami a cu­kor árát több évtizede nem lá­tott magasságba, 30 dollárcent fölé emelte. A thaiföldi cukor­­termelés 600 ezer tonnával, 9,8 millióra csökkenhet. Brazília termelése 35,5 millió tonnás re­kordra ugorhat, miután a maga­sabb árak a gyárakat arra kész­tetik, hogy az édesítőszer gyár­tását helyezzék előtérbe az eta­­nollal szemben. „A világ cukor­répa-termesztése 3,5 millió ton­nával, 37,9 millió tonnára emel­kedhet a mostani szezonban, ehhez hozzájárult, hogy az EU-ban 2 millió tonnával nő a termelés, miután a cukorrépa vetésterülete 8 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi, négy évti­zedes mélypontot” - emelte ki Juhász Gergely. Magyarországon az évi 375- 400 ezer tonnára tehető cukor­­fogyasztásból csak 125 ezret fedez a hazai termelés. A KSH szerint a kristálycukor kilójá­nak átlagára júliusban 249 fo­rint volt, szemben az év eleji 222 forinttal. 2015. júliusában még átlagban 187 forintot kel­lett adni a kristálycukor kilo­grammjáért. MTI/NIW A vidékfejlesztési programok ellenére is egyelőre stagnál a hazai élelmiszeripar - Fehéredett a szektor Létszámgondok és kifulladóban az árbevétel is MAGYARORSZAG Bár a jogal­kotók mind a vidékfejleszté­si programmal, mind a sertés­hús forgalmi adójának csök­kentésével az élelmiszeripar fellendítésén dolgoztak, úgy tűnik, igazi áttörés eddig még nem született. Árbevétel és al­kalmazotti létszám tekinteté­ben is stagnálás jeleit mutat­ja az ágazat. „Az élelmiszeripari számok elég vegyes képet mutatnak az elmúlt öt év tekintetében, 2011 és 2013 között az alkal­mazotti létszám esett, ami az­óta helyreállni látszik, a 2013- as mélypontot több mint 10 ezer fővel haladják meg a je­lenlegi adatok” - mondja Per­­tics Richárd, az Opten Kft cég­­információs igazgatója Az eddig stabilan növekedő árbevételi trend viszont kiful­ladóban van, 2011 és 2014 kö­zött évi 3-5 százalékkal növe­kedett a szektor, de a 2015-ös adat beállt a 2014-es szintre az ágazat szereplőinek beszá­molói szerint. Mivel a jelenlegi létszám adat is már közel egy éve konstans értékeket produ­kál, úgy tűnik, hogy mind lét­szám, mind árbevétel tekinte­tében megállt az ágazat növe­kedése. A szektornak kétségkívül jót tett a 2014-2020-as idő­szakra vonatkozó vidékfej­lesztési program. 2014 volt az egyetlen olyan év az elmúlt öt évben, amikor a szektor alkal­mazottainak szqma és az ár­bevétele is stabilan emelked­ni tudott. „A szektor adatait nyílván szá mos tényező moz­gatja, de úgy tűnik, hogy a kormányza­ti programok az alkalma­zotti létszám­ra komolyabb hatással voltak, hiszen a létszám adatok 2015-ben is nö­vekedni tudtak” - mondja az Opten szakértője. Az alkalma­zottak számának növekedése vélhetően a szektor fehéredé­sének is köszönhető, ami arra utal, hogy a tényleges növeke­dés ennél alacsonyabb volt, de a fehéredés már önmagában is pozitív jelenség. Tudta-e? Több mint 5000 élelmi­szeripari vállalkozás műkö­dik ma Magyarországon, közel 3 ezer milliárd forintos bevétel­lel és 92 ezer alkalmazottal, amivel az egyik legjelentő­sebb feldolgozóipari A vidékfejlesztési program élelmiszeriparra vonatkozó pályázatai pedig szükségesek és jól használhatóak, lövőjük­re nézve némi bizonytalansá­got okoz, hogy 2016 év végé­vel megszűnik a Mezőgazda­­sági és Vidékfejlesztési Hiva­tal, amely a jelenlegi kifizeté­seket bonyolítja. Az élelmiszeripar közelről sem nevezhető stabil­nak, az ágazat Op­ten Cégfluktuáci­ós Indexe - ami az alapított és ' megszűnt cé­gek számát vi­szonyítja az ágazat összes cégszámához képest - 18,6 szá­zalék, ami hazai vi­szonylatban is magas­nak számít. A magas fluktuá­cióhoz vélhetően hozzájárul a sertéshús áfájának csökkenté­se, ami átrendeződést indukált a piacon. A húsipar az élelmiszergyár­tás legjelentősebb alágazata, a teljes élelmiszeripari termelés mintegy 26 százalékát teszi ki. Az egyik legfontosabb szektor. SNi a húsipar teljesítményére nem lehet panasz. De hallani, hogy már a termelést gátolja a krónikus munkaerőhiány Ágazati statisztikák szerint ko­moly eltérések vannak az alá­­gazatok termelési trendjeit te­kintve, az elmúlt hónapokban voltak erősen csökkenő és nö­vekedő alágazatok is. A vár­taknak megfelelően a húsfel­dolgozás szépen teljesít, de po­zitív értelemben a legkiemel­kedőbb ágazat a takarmány­­gyártás volt, amely a két alága­­zat kapcsolatát tekintve nem is olyan nagy meglepetés. Az ágazatban 2015 során 374 cé­get alapítottak és 430-at szün­tettek meg. „A magasabb törlé­si szám nem meglepő, ezzel az ágazat illeszkedik az általános hazai konszolidációs tenden­ciához” - mondja Pertics Ri­chárd. MW

Next

/
Thumbnails
Contents