Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-16 / 192. szám

2016. AUGUSZTUS 16., KEDD Almából közepes termés vár­ható a megyében, ami az idén jónak számít, hiszen az or­szág nagy részén elvitte a tava­szi fagy a leendő gyümölcsöt. Az országban 45 ezer hektá­ron, ebből Tolna megyében 220 hektáron termelnek almát, zö­mében Lengyel, Kisvejke, Györ­­köny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.ha TOLNA MEGYE A statisztikai hi­vatal adatai szerint tavaly rekord­termés volt almából, az ország­ban közel 800 ezer tonna termett. Idén viszont országosan gyenge termésre számítanak, hiszen az ország több almatermő vidékén szinte teljesen elfagytak az ül­tetvények. A szomszédos megyé­ben, belső Somogybán is erről számoltak be a termelők. Tolna megyében szerencsésebbek vol­tak a gazdálkodók, a kisvejkei Fa­zekas Márton elmondta, a család 3 hektáron gazdálkodik almá­val, másfél-két hét múlva kezdik szedni a Gálát, mely a korai faj­ták közé való. A termés minősé­ge jó, a mennyisége már kívánni­valót hagy, de ennek nem a fagy az oka, hanem a múlt évi száraz, aszályos időjárás, melyben a ter­mőrügyek nem úgy alakultak ki, ahogy az elvárható lett volna. En­nek függvényében tehát ezen a környéken kevesebb lesz az alma a vártnál. A Fazekas családnak több fajtája is van, így gyakorlati­lag október végéig szedik és érté­kesítik. Ez utóbbit a kisvejkei ter­melési és értékesítési szövetkeze­ten belül oldják meg, a nagyke­reskedők veszik meg a gyümöl­csöt. Árról még nem nagyon be­szélnek, mondta Fazekas Már­ton. Kérdés az is, hogy az uniós piac legnagyobb almatermelői, a lengyel gazdák mennyi gyümöl­csöt szállítanak majd hazánkba. Munkadíj nélkül Drága növény az almafa. Csak a növényvédő szer ára éven­te hektáronként 400 ezer fo­rint, ehhez társul még a kijut­tatás költsége traktorral, gáz­olajjal, a tavaszi metszés, a gépi munkák, a talaj tisztán tartása, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a szedés, szállítás és a gyümölcs tárolása. Ösz­­szességében több mint egy­millió forintot költ a gazda egy hektár almásra úgy, hogy a saját munkáját nem számítja. A termelők szerint nem köny­­nyű tárolni, megfelelő pince kell hozzá, ahol nemcsak a hőmérsékletre (plusz 8 fok az ideális), de a megfelelő pára­­tartalomra is ügyelni kell. A bátaszéki határban Nagy Istvánnak van nagyobb almása, ő azt mondta, jó a termés, mind mennyiségben, mind minőség­ben. Nagy szerencse ez egy ilyen évben. *- Figy eljük mi is a híreket, úgy hallottuk, a szatmári térségben van alma, de sok helyen valóban elfagyott - mondta Nagy István. Tavaly hektáronként 650 mázsa alma termett, idén 500 mázsával kalkulálunk mi itt Bátaszéken. A léüzemek szeptember elsejé­vel indulnak, ezen a héten, vagy Hiányzó háttér Az uniós országokban is sok alma terem egy jó évben, de ott a kisebb-nagyobb feldolgo­zók jól felszereltek. Hűtőtáro­lókkal, almalékészítő beren­dezésekkel ellátnak egy-egy termelői körzetet, a termést a szokásos áron értékesítik ak­kor is, ha az átlagnál több ter­mett. Franciaországban példá­ul az almabornak van keletje, ott erre alapították a termelést. Nálunk, ha valaki almabort készítene, akkor pálinkaként adózna utána, az pedig akkora költség, mely eleve vesztesé­gessé tenné a vállalkozást. Hi­ányzik tehát a feldolgozói hát­tér, és a törvények is, melyek segíthetnék a termelőket. legkésőbb 20. után már biztosan kötik a szerződéseket Bár árról még nem nagyon beszélnek, mi úgy kalkulálunk, hogy a 80-130 forintos kilónkénti árat (nagyba­ni felvásárlásnál) megkapjuk. Mi az almáink zömét helyben adjuk el és csak a hullottat, kisebb mé­retűt viszik el a léfeldolgozóba. Az almaültetvények na* gyón igényesek, évente 15- 20 alkalommal kell permetez­ni, tavasszal a levéltetű, majd a moly, a varasodás és a liszt­harmat ellen. Napi egy jót tesz Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak is szerették az almát, több tucatnyi változatát neme­sítették. India orvosai voltak az elsők, akik hasmenés gyógyí­tására írták fel. A német herba­iista, bingeni Hildegard is nyers almát ajánlott az egészséges embereknek, és főttet minden betegségre első kezelésként. A sápkóros kislányokat olyan al­mával etették, amelyben na­pokon át vasszögek voltak. A modern tudomány is felfedez­te, hogy az almának rendkívü­li gyógyító értéke van, vitamin-, foszfor- és almasavtartalmánál fogva az agyra is jótékonyan hat, a vese és a máj működé­sét is szabályozza. MEGYEI Jövőbelátók Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu i Nézem a tévéműsorokat, újságokat, és elképedek, hogy az emberek mennyi pénzt képesek kiadni azért, hogy megtudják (legalábbis azt hiszik, hogy megtudják), mi­lyen jövő vár rájuk. Nincs mese, divatba jöttek a mentalisták, a távgyógyítók, a jósok, a jövőbelátók. Az okokat én nem bon­colgattam, inkább csak sejtem, hogy a nem túl kecsegtető je­lenből próbálnak kikacsintgatni az emberek. A jövőbelátókról jutott eszembe a következő történet: Az apa bement a kisfia szobájába este, hogy betakarja. A gyereknek lidérces álma volt, sírt. Az apja kérdezte, mi a baj. A gyerek elmondta, azt álmodta, hogy a kedves Margit néni meghalt. Az apja megnyugtatta, hogy Jobb és könnyebb is lehet az élet, ha nem tudjuk az igaz­ságot. Margit néni teljesen jól van, és betakarta a gyereket. Más­nap Margit nagynéni meg­halt. Néhány nap múlva az apa ismét bement a fia szobá­jába, akinek ismét lidérces ál­ma volt. A fiú most azt álmod­ta, hogy a nagypapa hunyt el. Apja megnyugtatta, de másnap a nagypapa meghalt. Egy hét múlva megismétlődött az eset, a gyerek sírva mondta, azt álmodta, hogy az apja meghalt. Az apa megnyugtatta a fiát, majd visszament a hálószobába, le­feküdt, de nem tudott elaludni, annyira félt. Másnap halálra volt rémülve, óyatosan vezetett, nehogy baleset történjen vele, mindentől rettegett. Délután találkozott a feleségével. - Micso­da szörnyű napom volt! - mondta neki. Mire az asszony: - Ne­kem is! Képzeld a postás ma reggel itt halt meg az ajtónk előtt! A történet tanulsága szerintem csak annyi, néha talán jobb és könnyebb az ember élete, ha nem ismeri meg az igazságot. Lopott, rágalmazott, fogházat kapott SZEKSZÁRD-MEDINA Egy évet kell fogházban, illetve börtön­ben tölteni az. I. rendű, 24 éves vádlottnak, pedig jelen ügyben csak hat hónap fogházbünte­tésre ítélték el, egy évre eltiltva közügyektől. Újabb bűncselek­ményeit ugyanis egy korábbi 6 havi, végrehajtásában 1 év 6 hó­napra felfüggesztett börtönbün­tetés próbaideje alatt követte el, így a bíróság annak a büntetés­nek a végrehajtását is elrendel­te. A férfi legkorábban a szabad­ságvesztés kétharmadának le­töltését követő napon bocsátha­tó feltételesen szabadlábra. AII. rendű vádlottat a bíróság 80 óra közmunka végzésére kötelezte. Az ítélet jogerős. A férfi 22 éves társával, a II. rendű vádlottal együtt 2013 őszén engedélyt kapott, hogy Medina külterületén az erdő meghatározott területén a fa­­kitermelés után visszamaradt ágakat, rozsét, vágási hulladé­kot összegyűjthesse, hasznosít­hassa. A vádlottak azonban még két másik területről élő fákat is kivágtak. Az I. rendű vádlott a fát az interneten hirdette meg, és négy jóhiszemű vevőnek el is adta, akik a fa többségét eltüzel­ték. A vádlottak a la két tulajdo­nosának 220, illetve 180 ezer fo­rint kárt okoztak, abból mindösz­­sze 28 ezer forintnyi érték térült meg, a még el nem tüzelt fa visz­­szaadása révén. A vádlottakat a bíróság a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, illetve az I. rendű vádlottat külön egy rendbeli lopás vádja alól bizonyí­tottság hiányában felmentette. Ezzel a bűnlajstromnak még nincsen vége. Az I. rendű vád­lott ellen több alkalommal intéz­kedett a helyi körzeti megbízott, emiatt a vádlott 2014 márciusá­ban rendszeresen, idézhetetle­­nül trágár szavakkal szidalmaz­ta a rend őrét. Ugyancsak az in­terneten, 2014 szeptember ele­jén megrágalmazta a medinai polgármestert. Mindezek miatt a bíróság becsületsértés és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazás miatt is bűnösnek ta­lálta. 1.1. BONYHÁD Gyöngyvarázs címmel nyílt kiállítás vasárnap délután a Völgységi Múzeum időszaki kiállítótermében. A tárlat egyik felét Bőgnerné Antus Erzsébet alkotásai adják, aki faliképeket, gyöngy­gyei díszített tojásokat, míg Lohn Annamária és Stubián Tina in­kább ékszereket, nyakláncokat készített. A megnyitóra több mint hatvanan voltak kíváncsiak. A kiállítás október 31-ig látható. M. I Adományt is gyűjtöttek a kistermelők harmadik paksi vásárán Elkészült a Spájz első terméke PAKS Első ízben készült saját termék az egyébként harmadik alkalommal megrendezett pak­si Spájzon: a nagyszokolyi ön­­kormányzat közreműködésével lecsót főztek az Erzsébet szálló előtti helyi termékek vásárán. Az étel körülbelül 120 kiló pap­rikából és 30 kiló paradicsom­ból készült. A nagyszokolyi asz­­szonyok már reggel korán hoz­záfogtak a befőzéshez, 10 órára Spájzos címkével ellátott üvegbe került a körülbelül 140 adag le­csó. A munkát Farkas Györgyi koordinálta. Akik vásároltak a sorszámozott adományjegyek­ből, saját spájzuk polcaira vihet­tek a befőzés eredményéből. így közel 65 ezer forint gyűlt össze, amit a szervezők Molnár Imré­­nének, a Segítők háza vezetőjé­nek adtak át. Az adományhoz Nagyszokoly is hozzájárult be­főttekkel és friss zöldségcso­maggal, a Segítők háza pedig elismerő érmet adott át viszon­zásként. Molnár Imréné tájé­koztatása szerint iskolatáská­kat vásárolnak a kapott összeg­ből. Matus Dóra, a vásár főszer­vezője elmondta, húsz terme­lő kínálta portékáit, a látogató­szám a korábbiakkal megegye­ző volt. Különlegesség, hogy a Spájzot átutazó német turisták és egy csoport esküvőre Paksra érkezett amerikai is meglátogat­ta, és örömmel vetették bele ma­gukat a piaci forgatagba. Vida T. A nagyszokolyi asszonyok hatalmas kondér lecsót készítettek

Next

/
Thumbnails
Contents