Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-15 / 191. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ HAJDAN 60 ÉVE A szekszárdi Városi Mű­velődési Otthon egyik kister­mében rövid, de kellemes kis ünnepség volt, melynek kere­tében Scherer Sándor, a Városi Pártbizottság munkatársa és Herceg János, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára kitüntetéseket adtak át a Központi Művészegyüttes tagjainak. Szocialista kultúrá­ért kitüntetést kapott Véghe­lyi Miklós, a zenekar vezetője és Tucsni László. Miniszteri di­cséretben részesítette a Nép­művelési Minisztérium Ruttkay Lajosné, Gaál József, Jeszeno­­vics Géza és ifj. Theisz Lőrinc zenekari tagokat, valamint a Központi Művészegyüttes szín­játszó csoportját. A történelmi nevezetességű Ozora község régi várában fa­lumúzeum nyílt, amely a kőkor­szaktól a legújabb időkig mu­tatta be a község történetét. A kiállítás anyagát az ozoraiak gyűjtötték össze, a berendezé­si tárgyakat pedig társadalmi munkával készítették el. A mázai úttörők egy csoport­ja csehszlovákiai úttörők meg­hívására a szomszédos állam­ban töltött egy hetet. A gyere­kek nagyon jól érezték magu­kat, nagyon sokat meséltek úti élményeikről és pajtásaik életéről. Egyben elhatározták, hogy viszonozzák a vendég­szeretetet, így augusztus 20- án este 25 csehszlovák gye­rek érkezett a községbe. Összesen 22 féle borral vett részt Tolna megye az országos versenyben. Négy szekszárdi gazda borát díjazták. Tam Jó­zsef 1952-es vörös óborával I. díjat, dr. Nagy István 1953-as vörös óborával II. díjat és Dit­­rich József 1953-as vörösbo­rával III. díjat nyert. Díjazták még Klézli József szekszárdi bortermelő vörös újborát. 50 ÉVE Ünnepélyesen átad­ták rendeltetésének a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz au­tószerviz-üzemét. Ez alkalom­ból meglátogatta a szövetke­zetei Somi Benjámin, a me­gyei pártbizottság titkára, Sza­­bópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Gyerő András, a Kl- SZÖV elnöke, valamint Már­­marosi László, a járási pártbi­zottság ipari főelőadója. 25 ÉV A 32. Tamási lovas­napokat dr. Deák Gábor pol­gármester nyitotta meg. Ösz­­szesen 162 paripát neveztek be. A hazai résztvevőkön kívül Horvátországból, Pozsonyból és Németországból érkeztek versenyzők. K. B. Cikó határában, fák ölelésében rejtőzik a falu egyik legrégebbi történelmi emléke, az ótemplom, amely a megyében is kiemelke­dő értéket képvisel történeti és vallási szempontból egyaránt. Hargitai Éva CIKÓ A falu helyén egykor állt város, Széplak határában épült templom, illetve szentélyének romja sok elméletet ihletett. Sze­kér József, a Bonyhádi Városvédő Kör elnöke elmondta, az 1800- as években sokan azt gondolták, hogy ez a cikádori ciszterci apát­ság lehetett, amelyet II. Géza ala­pított 1140-50 között. Békefi Ré­mig páter az 1890-es évek vé­gén két nap alatt kiásatta a ro­mot 30 cikói munkással - tette hozzá a helytörténész. Munká­juk nyomán kiderült, hogy nin­csen a templomhoz közvetlenül csatlakozó kolostorrész, és a ci­kói nem a cikádori rom, amit ké­sőbb Bátaszéken találták meg. Sokáig élt a feltételezés, mely szerint johannitáké volt, jelen­leg viszont úgy vélik, hogy a ci­kói templomot a stefanita rend építette egy apátsághoz. AII. Gé­za által Szent István emlékére alapított lovagrend jellemzője, hogy nem csak szállást adtak a zarándokoknak, hanem gyógyí­tották is őket. A stefaniták az is­potály fenntartása mellett kato­nai feladatokat Is elláttak és erő­sítették a vallást. Abban, hogy ilyen jelentős rendeket telepített a környékre, szerepet játszha­tott II. Géza személyes kapcsoló­dása, ugyanis 1130-ban Tolnán született, itt töltötte a fiatalságát. A templom a török hódoltság idején ment tönkre, az 1700-as évektől már csak romjai látható­ak. A betelepülő németek itt tar­tották miséiket, amíg saját temp­lomukat meg nem építették, de a szentély a mai napig búcsújá­ró helye a környező települések lakosságának, számos csodaté­tel története kapcsolódik hozzá. Az ótemplomra ráférne a fel­újítás - mondta Szekér József. A szentély tetőszerkezetén befo­lyik a víz, van néhány repedés a boltozatban. Az idő romboló munkáját igazolják korábbi gra­fikák, például egy, az 1800-as évek végén készült rajzon is jól látszik, hogy az oromfalak még sokkal jobb állapotban vannak. Sok templom A Völgység gazdag templomro­mokban, ami nem véletlen, hi­szen csak Bonyhád mai terüle­tén körülbelül 8 középkori falu volt, és mindegyik rendelke­zett templommal. Valószínűleg a legnagyobb a széplaki volt, de például Zomba felé menet a föld alatt egy Fülöpszerdahely nevű település romjai rejtőznek, amelynek egyes feltételezések szerint akár háromhajós temp­loma is lehetett. Hidas felé me­net, Szentmáriademeternél a légi felvételek szerint két temp­lom is lehetett egymás mellett, egy gótikus és egy korábbi. Az egykori falu határa egyébként a Fáy lakótelepnél található. Szeretnék a jövőjét megalapozni Szekér József kiemelte, szeret­nék elérni, hogy ez a jelentős történelmi, vallási emlék ne le­gyen az enyészeté, minél többen láthassák. Keresik a pályáza­ti lehetőségeket, hogy az állag­­megóváson túl be lehessen kap­csolni a helyet akár az egyházi, akár a turisztikai hasznosításba. Az Örökségvédelmi Hivatal tá­mogatná a templom helyreállí­tását, viszont ezt ásatáshoz köti, amire nincs pénz. Az egyházi tá­mogatásról lemaradtak. A ma is rendelkező stefanita rendet is L_________________________ megkereste az ügyben. Ok is szí­vesen fogadták kezdeményezé­sét, hozzá is járulnának ahhoz, hogy új vallási életet vigyenek a helybe. A templom sorsát ösz­­sze lehetne kötni az érintett tele­pülések Géza kultuszának erősí­tésével, Bátaszéken ennek már nagy hagyományai vannak, de Tolnát és Cikót is be lehetne von­ni. akár egy túraútvonallal, kö­zös programokkal. Felvetette, hogy a király emléke előtt tisz­telegve a halála évfordulóján is tarthatnának egy misét. Készítettek rekonstrukciót A templomnak a szentélye és a szentély feletti oromzata ma­radt fenn, ami lehetővé teszi a rekonstrukcióját, mondta Sze­kér József, hozzátéve, hogy e szerint impozáns, gyönyörűen díszített épület volt. Az első épí­tési periódus során egy hajó, annak nyugati oldalán két to­rony, keleti oldalán egy nagy­szentély, amellett pedig északi és déli irányban egy-egy kisebb szentély készült el. Több olyan faragvány is előkerült, amely a román stílusú templomot dí­szítette, és amelyekről megál­lapítható, hogy ugyanolyanok, mint amelyek a pécsi székes­­egyház 1140 és 1150 közötti átépítésénél készültek. így fel­tehető, hogy ugyanazok a mes­terek dolgoztak rajtuk. Alapí­tó okirat hiányában ezekből de­rül ki a templom építési ideje. Később gótikus kápolnákat, il­letve mellékhajókat, a stílus­hoz illeszkedő elemekkel dí­szítették az épületet, amelyet újabb támpillérekkel is meg­erősítettek. Sió-Rock Fesztivál negyedszer PÁLFA Lelkes rockszerető lo­kálpatrióták életben tartva a falu egyetlen zenei program­ját, negyedízben is megren­dezték a Sió-Rock Fesztivált. A Sió-partján már pénteken este nagy volt a sürgés-for­gás, színpadot, sátrat állítot­tak és „leporolták” a főzőtu­dományukat is a szervező ba­ráti társaság tagjai. A nulla­dik napon halászlével, sültek­kel hangoltak a másnapi fesz­tiválra, amelyen Horváth Gá­bor ismét világbajnok babgu­lyással rukkolt elő. Idén a lel­kesedés már csak azért is fon­tos eleme volt a szervezésnek, mert pályázati támogatás hí­ján egyedül a helyi önkor­mányzat jó szándékára és az ennek köszönhető anyagi for­rásra építhettek. A szerény le­hetőségek ellenére öt koncert várta az ingyenes rendezvény látogatóit. A sort egy helyi ér­dekeltségű punkbanda, a Bor­zalom nyitotta, dobosuk, We­­isz György alias Cerka Pálfán nőtt fel. A csapat az utóbbi né­hány évben passzív, de öröm­mel mondtak igent a főszerve­ző, Lakos Hermina felkérésé­re. Szintén helyi kötődésű a Panofix Plusz zenekar, ame­lyet Vörös József erősít. Az ős Panofix 1967-ben indult, a mostani felállásban még soha nem játszottak. Őket a buda­pesti Gumizsizma PZ követte, akik merészen ötvözik a punk stílust az operával. A sorban következő baranyai hardrock banda, a Cs.í.T. már barátként érkezett, harmadízben vendé­geskedtek Pálfán. Nem isme­retlen a hajnalig tartó feszti­vál utolsó színpadra lépője, a tolnai Fészer Band sem, ez volt a második szereplésük a Sió-Rock Fesztiválon. Vida T. Színpadon a Cs.í.T. SZEKSZÁRD-FEGYVERNEK A Gemenc Hőlégballon SE két csapat­tal nevezett a 36. Hőlégballon Nemzeti Bajnokságra, amit Fegyver­­neken tartottak augusztus 2. és 5. között. Az első számú szekszár­di csapat Keresztes László és Gellért Ferenc irányításával az előke­lő harmadik helyen végzett, nem sokkal lemaradva a másodikról. A másik szekszárdi csapat pedig Morvái Tibor irányításával a szin­tén jónak számító hatodik helyet szerezte meg. K. B. Adományokat is vitt a Bátaszéki Diáktűzoltó Kör Szászvárosba Határontúliakkal táboroztak BÁTASZÉK-SZÁSZVÁROS A Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Köz­pontjában, az erdélyi Szászvá­rosban második alkalommal tar­tott tábort a Bátaszéki Diáktűzol­tó Kör. A résztvevők közül heten érkeztek Bátaszékről, a többiek Petrozsiny, Gyulafehérvár, Déva és Szászváros diáktűzoltóiként voltak jelen, így összesen har­minchárom, 10-17 közötti fiatal töltött egy hetet a táborban. A gyerekek gyakorolták a CTIF (Nemzetközi Tűzmegelő­zési és Tűzoltási Bizottság) sza­bályai szerinti versenyzést, az osztott sugár szerelését 800 li­­ter/perc teljesítményű kismo­torfecskendőről, megtanulták, Házi versenyen bizonyíthatták rátermettségüket a diáktűzoltók hogyan kell a létrán helyesen le- és felmászni, egy személy ki­mentéséhez miképpen tudnak szabályos hármas hurkot köt­ni, és hogyan tájékozódhatnak rossz látási viszonyok között. Zárásként egy házi versenyen bizonyíthatták képességeiket, rátermettségüket a diáktűzol­tók. A verseny során minden tu­dásukra szükségük volt, ugyan­is egy társukat kellett kimente­niük egy „égő” házból. A program főszervezője Storcz Gábor, a Bátaszéki Diáktűzoltó Kör létrehozója és vezetője, aki régóta szívén viseli a kis tűzol­tók sorsát, ezért az előző évhez hasonlóan idén is vittek adomá­nyokat Szászvárosba. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents