Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-10 / 187. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 10., SZERDA Közös italozgatás után kifosztható préda a férfi HÍREK Fát lopott három férfi egy erdőből SÁRSZENLŐRINC-KAJDACS Vádemelési javaslattal zárták le a Nagydorogi Rendőrőrs munkatársai egy lopási ügy nyomozását. Tavaly decem­ber elseje és húszadika kö­zött egy 34 éves férfi két tár­sával, egy 53 és egy 54 éves férfival együtt egy sárszentlő­­rinci erdőből mintegy 15 köb­méternyi fát vágott ki és lo­pott el. A rendőrök azt is meg­állapították, hogy az autóra, melyet a 34 éves férfi veze­tett, egy másik jármű rend­száma volt felszerelve. A 34 éves kajdacsi férfit megala­pozottan gyanúsítják lopás­sal, valamint egyedi azonosí­tójellel való visszaéléssel, két kajdacsi társát pedig lopás­sal. A rendőrök a lopott fa egy részét megtalálták, és a sér­tettnek visszaadták. 1.1. A hatvanezredik látogató is megvan SZEKSZÁRD A Szekszárdi Csa­ládbarát Strand-, Élmény- és Termálfürdő idei hatvanezre­dik látogatóját köszöntötte tegnap Ács Rezső polgármes­ter. Egy szekszárdi édesapa és két kisfia vehette át a vá­ros vezetőjének ajándékcso­magját, amelyben hímzett tö­rölközők, bögrék, pólók, va­lamint tíz darab belépőjegy volt. Az édesapa elmondta, hetente többször is kijönnek a strandra, van, amikor csak munkaidő után. A két kisfiú imádja a csúszdát, azt ki nem hagynák, de nagyon szeret­nek a különböző medencék­ben is pancsolni. M. I. Fórumot tartottak a biztonságunkért SZEKSZÁRD Rendezvényszer­vezők számára tartottak hét­főn fórumot a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóságon. Önkormányzati dol­gozók mellett a katasztrófa­­védelmi kirendeltségek szak­emberei is jelen voltak az ér­tekezleten. A téma a szabad­téri rendezvények jogszerű és biztonságos megszervezé­se volt. Dr. Balázs Gábor igaz­gató köszöntője után Vámosi Zoltán tűzoltó őrnagy ismer­tette a rendezvényekkel kap­csolatos hatósági feladatokat és a főbb jogszabályi előírá­sokat, majd tűzvédelmi kér­déseket tárgyaltak meg. H.E. A női elkövetők viszonylag csekély arányt képviselnek a megyében regisztrált bűnö­zők között. Számuk csökkenő tendenciát mutat a Központi Statisztikai Hivatal adatai és a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság tapasztalatai alap­ján is. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Míg 2010-ben kö­zel hatszáz női bűnelkövetőt re­gisztráltak, addig 2015-re közel felére esett vissza a számuk. Ez­zel párhozamosan, de kisebb mértékben csökkent az összes bűnelkövető száma is. Kirívó esetek a közelmúltban nem vol­tak, de lapunk archívuma arról árulkodik, hogy a korábbi évek­ben akadtak nem mindenna­pos esetek uzsorakölcsönzéssel, zsarolással. Ezek azonban kivételek, a fel­nőtt nők körében a leggyakrab­ban előforduló bűncselekmé­nyek a zsebtolvajlás, kifosztás, italozást követően a részeg fér­fi értékeinek begyűjtése - tudat­ta a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság. A bűnöző nők elősze­retettel lopnak el ruhaneműket akár úgy, hogy a táskájukba rej­tik, akár úgy, hogy saját ruhá­juk alá veszik fel őket. A bűnö­ző kiskorú lányokra - akik át­lagosan a női elkövetők tizedét teszik ki - is főleg a lopások jel­lemzőek, alkalmi, főleg áruházi tolvajként ténykednek, élelmi­szert, ruhaneműt, kozmetikai cikkeket lopnak. Vannak női szereplői az idősek sérelmére elkövetett trükkös lopásoknak, a bóvli kategóriájú termékek­kel való házalásos csalásoknak, egyéb trükkös módszerekkel le­bonyolított lopásoknak. Utóbbi bűncselekménytípusoknál el­sősorban társakkal dolgoznak. Általában egy lebukás után ab­bahagyják, vagy óvatosabbak lesznek, a rendőrség tapasztala­tai szerint kevésbé jellemző rá­juk a visszaeső bűnözés. Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő az elkö­vetési gyakoriság tekintetében a kiskorú veszélyeztetését emel­te ki. Ez a bűncselekménytípus a társadalomban is nagy felhá­borodást vált ki. Hozzátette, a háttérben többnyire elhanyago­ló magatartás vagy direkt bán­talmazás áll. Emellett a nemre jellemző bűncselekmények kö­zött említette meg a lopást, vala­mint az üzletszerűen elkövetett szexuális jellegű cselekménye­ket. Tapasztalata szerint ha egy nő erőszakos bűntettet követ el, abban általában jelentős szere­pet játszik az alkohol, és a moti­vációk között többnyire a szere­lemféltés dominál. Hangsúlyoz­ta, hogy a kirívóan erőszakos női elkövetők ritkák, és ugyan léteznek női sorozatgyilkosok, az esetek többségében társelkö­vetők egy férfi mellett. A tervezettnél több diákot vontak már be a programba TOLNA MEGYE Eddig összesen 590 diák vett részt a megyé­ben az idei „Nyári diákmun­ka” elnevezésű központi mun­kaerő-piaci programon. A fia­taloknak a területileg illetékes járási hivatalnál, annak fogla­koztatási osztályán kellett je­lentkezniük, ha önkormány­zatnál, vagy önkormányzati fenntartású intézményben sze­rettek volna munkát vállalni a szünidőben, július 1. és au­gusztus 31. között. A programba Tolna megyére 530 diák bevonását irányozta elő a Nemzetgazdasági Minisz­térium, amihez 44.200.000,­­forint keretet biztosított - tette közzé a kormányhivatal. A jú­lius 31-i adatok alapján megyei szinten ezt a létszámot már 60 fővel meghaladták, amihez még nem használták fel a tel­jes keretösszeget, és az előze­tes igényfelmérések alapján augusztusban a bevont diákok Közel 600 fiatal a Nyári diákmunka programban száma még emelkedni fog. A Bonyhádi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának illetékességi területéről 15, a Dombóváriéról 7, a Paksiéról 10, Tamási körzetéből 25, va­lamint Szekszárd illetékességi területéről 16, azaz mindössze­sen 73 településen igényelt az önkormányzat, illetve önkor­mányzat által fenntartott intéz­mény támogatást a diákok napi részmunkaidőben történő fog­lalkoztatásához. A fiatalok összesen 99 külön­böző intézménynél találtak ma­guknak lehetőséget nyári „el­foglaltságra”. A foglalkoztatási területek széles skálán mozog­nak, az adminisztratív munka­körtől egészen a takarítói, kar­bantartói területig terjednek. A fiatalokat foglalkoztatják pél­dául teremőrként, adatrögzítő­ként, hivatalsegédként, portás­ként, kisegítő karbantartóként és óvodai segítőként is. A program célja a fiatalok ko­rai munkatapasztalathoz jutta­tása, emellett a munkajövede­lem szerzés biztosítása és a fi­atalkori inaktivitás megelőzése a kormányhivatal megfogalma­zása szerint. H. É. Más a fiúk-férfiak szocializációja Az egyik ok, amiért a férfiak magasabb számban vannak je­len a bűnelkövetők között, hogy a bűncselekmények nagyobb része erőszakos jellegű - tudat­ta Kitanics Márk pszichológus. Köszönhető ez egyrészt a tesz­­toszteronnak. amely indulato­sabb és erőszakosabb maga­tartásra sarkall, másrészt a tár­sadalmi szerepeknek: például jellemző elkövetési helyszín a kocsma, amelyet leginkább fér­fiak látogatnak. A szakember hozzáfűzte, hogy sok esetben a nők által elkövetett cselekmé­nyek rejtve maradnak, hiszen egy férfi számára például szé­gyen, ha egy asszony bántal­mazza. Ugyancsak a férfiak tár­sadalmi szerepe, a gazdasági, vállalkozói területen magasabb képviseltsége lehet az oka an­nak. hogy nagyobb az arányuk a gazdasági bűnözők között. Motiváció tekintetében az egyik legnagyobb különbség a két nem képviselői között, hogy a nők némileg megfon­toltabbak, higgadtabbak, visz­­szafogottabbak - közölte a szakember, hozzátéve, hogy a nevelésük során a meggon­­doltság és az agresszív maga­tartás kerülése kiemeltebb fi­gyelmet kap, míg a fiúk-férfiak szocializációja során a család és a környezet megbocsátóbb az indulatos és agresszív fellé­pés terén. A regisztrált bűnelkövetők száma nemek szerint 2010 2011 2012 2013 2014 Összes bűnelkövető 3511 3017 2491 2360 2383 Ebből nő 594 526 419 322 366 A női elkövetők közül fiatalkorú (14-17 éves) 73 48 55 43 53 Forrás: KSH A jogerősen elítéltek korcsoportonként és nemenként Férfi Nő Összesen 14-17 éves 94 15 109 18-19 éves 88 11 99 20-24 éves 210 22 232 2S-29 éves 179 11 190 30-39 éves 359 42 401 40-49 éves 255 37 292 50-59 éves 177 22 199 60 év feletti 61 8 69 Összesen 1423 168 1591 Forrás: KSH A Hangya jó példája egy adott időszak közgondolkodásának és az akkori társadalom működésének A szövetkezeti elvek nem csak papíron működtek ŐCSÉNY A helyi - és ezzel együtt a magyarországi - Hangya Szö­vetkezetnek állított emléket leg­utóbbi munkájában Andics Já­nos őcsényi helytörténész. A Hangya alapítja, dr. Károlyi Sán­dor gróf a száműzetésből haza­térve ugyanazt tapasztalja mint annak idején Széchenyi. Tespe­­dés van, pusztul a magyar falu. Látja, hogy a falvakban galíci­ai bevándorlók a kocsmárosok. Ők a falu tulajdonképpeni urai, mert nekik van magtáruk, bolt­juk is. Ők adnak hitelt a megszo­rult gazdáknak uzsorakamatért, melynek következtében tömege­sen mennek tönkre az emberek, családok sokasága válik földön­futóvá. A másik nagy baj, hogy nincs az országnak gazdaságpo­litikája. Károlyi a parlamentben vitanapot kezdeményez, mely­nek hatására 1898-ban megszü­letik a XXIII. törvénycikk a gaz­dasági és hitelszövetkezetek­ről. Az első Hangya szövetkezet még abban az évben megalakul. 1920-ra már 2242 településen működött Hangya, ebből Tolna megyében 48. Őcsényben 1918- ban alakult meg a szövetkezet a Fő utcai Mecseki családtól bé­relt helyiségben." Az Hangya bol­tok országosan rögzített árak­kal dolgoztak, az emberek sze­rettek ezekbe az üzletekbe jár­ni. A felnőtt tagok visszatérítést kaptak vásárlásaik után, a gyer­mekek kisebb játékok, édessé­Andics János helytörténész gek közül választhattak. A Han­gya szervezte a vetőmagellátást, a terményértékesítést, raktáro­zást, és a szakkönyvkiadást is. Könyvtárakat létesített a vidé­ki Magyarország kulturális fel­emelése érdekében. Az első világháború és a tri­anoni veszteségek után sike­rült a Hangya Szövetkezete­ket talpra állítani. Következett az újabb nagy trauma, az 1929- 32-es nagy gazdasági világvál­ság, de ezt is sikeresen túlélte a Hangya. A második világhábo­rú csatazajának elcsendesedé­­se után megindult a vita a szö­vetkezeti mozgalom jövőjéről. A földműves szövetkezetekről szó­ló 11440/1948-as kormányren­delet alapján a Hangyákat beol­vasztották a földműves szövet­kezetekbe, amely gazdasági egy­ségek jóval később Áfész néven folytatták tevékenységüket. Á Hangya jó példája az 1898 és 1948 közötti időszak közgon­dolkodásának és a társadalom működésének. Valós megoldást nyújtott a vidék életszínvonalá­nak felemelésére munkalehetőségek biztosítá­sa, élelmiszer és iparcikkel való ellátás, felvásárlási tevékenység és kulturális programok segítsé­gével. A szövetkezeti elvek nem csak papíron működtek, és a he­lyi közösségekben nem csak a pénz, hanem a becsület és a tisz­tesség is számított. V. M. A kezdetek Először 1844-ben az angliai Rochdale-ben alakult ős szö­vetkezet. amit akkor egyletnek hívtak. Létrehozásakor hét alapelvet fektettek le: nyitott tagság, demokratikus igazga­tás, visszatérítés a vásárlás arányában, korlátozott tőkeka­mat, politikai és vallási semle­gesség. készpénzre történő el­adás és szövetkezeti tovább­képzés. Dr. Károlyi Sándor gróf (1831-1906) a szabadsagharc leverése után Franciaországba ment önkéntes száműzetésbe, ott ismerkedett meg a szövet­kezeti gondolattal.

Next

/
Thumbnails
Contents