Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-06 / 157. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 6., SZERDA 9 Ellenőrzik í!7Íllitácflt Az utak mellett meghatározott távolságig a kezelő feladata a parlagfű irtása. A sávon túl a földtulajdonos a felelős !» MHi g) í° Felújítanák a csarnok parkettáját DOMBÓVÁR A térfigyelő kame­rarendszer bővítéséről döntött a város képviselő-testülete. A Hunyadi tér környékén három kamera elhelyezését hagyták jóvá, melyek többek között a Művelődési Ház előtti sétányt is „szemmel tartanák”, továb­bá a Lucza-hegyi hulladékud­var, a Horvay és Erkel utca ke­reszteződésében lévő szelek­tív hulladékgyűjtő-sziget és üzletek, valamint a szőlőhe­gyi belső buszforduló, a sze­lektív hulladékgyűjtő-sziget és a park megfigyelésére sze­relnek fel kamerákat. A Szuhay Sportcentrum­ban tervezett beruházások­kal kapcsolatban szintén szü­letett határozat. A Dombóvá­ri Kosárlabda Suli Egyesület a TAO-s támogatást a sportcent­rum kosárlabdacsarnokának parketta felújítására szeretné fordítani. A beruházás várha­tó költsége 20,3 millió forint. A csarnokot mély fekvése mi­att a csapadékvíz és a szenny­víz visszaáramlása veszélyez­teti, a csatornarendszer hiá­nyosságai miatt ezeket a prob­lémákat a felújítási munkála­toktól függetlenül is orvosol-Pályázatot írnak ki a zsinagóga régé­szeti falkutatására. ni kell. A tervezett költség ezt is magában foglalja. A beru­házáshoz kapcsolódva szüksé­ges a kosárlabdacsarnok tető­zetének javítása is, az ugyan­is jelenleg több helyen beázik, ezt még a parketta felújítás előtt szükséges megszüntet­ni. A teljes tetőfelújítás közel hárommillió forintos költsége a sportlétesítmény tulajdono­sát, vagyis az önkormányza­tot terheli. Arról is döntött a képvise­lő-testület, hogy pályázatot írnak ki a zsinagóga régésze­ti falkutatásának elvégzésére. Ez jelenthetné az első lépést a rekonstrukcióhoz szükséges pályázatok benyújtásához, il­letve az eredmények határoz­nák meg a fejlesztési elképze­léseket. Gere László „A Dom­bóvári zsinagóga építéstörté­nete” című tanulmánya sze­rint az épület a fennmaradt dokumentumok és egy kisebb műemléki falkutatás után tel­jes hitelességgel helyreállít­ható. H. E. A parlagfű ugyan csak a jövő hónapban kezd el virá­gozni, a sokak számára al­lergiát okozó gyom irtását azonban már most komolyan kell venni. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Napjainkra nép­betegséggé vált a könnyezés­­sel, szemviszketéssel, tüsszö­­géssel, csalánkiütéssel járó parlagfű-allergia, amely egy-Bírság-szezon A Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal július 1-jétől bír­ságolhat a parlagfű miatt. A hatóság munkáját segítve ci­vil szervezetek is aktívan részt vesznek a parlagfüves területek felderítésében, bejelentésében és a parlagfű mentesítési mun kákban. Belterületen az ingat­lan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki. mint a külterületi ingatlanokon, mivel a lakóövezetben virágzó parlagfű nagyobb közegészség­­ügyi veszélyt jelent. Amennyi­ben az érintett nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára be­hajtandó köztartozásnak minő sül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik. fajta pollenallergia, és a. le­vegőben található allergének váltják ki. Az allergiás reak­ciók a szemen, az orrban és a tüdőben jelentkeznek. Nincs különbség, egyformán sújtja a felnőtteket, a gyermekeket és a fiatalokat is, és bármely élet­korban kialakulhat. A pollen­allergiában szenvedő betegek hatvan százaléka érzékeny a parlagfűre. Bár a „java” még hátravan, az agresszív gyom elleni vé­dekezés már elkezdődött. A Az elmúlt évek hatósági intéz­kedései, a földi és légi felderí­tés, a két éve elindult Parlagfű Bejelentő Rendszer és a rend­szeres tájékoztatás segítségé­vel Tolna megyében is sikerült elérni, hogy egyre több föld­­használó irtja a földjén felbuk­kanó gyomnövényt. A terüle­tek földi bejárása mellett légi felderítést is végeznek, így né­hány nap alatt nagyobb tér­ségekről juthatnak a hivata­lok információhoz. A Tolna Me­gyei Kormányhivatal Földhiva­tali Főosztályának koordinálá­sa mellett a járási hivatalok il­letékes osztályai végzik a par­lagfű-mentesítéssel kapcso­latos feladatokat, mely a fel­gyomirtás minden terület­használó, illetve tulajdonos számára kötelező. Ha elmu­lasztja, bírságra számíthat. Az elmúlt évben Tolna megyé­ben közel háromszáz esetben érkezett bejelentés elhanya­golt területről, és több mint kétszáz alkalommal kellett el­rendelni közérdekű védeke­zést. Az idén is, hasonlóan a tavalyi évhez, a növényvédel­mi felügyelők fogják elindíta­ni az eljárást, ami egyrészt a közérdekű védekezés elrende­derítést és a jegyzőkönyvek felvételét jelenti. A földhiva­talok mezőgazdászai felderí­tés, illetve lakossági bejelen­tés alapján keresik a parlagfű­vel fertőzött területeket. Ezek nagyságát kézi mérőműszer­rel bemérik, majd elektroni­kus jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a beazono­sított terület állapotát, a par­lagfű-fertőzés mértékét, a nö­vény fejlettségét. A földhasz­nálóknak az adott év június 30. napjáig kell az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának ki­alakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetáci­ós időszak végéig folyamato­san fenn kell tartani. léséből áll - ez a kényszerka­szálás -, amelynek során egy hatóság által megbízott vállal­kozó fogja elvégezni a parlag­fű-mentesítést. Az állam meg­előlegezi ennek a költségeit, amelyet a későbbiekben be­hajtanak a mulasztó földhasz­nálón. Tolna megye nem tartozik a parlagfűvel leginkább szeny­­nyezett területek közé. A leg­jobban Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun és Somogy me­gye érintett. Milliók bánhatják Ha a földhasználó védekezé­si kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis az ingatlan leg­alább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. A felvett jegyző­könyv alapján a megyei illeté­kes hatóság a parlagfű-men­tesítési kötelezettségre való fi­gyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít. A mulasztó föld­­használóval szemben növény­­védelmi bírságot kell kiszabni. Ennek mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer fo­rinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt. Lovas- és műfüves pálya is épül TAMÁSI Az Appaloosa Lovas­port Egyesület - a 2147/1 helyrajzi számú önkormány­zati tulajdonban álló lovaspá­lya hasznosítója - a legutób­bi testületi ülésen anyagi tá­mogatást igényelt az önkor­mányzattól egy négy évsza­kos lovaspálya kialakításához - mondta el lapunknak Cse­­ke István, a polgármesteri hi­vatal sajtóreferense. A létesít­mény megépítéséhez szükség van mart aszfaltra, földmun­kára, drénezésre, szegélyépí­tésre és a taposó réteg létreho­zására. A pálya alkalmas len­ne fogathajtó, díjlovagló és díj­ugrató rendezvények lebonyo­lítására is. A képviselő-testü­let felhatalmazta Porga Ferenc polgármestert, hogy a város a gépi földmunkavégzés költsé­geit az idei költségvetése ter­hére biztosítsa, valamint meg­bízta a lovardái homok beszer­zésére és szállításának meg­rendelésére. A Tamási FC pályázatot nyújtott be a Magyar Labdarú­gó Szövetség (MLSZ) által kiírt látványcsapatsportok társasá­gi adóból (tao) történő sportfej­lesztési támogatására, és első Megszavazták a 9,3 millió forint önerőt a pályához. körben kialakítottak egy nagy gyepszőnyeges és egy kis mű­füves pályát a sporttelepen, második körben pedig egy nagy műfüves pálya kialakítá­sa a cél. Az egyesület huszon­egymillió forint társasági adó bevétellel rendelkezik, ez a be­ruházás összköltségének het­ven százaléka. A projekthez harminc százalék önerőre, 9,3 millió forintra van szükség. A testület egyhangú szavazás­sal hozott döntést, hogy a pá­lyázat keretében megvalósuló nagypályához biztosítja ezt a támogatási összeget. Az önkormányzat képvise: lő-testülete döntött arról is, hogy a Béri Balogh Ádám Ka­tolikus Gimnázium elhelye­zéséül szolgáló Bezerédj Ist­ván utca 1. szám alatti (Ta­mási 401 hrsz.) ingatlanban a kollégiumi épületszárny alat­ti, földszinti tanulói vizesblok­kok felújításának bruttó 4 mil­lió forint összegű költségét a 2016-os költségvetéséből biz­tosítja. B. L. A legtöbben komolyan veszik Pénz híján végérvényesen halálra ítéltetett Tolna megye egyetlen tudományos és művészeti folyóirata? Az idén még összevont szám sem jelent meg SZEKSZARD Idén még, vagy már nem jelent meg az Új Dunatáj egyetlen száma sem. A koráb­ban évente négyszer megjelenő lap tudományos és művészeti szemleként határozza meg ma­gát. A főszerkesztő N. Horváth Béla irodalomtörténész elmond­ta, nincs pénz a kiadására. Ta­valy még támogatta a megjelen­tést a szekszárdi önkormány­zat, illetve két évig a Paksi Atomerőmű is. Két éve a megyei önkormányzat egy fillérrel sem járul hozzá a megjelenés költsé­geihez. A fényesebb időszakok­ban a 350 példányban megje­lenő folyóirat előfizetőinek szá­ma 200 körül volt. N. Horváth Béla tapasztalatból tudja, hogy ott volt az Új Dunatáj minden nagy egyetemi és az akadémi­ai könyvtár polcán is. Egyik ba­rátja mesélte, hogy Washington­ban a kongresszusi könyvtár­ban is látta a lapot. A fénykor­ban füzet alakú melléktelet is tartozott a laphoz, amit szeret­tek a középiskolások, mert mű­elemzéseket tartalmazott.- Főszerkesztői hitvallásom az volt, hogy fórumot adjon az Új Dunatáj az itteni értelmiségnek. A tudományos közlemények és az irodalom mellett minden számban valamilyen műalkotás is szerepelt, illetve művészt mu­tattunk be - mondta N. Horváth Béla. Azért pedig, hogy a lap túl­lépjen a helyi ügyeken, minden számban szerepelt írás országo­san neves szerzők tollából. Egy időben még nemzetközi kitekin­tést is közölt a folyóirat, elsősor­ban a közép-európai kulturális értékekre. Manapság 360 ezer forint­ba kerül egy szám megjelenése, amelyben benne van nyomda­költség, a szerzői és a minimális szerkesztői honorárium. - Tragi­kusnak tartom, hogy a megyé­ben nincs 1-1,2 millió forint az egyetlen folyóiratunkra. Össze kellene fognunk, önkormányza­toknak, vállalkozóknak és a szel­lem embereinek, hogy ne tartoz­zunk azon kis számú megyék közé, ahol nincs tudományos, művészeti folyóirat. Ihárosi I. Új Dunatáj A Dunatáj című periodikát 1978-ban alapította meg első főszerkesztője, a Tolnai Népúj­ság elődjének a szerkesztője. Amikor ő 1995-ben elhunyt, a lap is meghalt, és egy évig nem jelent meg. fogalmazott N. Hor­váth Béla. Akkor úgy gondol­ta, kár lenne veszni hagyni azt a szellemi értéket, amit felhal­mozott. Pályázatot adott be az akkor még Illyés Gyula Kar a lap korábbi kiadójához, a me­gyei önkormányzathoz, vállalva az új lap szerkesztését és an­nak a kiadásait. Eddig húsz év­folyamot élt meg az Új Dunatáj.

Next

/
Thumbnails
Contents