Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-30 / 178. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP - HIRDETÉS 2016. JÚLIUS 30., SZOMBAT Pannon Biomassza AQ veoiia csoport tagja Bálából Szerezzen kiszámítható es biztos jövedelmet bálázott meliektermekeiboi! Bála nemcsak a búza szárából készülhet - ideje másként gondolnia az egyéb hasz szármaradvánvokra. Az alábbi bálákat vásároljuk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • fűkaszáiéit • szója . nád •repce Részletekért látogasson el honlapunkra! biomassza.pannonpower.hu A lisztharmatnak még mindig kedvezőek a feltételek Utolsó permetezés előtt TOLNA MEGYE Utolsó perme­tezésekre készülnek a borá­szok, legalábbis a korai fajta szőlőknél. Az oportó már színesedik, a cserszegi fűszerest, valamint az Irsai Olivért pedig már egy hónap múlva szedik a megye két borvidékén. Dr. Gabi Géza növényvédel­mi szakmérnök szerint a liszt­harmat számára még mindig kedvezőek a feltételek. Az át­lagos fejlettségű fürtök eseté­ben - általában - azonban a lisztharmat most már alig tud kárt tenni. Most, hogy a fürtök már nem fertőződhetnek jelentő­sen, ne feledjük el, hogy a lom­bozat védelme még nagyon fontos. Az érő bogyókat a leve­lek táplálják. A levelek tömeges fertőző­dése esetén a minőség a be­­érésig rohamosan romolhat. Tehát még ne tegyük félre a permetezőgépet és a vegysze­reket, főleg a később érő faj­táknál. Az erősen zöldmun­­kázott tőkéken a fürtök a nap­ra kerülnek. A bogyókat érő erős sugárzás hatására a fel­színük megperzselődik. Ennél is veszélyesebb, amikor a ma­gig ható sugárzás a kis fejlődő magot károsítja. Ennek ered­ményeképp a bogyó egyik fe­le elhal, rászárad-rátöpped a magra, féloldalas bogyó kelet­kezik. Használjuk a lombtrágyá­kat főlyamatosan. Két okunk is lehet rá. Az egyik, hogy a jövő évi termés - a rügydiffe­renciálódás - most alakul ki. Gyengébb lehet a következő év, ha most nem adunk plusz tápanyagot a tőkéknek. A gubacsatkák kártétele to­vábbra is szembetűnő lehet egyes ültetvényekben. Ezeken a helyeken speciális atkaölő szerek használatával, perme­tezésével egész évre megold­hatjuk a problémát. A meteorológiai állomá­sok által mért adatok szerint Szekszárdon az Iván-völgy­­ben, a Bati-keresztnél a he­ti átlaghőmérséklet 23,2 fok volt, a mért csapadék (amely zömében a héten, csütörtökön hullott) pedig meghaladta a 55 millimétert. Bátaszéken az átlaghőmér­séklet 23,3 fok volt, a csapa­dékmennyiség pedig 32 milli­méter. M. I. Az esős, de meleg, igen párás idő megnehezíti a szőlősgazdák dolgát, támadhatnak a gombák Nem csak búzaszalma alkalmas biomassza tüzelőanyagnak Bálákat vásárol a pécsi erőmű Az energiatermelésben jól hasznosítható érték a mezőgazdaságban keletkező melléktermék Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthat­nak a hazai gazdák a Pan­­nonpower 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett szalmatüzelésű erő­művi blokkot is üzemeltető vál­lalat a térségbeli agrárvállalko­zóktól szerzi be a biomassza-tü­zelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat. A rugalmas technológiának kö­szönhetően a gazdák nemcsak a fölösleges búzaszalmáért, ha­nem gyakorlatilag valamennyi gabona (rozs, árpa, zab, tritica­le) szalmájáért és akár a bebá­lázott szója- és repceszárért, fű­kaszálókért vagy nádért is szá­mottevő pótlólagos bevételhez juthatnak. Elindította idei lágyszárú­­tüzelőanyag-beszerző kampá­nyát a Magyarország legna­gyobb biomassza-tüzelésű erő­művét működtető pécsi Pan­­nonpower. A Veoiia Energia Magyarország csoporthoz tar­tozó Pannonpower idén mint­egy 200 ezer tonna mezőgaz­dasági melléktermék felvásár­lását tervezi, ami 10 százalék­kal haladja meg a tavalyi év­ben ténylegesen átvett meny­­nyiséget. A 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampány bü­dzséjét 3,5-4 milliárd forintra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a me­zőgazdasági mellékterméke­ket beszállító gazdák számára. „A Pannonpower pécsi erő­műve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régió­ban. Ráadásul a társaság nem­csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagy méretű kockabálába tömörített mezőgazdasági melléktermé­ket átvesz. így tüzelőanyag le­het minden gabona, tehát a bú­za mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szár­maradványa, de szójából, rep­céből, fűkaszálókból és akár nádból is előállítható olyan nagy kockabála, amit megvá­sárolunk”- fogalmazott Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért fe­lelős szakértő. Ezzel a tüzelőanyag előállí­tása nem korlátozódik a búza aratását követő néhány hétre, hanem hosszabb ideig lehetsé­ges: a bálázási időszak az árpa és a repce betakarításával már megkezdődött, és egészen a szója őszi betakarításáig eltart. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a jelentős búzameny­­nyiséggel rendelkező gazdák élhetnek a bebálázott tüzelő­anyag értékesítéséből szárma­zó többletjövedelem megszer­zésének lehetőségével, hanem azok is, akik más haszonnö­vényt termesztenek. Az elmúlt évben, vagyis 2015-ben a beszállított alap­anyagok mintegy 90 százalé­kát adták a gabonaszalmafé­lék, mint az őszi búza, árpa, zab, rozs és triticale. A fenn­maradó 10 százalék túlnyo­mó részét a repce tette ki, va­lamint energianád és szója is szerepelt a beérkező mellék­­termékek között. Az alapanya­gok felhasználhatósága szem­pontjából fontos azok nedves­ségtartalma is, ezért érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szal­ma szárazon tartásáról, beta­­karásáról. Felmérések alapján az erő­mű 100 kilométeres körzeté­ben minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasá­gi melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működésé­hez. Eszerint a szalmatüzelé­sű blokk tüzelőanyag-ellátá­sa hosszú távon biztonságo­san megoldható. Emellett en­nek a mennyiségnek a felhasz­nálása nem veszélyezteti az ál­lattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielé­gítését sem. „A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősíté­se mellett hogy támogassuk és ösztönözzük az energiater­melés és az agrárium közti szi­nergiák kiaknázását. Ez ugyan­is egyszerre segíti az energia­­termelés hatékonyságának ja­vítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámít­ható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” - emelte ki Lenti Ákos. Mi lesz a bálákból az erőmű kazánjaiban? A beszállított mezőgaz­dasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 köz­­intézmény höigényének kielégítését segíti, ame­lyeket az erőmű zöld táv­hővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszék­hely, amely energiaellá­tása egészét megújuló alapokra helyezte. Emel­lett a szalmatüzelésű erő­mű mintegy 220 GWh vil­lamos energiát is előállít, ez a kogenerációs - azaz egyszerre villamos és hő­energiát is termelő - tech­nológia pedig Magyaror­szágon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű különle­ges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált le­hetőségekről további ér­dekességeket olvashat a biomassza.pannonpower.hu weboldalon. Pannon Biomassza A (j) veouA csoport tagja

Next

/
Thumbnails
Contents