Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-28 / 176. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Népszerű a gyerekek körében a hittantábor Megérkeztek a gyerekek a bátaszéki tájházba Sok mindent az emberi hülyeség mozgat az életben BÁTASZÉK Harmadik éve, hogy megrendezik Bátaszéken az „Öröm hangjai” címmel a hit­tantábort. Idén kétszer egy he­tet szántak a táborra, mert ak­kora volt az érdeklődés. Jagicza Józsefné, főállású hittantanár elmondta, az el­ső héten 78 gyerek és 29 fia­tal felnőtt (zömében középis­kolások), a második héten pe­dig 56 gyerek és 14 fiatal fel­nőtt jelentkezett. A gyerekek életkora 5 és 10 év között van. Mindegyik napon egy-egy témát beszélgettek át, így szó esett az angyalokról, Szűz Má­riáról, Jézus vízzel kapcsola­tos csodáiról, emellett imákat, énekeket tanulnak és kézmű­ves foglalkozásokon is részt vesznek. A gyerekek ellátogat­tak a tájházba, a kápolnába, a templomba. Hat csoportban foglalkoztat­ták a gyerekeket a táborban, így mindenkire jutott elég fi­gyelem. Pénteken lesz a zá­rónap, akkor értékelik majd, hogy az egy hét alatt mennyi ismerettel lettek gazdagabbak a gyerekek az itt eltöltött na­pokon. A hittantáborba nem csak azok jelentkeztek, akik gya­korolják a vallásukat, mondta Jagicza Józsefné, minden gye­reket szeretettel vártak. A tábor programjának ösz­­szeállításában nagyon sokan segítettek, de külön köszönet illeti Váncsa Évát, Mayer Évát és Wittendorfel Ildikót, akik a programokat megszervezték, azok helyszínét biztosították. A tábor megrendezését a pécsi egyházmegye és a helyi önkor­mányzat is támogatta. M. i. A rémisztő jövőben játszó­dik a Réti László legújabb könyve. A Célpont Párizsban című regényében már meg­jósolta a jövőt. Talán most másként alakul. Mármint a valóság. Ihárosi Ibolya Réti László tizenhat évig volt Szekszárdon rendőrtiszt. Meg­kérdeztük, mivel foglalkozik manapság.- Gőzerővel írom a legújabb könyvemet, amely valahol a kalandregény és a krimi hatá­rán egyensúlyoz majd, apropó­ját pedig a menekültválság, a migráció Európára gyakorolt hatása adja. Ez az első köny­vem, amely a jövőben, mint­egy 15-20 év múlva játszódik, és azt boncolgatja, hová is ju­tott ez az ország és ez a konti­nens addigra, őszintén szólva, még engem is megijesztett a világ, amit lefestek, de sajnos nem látom úgy, hogy más vár­na ránk. A történetnek két női főszereplője lesz, és komoly ré­sze Magyarországon játszódik. Remélhetőleg ősz derekán tud majd a boltokba kerülni, te­hát már most szólok azoknak, akik esetleg karácsonyi aján­dékot keresnek, hogy írják fel ezt is a bevásárlólistára. Persze csak akkor, ha tetszett valame­lyik korábbi könyvem.- Megjelent a sajtóban, hogy csődbe ment kiadója, az Ulpi­­us-ház. Mi lett a szerzői jogok­kal?- Az Ulpius csődje után át­igazoltam á Könyvmolyképző Kiadóhoz, velük korrekt a kap­csolat. Karácsony előtt meg is jelent náluk a Könnyek városa című thrillerem, mely azóta is kapható. Az Ulpius-csőd után jogilag egy majdnem másfél éves átmeneti periódusra tud­tunk végre most nyáron pon­tot tenni azzal, hogy a tár­gyalások eredményeképpen a könyvek jogai visszakerül­tek hozzám. E-book formában igyekszem mielőbb megjelen­tetni őket, a papír alapú köny­vek újrakiadása is hamaro­san napirendre kerülhet, mi­vel például a Kaméleon vagy az azóta is rettentően aktuális Célpont Párizsban már szinte csak antikváriumokban kap­ható.- Saját élete is kalandosnak tű­nik, gyilkossági nyomozó, osz­tályvezető, kapitányhelyettes Szekszárdon, zuglói rendőrkapi­tány, önkormányzati cég igazga­tója. Saját kalandjairól és azok hátteréről is ír majd egyszer?- Nem majd egyszer, hanem mindig arról írok. A legtöbb könyvem személyesen megélt szituációkat is tartalmaz, van­nak olyan párbeszédek, ame­lyek valahol, valamikor egy az egyben elhangzottak. Sajnos azok, amik a legérdekeseb­bek, nem írhatóak le egy re­gényben, mert senki sem hin­né el, hogy valóban megtörtén­tek. Van ugyanis egy olyan ka­tegória, amivel bár mindany­­nyian találkozunk az életben, egy könyv lapjain olvasva nem hisszük el. Ez pedig az emberi hülyeség, ami annyi mindent mozgat.- Meg lehet-e Magyarországon az írásból élni?- Bizonyára van, akinek ez sikerül, én sosem próbáltam.- Ezek szerint most is munka mellett ír?- Az írás csak a hobbim, ad­dig jó csinálni, amíg nem kö­telességnek élem meg, hanem kikapcsolódásnak. Jelenleg is egy cég alkalmazottja vagyok, és pénzügyi-gazdasági terüle­ten dolgozom.- Milyen érzésekkel gondol a szekszárdi évekre?- Szekszárd sok szempont­ból nagyon szép időszak volt az életemben, például a rendőri pályafutásom legjobb éveinek nem a pesti kapitánykodást, hanem a szekszárdi bűnügyi osztályvezetői időszakot tar­tom. Sok jó emberrel dolgozhat­tam, és később láthattam, hogy az ő mentalitásuk, munkához való hozzáállásuk és szakér­telmük mennyivel magasabb szintű volt, mint máshol. Szek­szárd nekem kicsit olyan, mint ahol megállt az idő, és ezt most nem kritikaként mondom. Las­súbb élet, kevesebb rohanás, inkább erre gondolok. Külön érdekes volt, hogy a Pünkösdi Fesztivál alatt turistaként tölt­hettem abban a városban pár napot, ahol tizenhat évig éltem. Furcsa érzés volt.- Mit kérne, ha a jó tündér tel­jesítené három kívánságát?- Ha most eltekintünk at­tól, hogy egészség legyen, ami mindenkinek nyilván a leg­fontosabb dolog, akkor én első helyen azt kívánnám, egyik napról a másikra tűnjön el a bulvár. Mióta kizárom az éle­temből a média ezen részét, nyugodtabb lett az életem. Tudom javasolni másoknak is. Másodjára a most készü­lő könyvem kapcsán is azt kí­vánnám, hogy az európai kul­túra maradjon fenn, és ne tud­ja elmosni a történelem. Har­madjára? Mobiltelefon és úgy­nevezett közösségi média nél­kül minőségibb lenne az éle­tünk, tehát mondjuk holnaptól ezek ne legyenek. Valahogy csak tartottuk a kapcsolatot húsz éve is, nem igaz? Sokat játszanak, itt éppen pingponglabdára lőnek vízsugárral Gazdag volt a program, és nem csalódtak, akik részt vettek Dél-Tolna felfedezésén Sárközbe kirándult a Bikácsi Nőegylet BIKACS A hagyományokhoz hű­en idén július 23-ára időzítette a Bikácsi Nőegylet az éves nagy kirándulását. Az „értékeink nyomában” gondolatot fókuszba helyező esemény szervezésekor a Sárközre esett a választás.- Gazdag volt a program, és nem csalódtunk. Az a cé­lunk, hogy lehetőség szerint mi­nél többen részt tudjanak ven­ni, és olyan helyekre jussunk el, ami illeszkedik a mi progra­munkhoz, új értékeket ismer­jünk meg, és tanuljunk mások­tól - összegezte az elnök, Koncz­­né Kasos Erika. Első állomásuk Őcsény, ahol részletes ismertetőt kaptak a sárközi életről, és meg­nézhették a tájház kincseit. Innen Decsre, a Sárköz fővá­rosába mentek, elsőként a Ba­bamúzeumba látogattak, ahol Pál Bözsi néni élmény gazdag előadása mindenkit lebilincselt. Babgulyással és a híres sárközi kerekkaláccsal várták a bikácsi vendégeket, akik az ebéd után a tájházba mentek, ahol Zsuzsa néni mutatott meg mindent. Sár­pilis következett, a felújított táj­ház, ahol a sárközi napok idei helyszínéről is sok informáci­ót kaptak. A hosszú nap után a Szekszárd-szőlőhegyi Bogár-ta­nyán pihentek meg a nagy dió­fa árnyékában, hallgattak elő­adást, kóstoltak finom borokat, majd hazafelé a szedresi halász­­csárdában vacsoráztak. Vida T. A csoportkép a kirándulókról a decsi tájház udvarán készült. Megismerkedtek a Sárköz értékeivel Keresztrejtvény Érvényes előfizetéssel rendel­kező olvasóink a csütörtöki Ke­resztrejtvény melléklet 1. olda­lán lévő rejtvény megfejtését a nevükkel, címükkel feltüntet­ve sms-ben küldhetik be a 06- 30/235-0333-as (nem emelt dí­jas) telefonszámunkra, illetve postai úton a 7627 Pécs, Engel János u. 8. címre a Dunántúli Napló Szerkesztőségébe. A mai feladvány megfejtésének beér­kezési határideje: 2016. augusz­tus 3., szerda, 14 óra. A helyes megfejtések beküldői között most egy darab Családi ízuta­zás szakácskönyvet sorsolunk ki. (A beküldők hozzájárulnak nevük közzétételéhez.) A 29. heti feladványunk he­lyes megfejtése: Kutyakomédia. Tökéletes Házasság. A szeren­csés nyertes: Szigetvári József­né (Bónyhád). Gratulálunk! Réti László hobbiból ír

Next

/
Thumbnails
Contents