Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-25 / 173. szám

14. SPORT - OLIMPIA 2016. JÚLIUS 25., HÉTFŐ A munka mindig meghozza gyümölcsét, mondja Cirjanics Miklós, aki saját maga és mások szerint is okozhat kellemes meglepetést Rióban KITARTÁS, HIT ES AKARAT Cirjenics Miklós (fehérben) kirobbanó erőben érzi magát, s azt reméli, hogy nagy meglepetést tud okozni szereplésével Brazíliában Csupán másfél éve csat­lakozott az ASE csapatá­hoz Cirjenics Miklós azért, mert itt kapott lehetősé­get arra, hogy elérje célját, ami az volt, hogy kijusson az olimpiára. Most, hogy sike­rült, természetesen szeret­né a maximumot adva meg­hálálni a bizalmat a 26 éves cselgáncsozó, aki azt vallja, hogy a munka mindig meg­hozza gyümölcsét. Vida Tünde vtunde67@gmail.com CSELGÁNCS A Rióba utazó pak­si dzsúdós trió legifjabb tagja, Cirjenics Miklós kamaszként „nyakába vette a világot”, hogy a sportban kitűzött céljait elér­je. Pécsett született és nó'tt fel, de tizenhat évesen a fővárosba költözött és a Budapesti Hon­védhoz igazolt, remélve, hogy ez segíti előrelépését. A csel­gáncsot egyébként hatéves ko­rában bátyja nyomdokain ha­ladva kezdte űzni, első edző­je édesapja volt. - Egyik ebéd után mondta apukám, hogy menjünk le a csarnokba, azt hittem, hogy az valami monu­mentális dolog - emlékezett vissza a PVSK dzsúdótermé­­vel történt találkozására, ami azzal ért véget, hogy apja azt mondta, akkor be is lehet áll­ni... Eltekintve a féléves, fut­ball irányában tett kitérőtől, azóta szaggatja a tatamit. Di­ákkorában főként hazai ver­senyeken szerzett érmeket, de egy-két nemzetközi tornán is megvillant. Miután Budapes­ten leérettségizett, nem volt igazán kiugró eredménye, nem kapott sportoló státuszt, szülei pedig, akik kétéves korában el­váltak, nem tudták annyira tá­mogatni, így dolgozni kezdett. A VIII. kerületi hivatásos tűz­oltó parancsnokságon, ahol be­osztott tűzoltó lett, az időbeosz­tás és a testület hozzáállása is jó volt. Mint meséli, 2011-ben, 21 éves korában kijutott az Eb-re, ahol ötödik lett. - Nagy meglepetés volt, akkor figyel­tek fel rám és kezdtek mene­dzselni - fűzte tovább a törté­netet. A munkaidő terhére el­engedték versenyekre, edzőtá­borokba, de - amikor az olim­piai részvételt célul tűzte - döntenie kellett, így 2013 no­vemberében leszerelt. Erede­tileg egy hónapra, edzeni ér­kezett az Atomerőmű SE-hez, ahol természetesen ismerte a dzsúdósokat, hiszen mindenki mindenkit ismer a hazai me­zőnyben. - Tudtam, hogy Pak­son elég kemény munka folyik. Bor Barnának jól jött egy edző­partner és biztos voltam ben­ne, hogy ez nekem is hasznom­ra válik - mesélte. Azt is el­mondta, hogy megtetszett neki az itteni légkör és örömmel fo­gadta azt, hogy lehetőséget ka­pott Kovács Antaltól, Hangyá­si Lászlótól. - Igazából csak jót tudok mondani Paksról, amit kitűztem célt, idáig sikerült el­érni - jegyzi meg olimpiai kva­lifikációra utalva. Hozzátet­te, természetesen vannak még céljai. Részben Rióban, ahol augusztus 11-én lép majd tata­mira, és az olimpia utáni idő­szakra is. Nincs sem mumu­sa, sem kedvence a mezőny­ben, azt mondja, mindegy, ki lesz az ellenfél, a lényeg, hogy küzdhessen, mert őt ez inspi­rálja. Nagyon jó formában lé­vőnek érzi magát, úgy gondol­ja, bárkit le tud győzni, bárkit el tud dobni. Azok közé tarto­zik, akik nyíltan dzsúdóznak. A taktika, mint önkritikusan elismerte, még nem az erős­sége, de sok munkával nagy skalpokat is begyűjtött már, bizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között. A vezérel­ve az, hogy mindig mindenhol a maximumot hozza. Az alatt a másfél év alatt, amit Pakson töltött, a ranglista 80. helyé­ről a 25-26. helyre küzdötte fel magát. Kemény volt ez az idő­szak, harmincegy versenyen vett részt a kvalifikáció során csak azért, hogy ott legyen Ri­óban. Hálás azért, hogy ehhez minden támogatást megkapott szakmai és egyéb téren is. - Lehetőségként fogom fel. Meg­próbálom egy jó eredménnyel meghálálni a bizalmat, mun­kát a klubomnak, a szövetség­nek és nem utolsósorban La­ci bácsinak - fogalmazott. Azt mondta, gyerekkori példaké­pe volt Kovács Anti, meghatá­rozó volt, amikor őt látta Laci bácsival, akivel igen jó párost alkottak. - Anti magasra tet­te a mércét, nagy robbantás­sal tette ezt, ezért én is bízom magamban - jegyezte meg. El­árulta, hogy az élet minden te­rületén vannak példaképei, olyan emberek, akiktől szeret­ne és tud is tanulni. Ilyen pél­dául Braun Ákos, aki nagy gö­dörből tudott szép eredményt elérni, vagy a Honvédnél Had­fi Dániel, aki egyben barátja is. „Civilben” pedig az anyu­kája, aki - mint mondta - ko­moly jellem, s tőle tanulta meg az alapvető normákat. - Ne­kem nagyon fontos a kitartás, a hit és az akarat, azt tanultam, hogy a munka mindig meghoz­za gyümölcsét - hangsúlyozta. Azt is elárulta, hogy nagyon jól esik, hogy családja, beleértve idős nagyszüleit is, figyelem­mel kísérik pályafutását. Egy, esetleg két olimpia beleférhet még Cirjenics sportolói pályafutásába- Egy jő szereplés tudna adni egy lökést - mondja az olimpi­áról Cirjenics Miki. És mi törté­nik, ha nem sikerül? - Az em­ber a kudarcból tanul - hangzik a kötelező válasz, de gyorsan hozzáteszi, hogy ezt csak a má­sodik helyen szeretné említeni, csak úgy kisbetűvel. Úgy gon­dolja, nincs különösebb tehet­sége a cselgáncshoz. Az adott­ságai megfelelőek, de a kitar­tó munka hozta meg az ered­ményt. Amiben kimagaslónak tartja magát, az a munkabírá­sa. Az esélyeket latolgatva hoz­záteszi. hogy igazából tud meg­lepetést okozni. A keretbe is az utolsó pillanatban tudott be­csúszni úgy. hogy Bakuban, egy Grand Slam-versenyen öt nyert meccsel második lett. Rióban jó volna ezt megismételni. Mik­lós úgy érzi, nagyon jó formá­ban van. Ezen az sem változtat, hogy az Atomkupán begyűjtött egy kisebb szalagsérülést. Úgy véli, augusztus 11-én ennek már nyoma sem lehet, hiszen azért dolgozott keményen, hogy ott lehessen. Már meg sem lep. amikor azt mondja, nem gon­dol arra, mi lesz, mindig egy meccsre kell készülni, ott akar­ja a maximumot nyújtani. Utá­na természetesen Pakson, az ASE-ban szeretné folytatni spor­tolói pályafutását, egy, eset­leg két olimpia beleférhet még. Mellette tanul, szeptemberben lesz másodéves a PTE sport­­szervező szakán. Az, hogy négy olimpikonja is lesz az ASE-nak, azt jelzi, hogy jó szakmai munka folyik a klubnál Kovács Antal érmet vár a paksi dzsúdósoktól PAKS Éppen ma 24 esztende­je, hogy elkezdődött Barce­lonában az olimpia, ahol Ko­vács Antal a cselgáncs sportág és Paks első olimpiai aranyér­mét nyerte. Az internetnek há­la lehetősége van bárkinek új­ra átélni olimpiai bajnoki dön­tőt, ahol Raymond Stevenst két yukoval legyőzte. - Hihetetlen, hogy egy húszéves paksi fiatal­ember élete első olimpiáján, a döntőben eldobja ellenfelét nem egyszer, hanem kétszer - mondta akkor a riporter, Dá­vid Sándor. - Döbbenet, hogy azóta milyen sok idő telt el - mondja most dr. Kovács Antal olimpiai és világbajnok csel­gáncsozó, merthogy egy évvel később Hamiltonban világbaj­nokságot is nyert. Ma már - ahogy talán Tolna megyében mindenki tudja - háromgyer­mekes édesapa, az Atomerőmű Sportegyesület ügyvezető el­nöke, az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. kommunikációs igaz­gatója, aki lapunknak arról be­szélt, hogy nehezen hiszi el, hogy az olimpiai győzelemtől már több idő telt el az életéből, mint előtte. Tavaly egy televí­ziós adásban, élőben „szembe­sítették” az eredményhirdetés­sel, amit előzőleg még nem lá­tott. Valójában azóta sem tu­dott elég erőt gyűjteni, hogy megnézze. Talán most, a döntő évfordulóján, ami 28-án, csü­törtökön lesz. Most, hogy újra olimpiai lázban égünk, nem le­hetett kihagyni, hogy a Rióba négy sportolót delegáló Atom­erőmű SE ügyvezető elnökét esélylatolgatásra kérjük. Míg a versenyzők vonakodtak et­től, a sportvezető nem hárí­totta el a kérdést. Azt mondta a három cselgáncsozótól egy érmet és egy pontszerző he­lyet vár. Hogy melyiket, ki ér­heti el az, bár egyértelműnek tűnhet, mégsem az, mert Bor Barnát eredményei predeszti­nálják egy éremre, de akár az újonc Cirjenics Miklós is okoz­hat meglepetést, hiszen utol­só versenyén mindenkit meg­vert. - Somiékban is benne le­het egy érem - véli Kovács An­tal mondván, hogy kenuban is nagyon kévésén múlik. Azt, hogy vidéki klubként négy sportolója által lesz jelen Rióban az ASE, az ügyvezető elnök annak tudja be, hogy jó szakmai munka folyik az egye­sületben. Sikerült megőrizni a lendületet és azt az attitűdöt, hogy nem kötelességből, ha­nem inkább virtusból küzde­nek. Az ASE-ben az a vezérelv, hogy nem sportolókat, hanem embereket nevelnek, nem szi­gorúan a sportteljesítményre koncentrálnak, hanem arra is, hogy a civil életben megállják a helyüket. Mindensportágban tiszteletet, alázatot tanulnak, ez lehet az oka annak, hogy si­került megőrizni az emberi ér­tékeket, amellett, hogy világsi­kerek születtek. A sportolók sikerében annak is szerepe van, hogy az ASE mindig kiszámítható, stabil hátteret biztosított - mondja dr. Kovács Antal. Az Atomerőmű SE amellett, hogy sportolói ne­vével Európa- és világversenye­ken, olimpiákon lehet találkoz­ni, nagyon széles bázist mond­hat magáénak, 1500 tagja van. Soha nem rendelkezett kiemel­kedő büdzsével, de amíg a nagy klubok is küszködtek nehézsé­gekkel, az ASE az elmúlt 30-35 évben mindig kiegyensúlyozot­tan működött. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents