Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-25 / 173. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Többen tettek sikeres vizsgát TOLNA megye Enyhe növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest 2016 első félévében a gépjárművezetői vizsgára jelentkezők száma, és a sikeres vizsgák aránya - derül ki a Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési a Fogyasztóvédelmi Főosztályának összefoglalójából. Míg tavaly az év első felében az 1602 jelentkező 54 százaléka, addig idén az 1807 jelentkező 56 százaléka tett sikeres vizsgát és szerzett jogosítványt. H. É. Sportparkra pályáznak VÁRALJA A Sportpark program által kínált lehetőséggel élve 150 négyzetméteres fitness park kialakítására pályázik Váralja önkormányzata - tudtuk meg Sziebert Éva polgármestertől. A 15 darab, húzódzkodásra, tolódzkodásra, fekvőtámaszra, hasizom erősítésre, hátizom erősítésre, létramászásra, lépcsőzésre, függeszkedésre tervezett eszközt, továbbá párhuzamos korlátot magában foglaló park helye sikeres pályázat esetén a sportpálya mellett lesz. H. É. Csökkent Tolnában a beruházási kedv TOLNA MEGYE A megyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek az idén eddig 7,5 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron számítva ez csupán háromnegyede annak, amenynyit egy évvel korábban produkáltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy lakosra jutó 33.500 forintos teljesítményérték az országosnak mindössze alig több mint felét tette ki. V. M. Kölyökróka figyel a város szélén. Becsábítja őket a könnyen megszerezhető táplálék Gyérült a galambpopuláció A galambok hiába váltak igazi városlakóvá, jelenlétük a legtöbb helyen nem kívánatos. A szekszárdi önkormányzat határozott lépésre szánta el magát tavaly, és megbíztak egy céget a galambpopuláció gyérítésével. Ennek köszönhetően jelentősen megcsappant az egyedszám. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a program folytatódik. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálynál arra is kitértek, hogy a szekszárdi zártkertek kényes pontnak számítanak a vad és az ember kapcsolatában. A zártkertek jelentős része mára elhagyatott, a másik része művelt, ám sokat ezek közül csak ritkán keres fel a gazda. A vad számára az elhanyagolt területek megfelelő búvóhelyet biztosítanak, a sok kert és gyümölcsös rengeteg táplálékot, az ember ritka jelenléte pedig nyugalmat. Vadkár esetén, mivel nem vadászható területről van szó, a jegyzőhöz lehet fordulni. Legjobb azonban a megelőzés. A művelt területek egyedüli hatásos védelme a megfelelően telepített állandó kerítés. Mára semmi meglepő nincs abban, ha az utcán rókát, nyestet, esetleg borzot lát az ember, hiszen a lakott területen könnyen hozzáférhető és nagy tömegben rendelkezésre álló élelemforrást találnak ezek az állatok. Az őzeket és a szarvasokat pedig a zártkertek csábítják. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A településeken leggyakrabban előforduló emlős vad a nyest, a görény és a róka, de napjainkban egyre többet találkozni borzzal, és vaddisznóval is. Mivel az őz és a szarvas nem mindenhol találja meg takarmányforrását, és a zavarásra is érzékenyebb, inkább a külvárosi zöldterületeken, a zártkertekben bukkannak fel. A madarak közül a szürke varjú és a szajkó emelhető ki, illetve a szarka is rendszeresen költ városokban - derül ki a Kormányhivatal tájékoztatójából. Mint mondták, a vadak „urbanizációjának” oka összetett, de az egyik legfontosabb, hogy a lakott területen könnyen hozzáférhető és nagy tömegben rendelkezésre álló élelemforrást találnak. Terített asztalt jelentenek számukra a zsúfolt baromfiudvarok, a kommunális hulladék, a védtelen veteményeskertek, a gyümölcsösök. A vad - mint ahogyan azt a természetes környezetében is teszi - főként éjszaka és a kora reggeli órákban aktív, tehát a leggyakrabban ezekben az időpontokban lehet velük találkozni. Tartani azonban nem kell tőlük. A szakemberek elmondták: az egészséges vad egyáltalán nem támad, sőt, igyekszik elkerülni az ember közelségét. Néhány eset kivétel, ilyen, amikor a kicsinyeit félti egy vad, vagy amikor a mozgásterében korlátozott. A sérült, beteg állattal azonban legtöbbször nem árt óvatosnak lenni, viselkedése jóval kiszámítha-Gyakorlatilag nincs a veszettség Mivel a vad a legtöbb esetben még betegen és sérülten is kerüli az embert, az állatról emberre terjedő betegségek közvetlen átadásában csekély a szerepük, főleg lakott területen. Sokkal fontosabb a kóborló háziállatok és az emberi környezetben élő rágcsálók kerülése, féken tartása. Mostanra sikerült a veszettséget országos szinten igen eredményesen visszaszorítani a csalifalatos vakcinázási program révén. A Dunántúlon gyakorlatilag megszűnt a veszettség, csupán az északi és a középső országrészben regisztráltak néhány esetet. A szelíd, furcsa magatartási formákat mutató rókától azért jobb óvakodni - hangsúlyozták a főosztálynál. Fontos megemlíteni a főként a rókák által terjesztett echinoccosist. A betegséget, amely hosszú lappangási ideje miatt veszélyes, egy galandféreg okozza. A fertőzést a féreg spórái révén - amelyek a róka ürülékével kerülnek a szabadba - a természetben járó emberek, a horgászok, a vadászok, a kirándulók egyaránt megkaphatják, de az urbanizáció miatt akár a kertekben, parkokban is megtörténhet a fertőződés. A megelőzés érdekében tanácsos fogyasztás előtt alaposan megmosni a zöldségeket, gyümölcsöket, valamint a szabadtéri programok után kezet mosni. Tizenhét, zömmel Angyalosról érkezett gyermeket tudtak fogadni Erdélyi gyerekek dunai kalandja PAKS-BAJA Négynapos Duna túrát szervezett erdélyi gyerekek számára az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete. Az eredeti tervet a Duna magas vízállása miatt módosítani kellett, így nem a folyón, hanem szárazföldön mentek el Bajára, ahol állóvízen gyakoroltak, majd amikor már szereztek némi vízijártasságot, a folyón is eveztek. A dunai kaland után visszatértek Paksra, a Cseresznyéskert Erdei Iskolába, ahol az addig szerzett élmények mellé még ajándékot is kaptak. A szervezők a nyaralás ideje alatt különböző sport és szabadidős programokat, „bajnokságokat” szerveztek, s díjazták a legügyesebb gyerekeket. Bándi Imre elnök elmondta lapunknak, hogy a Nemzeti Együttműködési Alaptól négy programjukra - köztük a mostanira - több mint négymillió forintot nyertek és a paksi önkormányzatnál is sikerrel pályáztak. Ebből tizenhét erdélyi, zömmel Angyalosról érkezett, 8-16 év közötti gyermeket tudtak fogadni, akikhez Pakson élő fiúk és lányok is csatlakoztak. A gyerekek így tudtak tanulni egymástól, és kapcsolatokat építhettek ki. Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének következő programja szeptember 10-én a Puliszka Fesztivál lesz. V. T. Állóvízen gyakoroltak, de azért a folyón is eveztek a gyerekek „Jófejek” a fiatalok, sokan adtak vért BIKÁCS A terveket, sőt a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta a legutóbbi bikácsi véradás, amelyen huszonnyolcán vettek részt. A lakosságszám arányában meghatározott terv tizenöt fő volt. - Ez egy 450 lelkes településen rekordként elkönyvelhető eredmény - mondta Varga János polgármester, akinek a véradó állomás képviselője személyesen is köszönetét mondott a támogatásért, gavalléros vendéglátásért. Az önkormányzat - mint a faluvezető lapunknak elmondta - a hivatal épületében helyet biztosított és üdítővel, szendvicscsel, süteménnyel kedveskedett a véradóknak. A helyi Vöröskereszt ezúttal is mindent elkövetett, hogy ez a siker megszülessen, ahogy szokták, kerékpárral végigjárták a falut, hogy agitálják az embereket. Ez egyébként a fiatalok körében is jól sikerült, ami több első véradót „eredményezett”. Vanya Lajosné titkár azt reméli, hogy az öszszefogás, az önzetlenség mások számára is példa lesz. Felemelő volt látni, hogy a fiatalok a Facebookon posztolták, hogy véradásra indulnak és utána büszkén viselték a frappáns szöveget tartalmazó kitűzőket.- Az enyémen például az olvasható, hogy jófej vagyok, mert vért adtam - mesélte lelkesen élményeit. Vida T.
