Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-18 / 167. szám

2016. JÚLIUS 18.. HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Lassan visszatér a nyugalom Törökországba - Erdogan mellé álltak a civilek Puccskísérlet után megtorlás Az elvetélt péntek éjjeli ka­tonai puccskísérlet jó alkal­mat ad Erdogan török elnök­nek arra, hogy végleg eltá­volítsa a hadseregből a po­litikája ellenzőit, és azokat a sértett tiszti csoportokat, akiket különféle eszközök­kel már korábban vérig sér­tett. A puccsban résztvevők­re megtorlás vár, de a kor­mány civil ellenfelei sem számíthatnak semmi jóra. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ANKARATSZTAMBUL Vasárnap­ra már több mint hatezer em­bert vettek őrizetbe Törökor­szágban, vagy készültek elfog­ni azok után, hogy péntek éj­jel a hadsereg lázadó egységei megpróbálták megdönteni Re­­cep Tayyip Erdogan elnök és kormánya hatalmát. Ezt a szá­mot Bekir Bozdag igazságügyi miniszter ismertette. Az már korábban elhangzott, hogy a katonákon, tiszteken kívül mintegy 2700 bírót, ügyészt is elmozdítottak állásából, s való­színűleg az Alkotmánybíróság elnökhelyettese is közöttük van. Tudvalevő, Erdogan elnök új alkotmány elfogadására, a demokratikus alapjogok továb­bi megnyirbálására készül egy elnöki rendszerű hatalom ki­építése érdekében. Felmerült a hivatalos nyilat­kozatokban még a halálbün­tetés ideiglenes visszaállítása is, hogy teljes legyen a bosszú. Mert a puccsisták megmozdu­lása Ankarában és Isztambul­ban több mint 260 életet kö­vetelt és sok ezerre tehető a sebesültek száma. Volt, hogy tankkal mentek rá a civil tö­megre, ami már gyilkosság; nak is minősül. Erdogannak nagy szerencséje volt, hogy elhagyta azt a hotelt Marma­risban, ahol éppen szabadsá­gát töltötte, mert egyből bom­batalálatot kapott az épület; ez is minősülhet gyilkossági kísérletnek. Félelmetesen és váratlanul indult a puccskísérlet: a ka­tonák tankokkal kirajzottak Isztambul utcáira, lezárták a Boszporusz-hidat, az álla­mi tévé és a CNN Türk épü­letét (több kereskedelmi té­vécsatornát azonban nem), a hírszerzés központját és még Ankarában a parlamentet is megbombázták, mint az nyo­mon követhető volt sok inter­netes közösségi médián. Sok kiskatona állítólag úgy tud­ta, csak gyakorlatozni kell ki­menniük az utcákra. Erdogan, bár állítólag nem rajong a Facebookért, végül egy mobilon tudott üzenni a néphez: szabályosan kirendel­te a hozzá hű civileket az ut­cára, hogy szánjanak szembe a fegyveresekkel. Persze tá­mogatta őt a rendőrség is. Vé­gül még az ellenzék is felsora­kozott a puccsisták ellen. A vi­lág vezető politikusai mind ki­álltak Erdogan mellett, aki le­gitim választáson jutott man­dátumhoz. Vasárnapi hírek szerint ed­dig a hadsereg 14 magas ran­gú tisztjét és két alkotmány­­bírót is hazaárulással vádol-, nak. Őrizetbe vették a légierő volt főparancsnokát, Akin Öz­­türk tábornokot is, őt a puccs­kísérlet vezetőjeként tartják számon. Nyugat-Törökország­­ban több mint 50 katonát és tisztet - köztük egy vezérőr­nagyot - fogtak el. Az Incirlik légitámaszpont vezetőjét, Be­kir Ercan Vant is vasárnap dél­után tartóztatták le. (A bázist az amerikai légierő is használ­ja a Szíriában az Iszlám Állam elleni légitámadásokhoz.) Az elvetélt puccs után utcai lin­­cselésekről is láthatott a világ fotókat. Volt olyan katona, akit szabályosan lefejezett a feldü­hödött tömeg az utcán. Erdogan fő ellensége Erdogan elnök és a konzervatív egyre iszlamistább kormány­párt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az Amerikában önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot és mozgalmát, a Hizmetet sejti a pénteki puccskísérlet mögött. Bár ő ezt többször is visszauta­sította, Ankara azért megpró­bálja kikérni az Egyesült Álla­moktól. Az AKP a politikai iszlám török változatát testesíti meg. Fet­hullah Gülen mozgalma, a Hiz­­met néhány éve még termé­szetes szövetségese volt az AKP-nek a szekuláris államot képviselő kemalistákkal szem­ben (Kemál Atatürk a modern Törökország megalapítója). Gülen kulturális mozgalmának a képviselői ugyanis már a het­venes évek óta programszerű­en épültek be az igazságszol-Puccsista tisztek egy heli­kopterrel Görögországba me­nekültek, de azóta Athén je­lezte, hogy ki fogja adni őket á törököknek. Sok jóra nem számíthatnak. A demokrati­gáltatásba és készítették elő a terepet a konzervatív iszla­­mista világkép térnyeréséhez, és így közvetve az AKP 2002- es választási győzelmét segí­tették. De a gülenisták Erdoga­­nék győzelme után nem akar­ták feladni az évtizedeken át őrzött helyüket az új kormány­­párti politikusok kedvéért. A nyílt viszály 2013. december 16-án tört ki, amikor az isztam­buli ügyész pénzmosás és vesz­tegetés gyanúja miatt razziát rendelt el több AKP-közeli üz-Drámai statisztika 265 halott. köztük 104 puccsista katonával 1441 sebesült 2745 letartóztatott bíró, ügyész 2839 letartóztatott katona, köztük 30 magas beosztású tábornok SZÉTBOMBÁZVA az ankarai parlament és a miniszterelnö­ki hivatal kusan megválasztott, azon­ban egyre kevésbé a nyugati­as demokrácia játékszabályai szerint politizáló Erdogan sok megfigyelő szerint nyertesen jöhet ki a történtekből. Foly­tatja a kibékülést az oroszok­kal, augusztusban Putyin-Er­­dogan csúcstalálkozó lesz. Iz­raellel is békülékenyebb han­gokat üt meg, nem véletlenül állt mellé nyilatkozatában Tel-Aviv, felsorakozva a meg­határozó amerikai és nyu­gat-európai politikusokhoz. A világ azt is feszülten fi­gyeli, hogyan lép fel a kur­­dokkal, valamint az Iszlám Állammal szemben, s betart­ja-e az EU-val kötött megálla­podást a menekültekkel kap­csolatban. Nyilván erről is szó lesz ma Brüsszelben a kül­ügyminiszterek találkozóján. letembernél, párthivatalnoknál, három miniszter fiánál. 2014 februárjában pedig kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen az akkor még kormányfő Erdogan arra kéri az egyik fiát, hogy tün­­tetessen el sokmillió dollárnyi készpénzt. A gülenistákra azóta a 2013- as razziasorozat óta vadásznak Törökországban. De van olyan elmélet is, amely szerint a hadseregben a kema­­listák egyszerűen átverték a gü­­lenistákat, amikor puccsra biz­tatták őket. Ők előre tudhatták, hogy a puccs kudarcot fog val­lani, de legalább vele megsza­badulhatnak régi riválisaiktól. A nol.hu elemzője szerint a ke­­malisták szerepére utal annak a kiáltványnak a nyelve, amely­ben a puccsisták rendkívüli ál­lapotot és kijárási tilalmat hir­dettek ki. Letartóztatnak puccsista katonákat Önkénteseket toboroznak a rendőrség kisegítésére - Nizza: újabb letartóztatások Gyász és kérdőjelek Franciaországban PÁRIZS/NIZZA Két újabb em­bert, egy férfit és egy nőt vet­tek őrizetbe július 17-én, vasár­nap reggel Nizzában a 84 halá­los áldozatot követelő gázolásos terrortámadással összefüggés­ben - közölte egy igazságügyi forrás. Az AFP francia hírügy­nökségnek adott tájékoztatás­ból kiderült az is, hogy tovább­ra is őrizetben tartják azt az öt embert - köztük a támadó fele­ségét -, akiket még korábban állítottak elő. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára. Manuel Valis francia kormányfő is a journal du Dimanche című vasárna­pi lapnak nyilatkozva megerő­sítette, a nizzai merénylő csu­pán tette előtt röviddel fordult a radikális iszlámhoz. A nyo­mozás során kiderült, a táma­dó „nagyon gyorsan radikali­­zálódott” - mondta Valis. A kor­mányfő hozzátette, a dzsihadis­­ta szervezet célzottan olyan ma­gányos elkövetőket szólít fel tá­madásra, akik „ismeretlenek titkosszolgálataink számára”. De ez megfelel annak a forga­tókönyvnek is, amelyet még az Al-Kaida ajánlott több muszlim fiatalnak, hogy „magándzsiha­­dokat” hajtsanak végre. A táma­dás előtt kétszer is felkereste a merénylet helyszínét a tunézi­ai - derült ki egy nyomozáshoz közeli forrásból. E szerint Mo­hamed Lahouaiej-Bouhlel júli­us 12-én és 13-án is járt a július 14-i támadáshoz használt teher­autóval a város tengerparti sé­tányán. Több száz tanú megerő­sítette, hogy a férfi vallásos volt. Ám arra még mindig nincs vá­lasz, hogyan tudott bemenni a sétányra a teherautóval a gyil­kos. Talán a biztonságiak rövid­zárlata okozta az ellenőrzés el­mulasztását? Megroggyan az állam? - kérdik többen is, hall­va a belügyminisztert, aki ar­ra szólított fel minden „haza­fias polgárt”, hogy a biztonsá­gi erőknél jelentkezzen tartalé­kos szolgálatra. Bemard Caze­­neuve hangsúlyozta, önkéntes­ként lehet csatlakozni a rendőr­ség munkájához. MW Nizza az áldozatokra emlékezik. Gyengül a biztonságérzet Baton Rouge: három rendőrt lőttek le LOUSIANA Újabb tűzpárbaj tört ki a lousianai Baton Rouge-ban vasárnap. A támadó gépkara­béllyal lőtt a rendőrökre, a kör­nyéket lezárták, a helyieket ar­ra kérték, hogy maradjanak otthon. Lapzártánkkor arról jöttek hírek, hogy egy támadót a rendőrök lelőttek, társai még szökésben vannak. A CNN és a BBC úgy tudja, három rendőrt halt meg, de több más rendőrt is ért találat. Nemrégiben épp Baton Rou­­ge-ban ölték meg a CD-árus Al­ton Sterlinget, az ő halála után lettek országszerte tüntetések a rendőri erőszak ellen, Dallas­ban egy fekete férfi öt rendőrt ölt meg. MW

Next

/
Thumbnails
Contents