Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-01 / 153. szám

2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK Vagyonőr egy áruházban. Egyre kevésbé éri meg ezen a területen dolgozni,' a munkavállalót gyakran alulfizetik, becsapják Üfpzés Volt kereslet Az egyik szekszárdi vagyonvé­delmi vállalkozás neve elhall­gatását kérő vezetője szerint a gazdasági környezet és a szak­­emberhiány a két legnagyobb probléma az ágazatban. Hoz­zátette, 1998 körül kezdődött egy felfutás, amikor volt keres­let a vagyonőrök iránt, sokan akartak a területen elhelyez­kedni és számos képzés is in­dult. Felduzzadt a létszám, de ekkor sem volt már mindenki alkalmas a papírral rendelke­zők közül a szakmai feladatok ellátására. Sokan visszatértek eredeti szakmájukhoz, vagy külföldön dolgoznak, hiszen egyre kevésbé kifizetődő a te­rületen dolgozni. Egy tavalyi sa­látatörvény megszabta a vál­lalkozásoknak a kötelező mini­mális vállalási díjat, de ehhez hiányzik a pénzügyi háttér, és itt Szekszárdon nem is sikerült átültetni a gyakorlatba. Nem is olyan nagyon régen még azt tapasztalhattuk, hogy ren­geteg biztonságiőr-képzést tar­tanak, most pedig azzal a hírrel szembesülhetünk, hogy hiány van ilyen szakemberekből. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Súlyos problémák terhelik a vagyonvédelmi szak­mát, amelyek országos szinten 120 ezer, Tolna megyében mint­egy 2000 vagyonőrt érintenek - tudtuk meg Pataki Rezsőtől, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka­mara Tolna Megyei Szervezeté­nek elnökétől. Hangsúlyozta, a probléma összetett, egyik súlyos eleme a foglalkoztatási törvény­telenségekben keresendő. Elkeserítő eredmények szület­tek az ágazatban lezajlott idei el­ső negyedévi munkaügyi ellen­őrzések során. A személy- és va­gyonvédelem területén dolgozók adták a hazai feketemunkások 19 százalékát, tehát közel ötödét. Ráadásul tavalyhoz képest növe­kedés is történt: akkor csak 12 százalékot értek el, pedig ará­nyaiban több céget ellenőriztek. Súlyos probléma a dolgozók méltánytalan fizetése. A jogsza­bály által meghatározott brut­tó bérminimum 742 forint órán­ként, ami megközelítően nettó 500 forintot jelent - tájékoztatott a szakember. Hozzátette, hogy a cégek részéről viszont olyan in­formációk érkeznek, melyek sze­rint ők is csak átlagosan 600- 640 forint óránkénti megbízási díjjal dolgoznak, amiből ki kell gazdálkodni többek között a já­rulékokat, a költségeket, a cég nyereségét és a dolgozó bérét, ami szabályos úton lehetetlen. Gondot jelent a megfelelő szakképzettség hiánya, az után­pótlás képzésének gyengesége is. Az alapvetően 300-500 órás OKJ-s képzéseket bizonyos cé­gek lezavarják néhány hétvége alatt - mondta az elnök. így akit képeztek, az ugyan kap papírt a képesítésről, csak nem rendel­kezik a szükséges ismeretekkel. Ezek a problémák oda vezetnek, hogy a biztonsági őrök jelentős része inkább visszatér eredeti szakmájához, vagy új területen helyezkedik el, akár külföldön, akár itthon vállal munkát. Pataki Rezső hozzátette, mindezért pedig az állami sza­bályozás, az ellenőrzések gyen­gesége tehető felelőssé. Azt is ki­emelte, hogy a magánbiztonsá­gi szektort méltánytalanul alul­értékelik, hiszen a közbizton­ság fenntartásának fontos sze­replője. Míg rendőrből mintegy 40 ezer van országszerte, addig vagonőriből 120 ezer. Utóbbiak­nak is nagy szerepük van a bűn­­megelőzésben. Ennek megfelelő­en kellene gondoskodni a szak­ma szabályozásáról, amiért a ka­mara jelenleg is küzd. Bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás A munkaügyi ellenőrzések ta­pasztalatai szerint az egyik leg­gyakoribb szabálytalanság a be­jelentés és munkaszerződés nél­küli foglalkoztatás. Emellett sok vállalkozás a munkaidővel, nyil­vántartási kötelezettséggel, mun­kabérrel kapcsolatos jogszabá­lyi rendelkezéseket sem tartja be - tudtuk meg Pataki Rezső­től. A munkáltatók jelentős része - többnyire a vagyonvédelmi ága­zat kis- és középvállalkozásai - nem is törekednek a szabályos működésre. Gyakori, hogy az ügy­vezető kiléte is kétséges, két-há­­rom havonta változik, vagy kül­földi lakhellyel rendelkezik. A cé­gek általában budapesti székhel­lyel működnek, esetleg fiktív cím­mel. Gyakran a bejelentett óra­számoknak sokszorosát dolgoz­zák le az alkalmazottak, és nem egyedi eset, hogy a munkavállaló úgy tudja, szabályosan fizetik utá­na a járulékokat, és az ellenőrzé­sek során derül ki, hogy nem. Naksol Gyuricza Mihály Soha nem felejtem el a pánikot, ami akkor lett úrrá a Hor­vátországból éppen haza induló útitársamon, amikor az utazás előtt közvetlenül nagyon szerencsétlen módon le­forrázta magát. Teát akart magának készíteni, s ráömlött a for­róvíz. A csoportnak indulnia kellett. Szerencsére a mi bőrön­dünkben volt egy palack Naksol. Szinte azonnal hatott, meg­szűnt a fájdalom. A dél-amerikát megjárt naki borbély, Szé­les Lajos zseniális találmányát én is kipróbáltam, többször is. Nem tudom, hányán lehetnek hálásak Lajos bácsinak, min­denesetre az 1992-es temetéséről szóló tudósítás fájlalta, hogy kevesen búcsúztak tőle a dombóvári temetőben. Minap strandon voltunk az unokákkal. Őket vastagon be­kentük ötvenes faktorszámú naptejjel, magunkat viszont egy kicsit elhanyagoltuk. Kár volt. Estére már égett a bőröm, más­nap irány a patika. Kétezerért adtak egy palackot, de nem túlságosan használt, ráadá­sul a tartalma nem is volt va­lami gusztusos kinézetű. Vé­gül találtunk egy igazi, ere­deti Naksolt. Lajos bácsi ta­lálmánya segített. A kezdet­ben többek által kuruzslónak vélt, sokakat ingyen gyógyító fodrász a sajtó segítségével tudta elfogadtatni a találmányát. A megyei napilapban először Somi Benjáminná írt róla, 1967- ben. 1978-ban Vitray Tamás hívta meg a tévéműsorába. Né­hány napja a Naksol és vele Lajos bácsi bekerült a megyei ér­téktárba. Az általam most használt Naksol palackjára egyéb­ként az van írva, hogy 2001-ig lehet felhasználni, mégis kivá­lóan hatott. Úgy látszik, örök életű, mint ahogy átvitt értelem­ben Széles Lajos hajdani naki borbély is az. Lajos bácsi, a so­kakat ingyen gyó­gyító naki fodrász találmánya segített MEGYEI KORKÉP orks.hu Öt év fegyházban utcai rablásért SZEKSZARD Öt év fegyházbün­tetésre és öt év közügyektől el­tiltásra ítélte csütörtökön dél­után a 28 éves nőt védekezésre korlátozottan képes személy el­len elkövetett rablás, valamint két rendbeli lopás elkövetésé­ért a Szekszárdi Járásbíróság. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodá­si időt tartott fenn, a vádlott és a védője a bűncselekmény mi­nősítésének megváltoztatásá­ért, illetve enyhítésért fellebbe­zett. A védelem álláspontja sze­rint valójában nem történt erő­szak, a vádlott „csak” kifosztot­ta a sértettet. A minősített rab­lás büntetési tétele 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, míg a kifosztást 1 és 5 év közti sza­badságvesztéssel fenyegeti a törvény, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. Tavaíy december 16-án este az utcán „kukázó” vádlott ész­revette a 66 éves, elektromos kerekesszékkel közlekedő fér­fit akitől ezer forintot kért. A vádlott, aki a nyakába akasz­tott cipzáras táskában tartot­ta a pénztárcáját, bankkártyá­ját, a nő kérését elutasította és továbbindult. A vádlott követte és felajánlotta, hogy hazakíséri, amire a férfi szintén nem tartott igényt. A nő tolni kezdte a kere­kesszéket, majd megragadta a sértett nyakában lévő táskát és húzni kezdte. Emiatt a jobb ol­dalára béna férfi, akinek a jobb lábát amputálták, nem tudta megállítani a kocsit, amelynek az egyik kereke elakadt a járda beszakadt betonlapjában. Mi­közben a nő pénzt követelt, öt­ször arcul ütötte a sértettet, aki­nek a táskájából végül sikerült kivennie a pénztárcát, amely­ben 57 ezer forint és bankkár­tya volt. A sértett hiába próbált utána menni a kerekesszékkel, az a járdalap miatt felborult. Egy kutyát sétáltató hölgy, majd mások is segítségére siet­tek, de mint kiderült a férfi nem sérült meg. 1.1. Jelképesen eltemették a halászatot, szomorú volt az idei ünnep Fekete szalag volt a koszorún TOLNA MEGYE Péter, Pál napján ünnepelték a halászok és ví­zen járó emberek, valamint ví­zimolnárok napját. Az idei ün­nep kicsit szomorúra sikerült a Gemencben tartott megemléke­zésen. Ennek oka, hogy az Or­szággyűlés a halgazdaságról és a hal védelméről szóló törvényt módosította, és az idei évre már nem lehet kiadni a természe­tes vizekre halászati engedélyt. Emiatt többször is tiltakoztak a halászok, legutóbb egy hónap­pal ezelőtt Baján, ahol petíciót is adtak át, de azóta sem történt semmi. Révfalvi Imre, a Paksi Halászati Szövetkezetei igazga­tóságának elnöke elmondta, na­gyon megviselte az érintett csa-Molnár Zoltán, a halászok ünnepének szervezője a koszorúval ládokat a döntés. Pertársaságot is alakítottak, nem hagyják ma­gukat. A napokban megtartott halászok napján is ez volt a té­ma, idén is elkészítették a szo­kásos szalma-koszorút, melyet csak úgy mint évtizedeken át ilyenkor a Duna vízére helyez­tek, de az idén a koszorút egy fe­kete szalaggal is átkötötték. Jel­képesen eltemették a halásza­tot, mondta Révfalvi Imre.- Nincs más választásunk, mint összehúzni magunkat, amennyire csak lehet. A cég ár­bevétele a felére csökkent. Évti­zedeken át a halászatból éltünk, idősebb fejjel nehéz már új éle­tet kezdeni. Az idei, szomorú ünnep volt a számunkra. NI. I. A jószándék vezette nyilván a táblakihelyezőket, de valószínűleg nem rendelkeztek kellő helyismerettel Szekszárdon. A Bartina utca felújítá­sa miatt ugyanis kerülő úton lehet a Felsővárosba, a Kápolna térre jut­ni, legegyszerűbben a Mérey utcán keresztül. A képen szemben a Mé­­rey utca látszik, amerre haladni kellene a Kápolna térre, a sárga tábla viszont elirányít bennünket a Füdrőház utca, Kadarka utca felé. I

Next

/
Thumbnails
Contents