Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

2016. JÚNIUS 1., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD 'J Júliustól ismét pályázhatunk hűtőgépek cseréjére Új szabályok a munkavállalásnál - Szabi is kivehető Mennyi jár a diáknak? BUDAPEST Folytatódik az Ott­hon melege program, júliustól ismét lehet pályázni hűtőgépek és fagyasztók cseréjére - mond­ta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium (NFM) ál­lamtitkára tegnap. A keret 500 millió forint, egy jelentkező az új, energiatakarékos berende­zés 50 százalékát, maximum 45 ezer forintot kaphatja. Min­den háztartás egy pályázatot adhat be. Ez a kiírás is régión­ként történik majd: elsőként jú­lius 4-étől az észak-alföldi régió­ban élők jelentkezhetnek. Az új hűtő árához maximum 45 ezer forintot adnak A nagycsaládosok és a nyug­díjasok előnyben lesznek, min­den régióban lehetőséget kap­nak arra, hogy először ők adják be a kérelmüket. A régiók kö­zött a lakosság arányában osz­tották el a pénzügyi keretet. A tájékoztató az NFM honlapján érhető el. Jelentkezni most is az ügyfélkapun keresztül, digitáli­san lehet. Az elbírálás után tá­mogató okiratot kapnak a sike­resen jelentkezők, ezzel kell be­menni az üzletbe és megvenni a kiválasztott készüléket. A régi berendezést pedig le kell adni. Az előző pályázatnál 25 ezer hűtőgép és fagyasztó cseréjé­ben segített a támogatás. MW Fizetett szabadság is jár majd a diákmunkásoknak, a szövetkezetek bevételük 85 százalékát kötelesek bér­re költeni. A Parlament által a minap elfogadott szabályo­zás az idei szezont még nem érinti. Az ELI egyelőre nem reagált az unióban páratlan szabályozásra. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Több mint két évtize­de nincs átfogó jogi háttere az iskolaszövetkezeteknek. A diá­kok munkavégzésének szabá­lyozása is csak öt éve született meg, de az igazi megoldást csak most sikerült megtalálni. „A diákmunka nem atipikus munkaviszony, hanem a szövet­kezeti tagok speciális tulajdo­nosi jogviszonya” - ezt mond­ta lapunknak a Magyarorszá­gi Diákvállalkozások Orszá­gos Érdekképviseleti Szövetsé­ge (Diákész) alelnöke. Simon Balázs hozzátette: az új szabá­lyozás a diákok tevékenységére nem a munka törvénykönyvét, hanem a szövetkezeti törvényt alkalmazza, de a legfontosabb munkajogi garanciákat beemel­te a paragrafusok közé. A fiatal nem dolgozhat éjszaka, nem tel­jesíthet naponta 8 óránál többet. Kötelező marad a minimálbér és a bérminimum kifizetése is. Szeptembertől már fizetett sza­badságot is kapnak majd a diá­kok a ledolgozott napok után. Ez a gyakorlatban inkább pénz­ügyi kérdés lesz, hiszen aligha fognak a diákok nagy számban szabadságra menni. Simon Balázs elégedett az új szabályozással, ami garantálja, hogy az iskolaszövetkezetek be­vételük legalább 85 százalékát a munkában részt vevő diákok­nak fizetik ki, és csak 15 száza­lékot fordíthatnak működésre. „Ezt az arányt a piac már szé­pen kialakította, jól működik, de a jogi garancia mégis fontos, mert mint minden ágazatban, itt is lehetnek ügyeskedők” - monda a jogász alelnök. Hozzá­tette: a nyereségük legalább 10 százalékát a tagjaik oktatását, képzését biztosító közösségi te­vékenységre kell fordítaniuk a szövetkezeteknek. A munkaszerződések meg­szűnnek, s új, személyes köz­reműködésről szóló megállapo­dásokat kell kötni. Ez akár 200 ezer szerződés újrakötését is je­lentheti, hiszen a mintegy 130 ezer diákmunkás jelentős ré­sze több iskolaszövetkezetben is tag. Nyári meló az önkormányzatoknál és a Balatonnál A nemzetgazdasági tárca az idén is meghirdeti a Nyári diákmun­ka programot 1,9 milliárd forin­tos támogatási összeggel, jelen­tette be tegnap Cseresnyés Péter államtitkár. Közölte: a 16-25 év közötti diákok kaphatnak mun­kalehetőséget az önkormányza­toknál vagy intézményeiknél. A programban a diákok száma vár­hatóan meghaladja a 20 ezret. Dakó Roland, a Meló Diák ki­rendeltségvezetője az Ml-en el­mondta: nagyon sok diáknak tud­nak munkát adni a Balaton-par­­ton szállodákban, kempingek­ben, éttermekben, büfékben, és szállást is biztosítanak. Schiffer lemondott, a lanyhaságot bírálja BUDAPEST Távozik a pártpolitikából Schiffer András (fotónk), az LMP alapítója, vezetője, párt­tagságát megtartva az alapítványi munkában kíván tevékenykedni. A társelnöki posztról júni­us 1-jével, a parlamenti mandá­tumról augusztus 31-ével mond le, ezután ügyvédként dolgoz­na. Döntését hétfő este közölte az elnökséggel. Kerestük Schif­fen, hogy megkérdezzük, mibe tört bele a bicskája, mit tart el­­rontottnak az elmúlt évekből, amiért az LMP nem tudott iga­zán nagyra nőni, de a párt saj­tófőnöke azt közölte, nem kíván­nak élni a lehetőséggel. Az Index exkluzív in­terjújában a politikus közölte: az LMP körü­li szellemi erőtér felépí­tésén szeretne dolgoz­ni a jövőben. Schiffer szerint szomorú, hogy a környező országokban a tár­sadalmi mozgalmak jóval erő­sebb lábakon állnak. „Ebben az országban egy nyüves általános sztrájk nem volt a rendszervál­tozás óta” - fogalmazott. Hozzá­tette: azt már sikerült átvinniük, hogy az LMP mit utasít el az el­múlt 25 évből, de nem sikerült átvinniük azt, mire mondanak igent a következő 25 évre. B. T. Pintér: nem csökken a migrációs nyomás BUDAPEST „Nem lehetünk a leggyengébb láncszem a ter­rorelhárításban” - hangoztat­ta Pintér Sándor kedden a nem­zetbiztonsági bizottságban tar­tott meghallgatásán. A belügy­miniszter közölte: a terroris­ták az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenfé­le elkövetési módra készülnek. Elmondta, voltak fenyegeté­sek, amelyek megjelölték Ma­gyarországot mint esetleges célpontot, de kiemelte: ha nem is konkrétan fenyegetve egy ország, „a leggyengébb lánc­szem veszélyben van”. Szerin­te egyértelmű, hogy nem fog csökkenni az európai migrá­ciós nyomás. A minisztert kér­dezték a terrorellenes intézke­dési csomagjáról is. Ennek el­fogadása hírek szerint amiatt akadt el, hogy a kormányon belül vitát váltott ki az újon­nan létrejövő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elem­ző Központ felügyelete. Pintér Sándor jelezte: a javaslat már a parlament hatáskörében van. A tárcavezető beszámolt a filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos nemzetbizton­sági átvilágításának eredmé­nyéről is: Andy Vájná nem je­lent biztonsági kockázatot Ma­gyarországra nézve - ismertet­te a vizsgálat eredményét. B. T. HIRDETÉS www.szerencsejafelc.ltu HÍREK Mindent boríthat a francia sztrájk PÁRIZS Kevesebb, mint két héttel a foci-Eb előtt még min­dig teljes a káosz Franciaor­szágban. A vasúti szakszer­vezetek után a közösségi köz­lekedésiek is sztrájkot hirdet­tek meg. Francois Flollande el­nök úgy fogalmazott: a fenye­getések ellenére sem lehet ar­ról szó, hogy visszavonják az új munkajogi törvényt. MTI Jönnek az új NATO-egységek VARSÓ A NATO négy zászlóalj harccsoportja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyel­­országban és a balti államok­ban, amelyek a NATO állandó előretolt jelenlétének lényeges elemét fogják képezni Keleten - jelentette be kedden Anto­ni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter, miután tárgyalt Stol­tenberg NATO-főtitkárral. MTI Volán-buszok sofőrök nélkül BUDAPEST Kritikus a létszám­­hiány a Volán-társaságoknál: csaknem 500 sofőrrel keve­sebben vannak a szükséges­nél, ezért az utolsó negyedév­re veszélybe kerülhet a közös­ségi közlekedés - hívja fel a fi­gyelmet már nem először a szakszervezet. Kockázatos és felelőtlenség a túlterhelt és az alacsony bérek miatt elkesere­dett buszvezetőket munkába küldeni - szögezik le. MW Egyre többen élnek szintetikus droggal LISSZABON Újra növekszik az ecstasyt használók száma, és tovább bővül a szintetikus dro­gok, köztük az opiátok piaca Európában - állapította meg 2016. évi jelentésében az EU kábítószerügyi központja. Nagy a kereslet az új pszichoaktív szerek, a stimulánsok, a heroin és más szerek iránt. MTI Riasztó: mélypontra zuhantak Merkelék BERLIN Németországban mély­pontra süllyedt a kormánypár­tok támogatottsága egy keddi felmérés szerint. A Keresztény­­demokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, valamint a Szociál­demokrata Párt (SPD) együtt most először nem rendelke­zik többségi választói támoga­tottsággal. A kormánypártok 49 százalékot szereznének, ha most vasárnap lenne a parla­menti választás. MW Mégis kiadhatják Roman Polanskit VARSÓ A lengyel igazságügyi miniszter-főügyész, Zbigniew Ziobro megfellebbezi a bíróság azon korábbi döntését, misze­rint az Oscar-díjas rendezőt, Roman Polanskit nem adják ki az USA-nak, ahol 1977 óta van ellene elfogatóparancs érvény­ben liliomtiprási ügye miatt. A rendező, saját bevallása sze­rint, 35 évesen leitatott, bedro­­gozott, majd análisan megerő­szakolt egy 13 éves kislányt. A főügyész úgy vélte: Polans­kit nem lehet felmenteni csak azért, mert közismert és jelen­tős az életműve. „Úgy vélem, a jog előtt mindenki egyenlő" - húzta alá. MTI/MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents