Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JUNIUS 4., SZOMBAT A magyar óriás nyúlnak minimum egy negyzetmeter a helyigénye. Rácsos nem lehet a ketrec alja, mert ~ az állatok könnyen talpfekélyt kaphatnak a bu-as eveKoen von a legnagyooD az óriásnyulak egyedszáma Az 1910-es években behozott belga óriásnyulak utódai meg­edződtek, s a kisebb testű 4-5 kg súlyú, úgynevezett „magyar belgákat” az újonnan beho­zott német óriás nyúllal - a szí­neket is keverve - keresztez­ték. A székesfehérvári dr. Vini­­czay László és a szegedi Ma­jor Ákos az utódokat gondos kiválasztással tökéletesítette, az időjárás zordságának kité­ve edzettségüket, ellenálló ké­pességüket fokozta. Az 1940- es évektől a tenyésztők már a „magyar óriás nyúl" elnevezést használták. 1955-től jó tömeg­gyarapodó- és nevelőképessé­ge miatt folyamatosan terjedt, valamint igénytelensége és jó húskihozatala is gyorsan nép­szerűvé tette a fajtát. Jelenleg négy színben tenyésztik: vadas (nyúlszürke), vasderes, feke­te és fehér. Pár éve megjelent a sárga szín is, ez azonban a tenyésztők között vita tárgya. Szapora, mint a nyúl - tartja a mondás. Az óriásnál nem ritka a tízes alomlétszám. A legfontosabb fajtastandardok Cége van, a borászkodással is megpróbálkozott, mégis egy ma­gyar őshonos nyúlfajta tenyész­tésében találta meg az útját és boldogságát Oszkó Ferenc. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZARD Mindenki más­hogy éli meg magyarságtuda­tát. A globális olvasztótégelyben valaki a külsőségekre helyezi a hangsúlyt és hangos szóval kér­kedik, mások tesznek is érte, hogy a kultúra bizonyos elemei fennmaradjanak. Oszkó Ferenc utóbbi kategóriába tartozik: ma­gyar óriás nyulakat tenyészt.- Pincehelyi falusi gyerek­ként az állatok közelében nőt­tem fel. Bekerülve a szekszárdi panelbe, egy időre fel kellett ad­jam a lehetőségét annak, hogy állatokat tartsak. 2006-ban vet­tem meg a Tüske utcai házat. A nyulak felé egy fatális véletlen terelt. Bálban tombolán nyer­tem egy fehér jószágot. Elkezd­tem kutakodni az interneten, és rábukkantam a kihaló félben lé­vő fajtára, a magyar óriás nyál­ra. Úgy gondoltam, magyar em­bernek magyar állata legyen, így vágtam bele a tenyésztésük­be - mondta a szekszárdi férfi. 2009-ben a baranyai Nagy Já­nos és Völgyi Tamás jutott ar­ra a felismerésére, hogy a fajta megmentésének érdekében cse­lekedniük kell: megalakították a Magyar Óriásnyúl-tenyésztó'k Országos Egyesületét, melynek Ferenc az alapítás óta tagja.- A szervezet számos szakmai sikert könyvelhet el. Az MGSZH Állattenyésztési Igazgatóságá­nak határozata alapján egyesü­letünk tenyésztőszervi elisme­rést kapott - jegyezte meg Osz­kó Ferenc. - Célunk az őshonos nyúlfajtánk, nentzeti kincsünk fenntartása, genetikai értéke­inek megőrzése, tenyésztése, népszerűsítése. Az Országgyű­lés védett őshonos állatfajtákról hozott határozata nemzeti kincs­ként említi az óriást. Ma pár száz anyanyúl lehet az országban. Az egyesület tag­jai azért dolgoznak, hogy „tisz­ta” magyar fajt tenyésszenek.- Szeretem a nyúlhúst, mivel tenyésztem, tudom mit eszem. Ma már ritkábban vágok, in­kább eladom tenyésznyúlnak. Jelenleg 12 anyám és 6 bakom van - közölte az 51 éves férfi. - Ebből megélni nem lehet, szá­momra ez egy költséges hobbi, megszállottság. Évente 3-4-szer elletek, igyekszem úgy tartani őket, hogy minél tovább éljenek, nem „zsigerelem” ki őket. Ferenc baranyai tájfajta tyúk­jai, mudija és komondora mellé szeretne további állatokat. Kert­jét is őshonos magyar fákkal ül­tette tele. Véleménye szerint a nemzeti identitás kincs, amely többet ér minden uniformizált dolognál. A gödöllői génmegőrző honlap­ján is találni téves információt a fajtáról. A test 60-65 cm hosz­­szú, hengeres alakú, a combok izmosak, a far kerek és telt. A fül 15-17 cm hosszú. Súlya ki­fejlett korban 5,5-7 kg közötti, az ideális 6-6,5 kg körüli. A töb­bi óriásfajtával ellentétben az említettnél nagyobb súly és fül­hossz hibának számít. (A német óriás például 7 kg felett kezdő­dik.) Ezek a főbb fajtastandar­dok, de számít, hogyan állnak a lábai, farka, füle. A tenyésznyu­­lak törzskönyvezve vannak, olta­ni is kell őket, főleg a szúnyog ál­tal terjesztett mixomatózis ellen. Ritkán kerül az asztalra nyúlhús A villanyszerelő céget vezető Oszkó Ferenc szerint az óriás­­nyúltenyésztők között nem any­­nyira népszerű a magyar óriás, sokan inkább a németet favo­rizálják. Az egyesületben azért dolgoznak, hogy nőjön a faj­ta népszerűsége. A nyúlhús az egyik legegészségesebb, nem zsíros, sokféleképpen elkészít­hető. Ennek ellenére nálunk csak ritkán kerül az asztalra. A világ nyúlhúsfogyasztásához a hús felét Európa termeli ki. Olaszország a legnagyobb ter­melő, Magyarország a kilence­dik, míg hazánk a világ második legnagyobb nyúlhúsexportőre. Baka György őstermelő mutatta be saját fortélyait az érdeklődőknek „Piszokul jó játék” a magaságyás SZEKSZARD A Szekszárdi Klí­makor és a Zöldtárs Alapítvány június 3-án, pénteken 15 órás kezdettel gyakorlati bemutatót tartott Hogyan csináljunk ma­gas ágyást? cípimel, mellyel cél­juk, az embereket közelebb hoz­ni a kertészkedéshez, bioker­tészkedéshez. A házigazda Baka György őstermelő volt, aki a kö­zel egyórás bemutató alatt a sa­ját magaságyását mutatta be, ta­pasztalatait osztotta meg az ér­deklődőkkel, de természetesen a vele kapcsolatos szakirodal­mat is bemutatta, melyekből ő is tanulta, tanulja a fogásokat. A magaságyás lényege, hogy egy asztal magasságú, hosz­­szabb-rövidebb keret aljába bomlóképes szerves anyagokat teszünk, majd főié komposztot és jó minőségű termőföldet te­rítünk. A magaságyás alkal­mas palánta nevelésre, zöldség­félék, fűszernövények termesz­tésére is. Baka György hangsú­lyozta, hogy az ilyen kertészke­dés alfája és ómegája a jó kom­poszt. Arról, miért érdemes ki­próbálni, azt mondta, mert mu­tatós és sikerélményt kínál. Szá­mára is minden nap örömet nyújt a kert, amit úgy fogalma­zott meg: „Azért csinálom, mert piszokul jó játék!” Kiemelte még, hogy a magaságyás elkészítésé­nél különösen érdemes figyel­ni a kelet-nyugati tájolásra, és a víznyerési lehetőségekre. K. B. Baka György és a magaságyás mellett az érdeklődők figyelnek Kiváló eredmények a tudásbajnokságon SZEDRES Kiváló eredményeket értek el a Szekszárdi I. Béla Gimnázium szedresi Bezerédj István Általános iskolájának diákjai a Bendegúz Tudásbaj­nokságon, tájékoztatott Porko­láb Tiborné tagintézmény-ve­zető. A megyei döntőkben el­ső helyezést ért el Hajdú Bálint irodalomból és matematikából, Andi Norbert történelemből, Hajdú Eszter anyanyelvből, Keszler Bálint irodalomból. Második helyezett Aczélos Csa­ba környezetismeretből, Hajdú Eszter, Pálfi Ákos, Simon Ger­gő matematikából, Andi Nor­bert anyanyelvből, Takács Zsó­fia irodalomból, harmadik he­lyezett pedig Bátai Biánka kör­nyezetismeretből, Kovács Dá­vid természetismeretből lett. Az országos döntőbe három tanuló jutott, ahol Hajdú Bá­lint irodalomból első, mate­matikából 15., Andi Norbert történelemből 5. Hajdú Esz­ter pedig anyanyelvből 15. lett. Felkészítőik Barteczka Mária, Fehérné Lemler Éva, Gárdái Anikó, Hajdúné Far­kas Dóra, Kaszáné Sipos Má­ria, Mester Lajos és Sáfrány Judit. B. K. Szép eredményeket értek el a szedresi iskolások Vadászfestővel erdő és mező rejtekén TAMÁSI A ma zajló X. Trófea Vad­gasztronómiai Fesztiválhoz kap­csolódik a Tamási Galéria szer­dán nyílt kiállítása, amely bá­ró Scheil József Antal vadászfes­tő munkásságának állít emléket - írja az infotamasi.hu oldal. A művész a festészetet autodidak­ta módon sajátította el, a Tolna megyei homokvidék volt a leg­jobb mestere. Szülei birtokán, a Tengelichez tartozó Katalinpusz­­tán nőtt fel szoros kapcsolatban a természettel, a gazdag növény-és vadvilággal. Környezete igen korán felfigyelt a gyermek kivá­ló rajzkészségére és megfigyelő képességére. Művészetét a gyön­gyösi Mátra Múzeum gyűjtemé­nyében lévő, és családja által őr­zött képeinek reprodukciói mu­tatják be. A tamási tárlat a Tolna megyei kiállítássorozat egyik ál­lomása. A kiállítást június 1-jén, szerdán 16.30 órakor dr. Koncz István vadász, vadászati író nyi­totta meg. A képeket június 30- ig lehet megnézni. B. L. Mikrohitel Proqram ...segítünk indítani © hj„X,Lá www.mikro~hltel.hu HIRDETÉS I ORSZÁGOS MIKROHITEL PROGRAM Hitelösszeg: max. 10 millió Forint Futamidő: max. 10 év Fix ügyleti kamat: 3,9% Hitelcél; beruházás- és/vagy forgóeszköz-fi nanszírozás Érdeklődni lehet: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Telefon:+ 36 74/312-333 E-mail: info@mva.hu www.mva.hu

Next

/
Thumbnails
Contents