Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-30 / 152. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Pirosba öltözöttt a lelátó: a magyar szurkolotábor a marseille-i Stade Vélodromban D(MM ti iiAU Több mint húszezer magyar énekli a Himnuszt a lyoni A labdarúgás összehozta a nemzetet Két hétig futball-lázban égett az ország. A magyar labdarú­gó-válogatottat Franciaország­ba elkísérő drukkerek emléke­zetükbe beleégő élményekről beszéltek. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Minden ország­nak megvan a maga futball­­kultúrája. A brazilok gyermeki örömmel kergetik a labdát (joga bonito), az angolok 120 éve fut­nak, megtolják, ellövik, a néme­tek megnyerik, az olaszoknak meg ott van a Calcio. A népek­re jellemző sajátosságok szinte kivétel nélkül tetten érhetők az ország futballjában is, a kollek­tív néplélek a nemzet csapatai­ból tisztábban tükröződik visz­­sza, mint a történelemkönyvek­ből, ami újra csak azt bizonyít­ja, hogy a labdarúgás már na­gyon régen több mint egy játék. Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar futballőrült nemzet. Olyan mélyre van kódolva a futball szeretete, ami másokra alig jellemző. A válogatott négy Eb-meccse - határon innen vagy túl - kivívta a szurkolók szeretetét, megbecsülését, sőt, csodálatát.- Két mérkőzést néztünk meg a fiammal és a barátaimmal. A meccsek napján délelőtt char­tergéppel indultunk Ferihegy­ről. A repülőtéren piros mezbe öltözött hostessek készítettek Polaroid képet a szurkolókról. Az úton a gép kapitánya már a meccsről mondott információ­kat. Marseille-ben és Lyonban a légi kikötőből buszokkal vit­ték a hatszáz embert a szurkolói zónába és a stadionhoz. A Stade Vélodrome és a Stade des Lumi­­ers Franciaország második és harmadik legnagyobb stadion­ja. Mindét létesítményben kb. 25 ezer magyar szurkoló gyűlt össze. Az egyik legmegkapóbb dolog az Eb-vel és a csapat sze­replésével kapcsolatban nekem az volt, hogy az elmúlt tíz év­ben nem láttam ennyi magyar drukkert futballmérkőzésen. A tengerparti metropoliszban a stadion benn van a városban, a délután kettőkor kezdődő vo­nulás - amit a Facebookon szer­veztek - nagyon nagy történet. Megtanultunk együtt szurkol­ni, a nagy tömeg erődemonst­rációja kicsit félelmetes is volt - mondta a 45 éves szekszárdi férfi. - Fiola Attila öltönyben és gipszcsizmában jött ki másfél órával az Izland elleni találkozó előtt a pályára, nagy tapsot ka­pott. Az északiakat teljesen be­toltuk a kapujuk elé, elfáradtak a végére, lehetett érezni, hogy nem fogják bírni a nyomást. Marseille-ben volt egy kisebb balhé a stadionban, így Lyon­ban már jobban figyeltek a ren­dezők és a rendőrök. Többek ne­vében mondhatom, a nagy ta­lálkozások eseménye volt az Eb: egy sok éve nem látott barátom­mal - akivel régen együtt fociz­tam - is összefutottam. A Portu­gália elleni meccs szerintem ed­dig az Eb legjobbja volt, nyílt si­sakkal, végigtámadta mindkét válogatott a 90 percet. Az már pech, hogy csoportelsőként a lehető legerősebb ellenfél, Bel­gium jutott nekünk a nyolcad­­döntőben, akiket a négy közé várok - tette hozzá a fanatikus válogatott drukker, aki szerint az összecsapások utáni közös himnuszéneklésre a világsajtó is felfigyelt, hungarikumként írtak róla.- Az Izland elleni meccsen volt a legjobb hangulat. A ki­kötőben volt a gyülekező, on­nan délután kettőkor indult a vonulás. Bárki rákezdett egy rigmusra, több ezren kezdték el skandálni. A meccs után még egy órán át különböző da­lokat énekeltünk a Vélodrom­ban, kilenc órát nótáztak azon a délután a magyarok - közöl­te Hegedűs Gábor. - Sok isme­rőssel futottam össze, köztük olyanokkal is, akikre abszo­lút nem számítottam. A mécs­esek után a külföldiek is el­ismerően mutatták, hogy jók voltunk, elismerték Dzsudzsá­­kék teljesítményét. Mindenki piros mezben feszített, régen ezt nem vállalták fel az embe­rek. Most büszkén viselte min­denki a nemzeti dresszt, ami olyannyira kelendő volt, hogy sem az interneten, sem a szur­kolói shopokban nem lehetett kapni. Lyonban nagyon ké­szültek a magyar szurkolók­ra a szervezők: a város szélén található stadionhoz vezető vo­nulás útját átvariálták, az 5,5 kilométeres gyaloglás a nagy melegben kiszívta az emberek erejét. Ami nagyon meglepett a tornán, hogy a terrorveszély ellenére nem voltak annyira komoly biztonsági ellenőrzé­sek a stadionoknál, a Groupa­ma Arénában jobban átvizsgál­ják a nézőket - jegyezte meg a 47 éves drukker, aki baráti tár­saságával többször járt Eb-n, vb-n, ezúttal nyolcán mikro­­busszal utaztak a tornára.- Életem meghatározó él­ményei közé tartozik az Iz­land és a Portugália elleni mérkőzés - hangsúlyozta id. Czencz Péter, a Magyar Tri­­atlon Szövetség egykori fő­titkára. - Már a Franciaor­szágba vezető úton az autó­pályákon, benzinkutakon ki­fejezték összetartozásukat, magyarságukat az embe­rek. Marseille-ben a felvonu­lás óriási élmény volt, nagy balhét nem láttunk. 90 per­cen keresztül végig biztat­ták a válogatottat a szurko­lók, a csapat is ment előre, a végén szerencsénk volt, de ugye azt is ki kell érdemelni. Azt gondolom, a második fél­időben lefociztuk a szigetor­szágiakat. Ebben a két hét­ben az is bebizonyosodott, hogy sem a kultúrában, sem a művészetben nincs ilyen erős kohéziós erő, a labda­rúgás az, amely összehoz­za a nemzetet. Meglepő volt számomra a csoportelsősé­günk, nem vártam ilyen jó szereplést. Rengeteg magyar volt kinn, pozitívan viselked­tek. Úgy gondolom, példát mutattunk szurkolásból, ösz­­szefogásból. A csapat és a nézők ismét egymásra talál­tak. Az ország vezető politi­kusai a mérkőzések után a lelátón együtt ünnepeltek az emberekkel, a csapattal. 11,5 millió eurót kap a válogatott A nyolcaddöntőben búcsúzó magyar labdarúgó-válogatott 11,5 millió eurós pénzdíjat kap a franciaországi Európa-bajnok­­ságon nyújtott teljesítményéért. A részvételért nyolcmillió jár, a csoportmérkőzéseken elért győ zeíemért további egymillió, dón tétlenért pedig 500 ezer euró - ez a magyarok esetében össze­sen további kétmillió. A nyolcad­­döntő résztvevői 1.5 milliós ju­talmat kapnak. A kontinensvia­dalon összesen 301. millió eurót osztanak szét a négy évvel ez­előtti 196 millióval szemben. Majd hárommillióan a tévék előtt Az MTVA közleménye szerint a majdnem hárommilliós nézett­séggel a Magyarország-Belgi­­um mérkőzés volt az utóbbi tíz év legnézettebb sporteseménye, és 2016-ban ez a mérkőzés volt a legnézettebb műsor a hazai te­levíziós piacon. Az Eb-nyolcad­döntő nézettsége 2 millió 796 ezer, közönségaránya a teljes né­pesség (4+) körében 61,5 száza­lék volt. Az MTVA azt is közölte, a legnagyobb konkurens user­­szám, azaz a legtöbb, egy adott pillanatban az online közvetítést nézők száma: 106 897 volt. A holokauszt dombóvári áldozataira emlékeztek A többség odaveszett Virágot és az emlékezés köveit helyezték el az emlékműnél DOMBÓVÁR A holokauszt dom­bóvári áldozataira emlékez­tek június utolsó vasárnapján a Deák Ferenc utcai egykori zsinagógánál. A megemléke­zés a szekszárdi Tücsök Zenés Színpad műsorával kezdődött: a Mengele orvosa voltam című regény alapján összeállított ze­nés produkciót adták elő. Majd Schönberger András pécsi rab­bi mondott beszédet, Glitzens­­tein Sámuel Budapesten élő, Kiryat Malachiban született rabbi pedig imával emlékezett az áldozatokra. Végül a résztvevők virágot és az emlékezés köveit helyez­ték el a zsidó mártírok emlék­művénél. A dombóvári gettó­ba 1944 tavaszán pár nap alatt 622 helybeli és 118 járásbeli, zsidónak minősített magyar embert zártak. Deportálásuk 1944. június 26-27-én kezdő­dött meg. Az elhurcolt helybe­liek többsége, 541 személy oda­veszett a haláltáborban. H. E. Nagyobb bűnesetek nincsenek, lopás előfordul Tizenöt kamera figyel BÁTA Hamarosan 15 infraka­­merát kap a falu, melyeket a ki- és bevezető útvonalakon szerelnek fel, és rendszámfel­ismerő programmal is rendel­keznek, mondta Karádi Lász­ló, bátai körzeti megbízott, aki tíz éve szolgálja a település rendjét, az emberek nyugal­mát. Mint mondta, szerencsé­re nagyobb bűncselekmények ez idő alatt nem fordultak elő a faluban, de kisebb-nagyobb szabálysértésekkel - főleg lo­pásokkal - viszont gyakran ta­lálkozik. Nagyon jó a kapcsolata a he­lyiekkel, hiszen ő is közéjük tartozik. Ha egy idegen autó feltűnik a településen, már fi­gyeli, milyen dolog hozta ide, kihez jött. A mezőőrrel együttműköd­ve a külterületei ingatlanokat, tanyákat, borospincéket, illet­ve a halastavakat és főleg ősz­től az erdőket is szemmel tart­ják. Minden „gyűjtögetésnek” megvan a szezonja, gyümöl­csöt, diót, szőlőt szeretnek lop­ni, főleg, ha ezeknek jó az áruk, illetve, ahogy közeledik a fűté­si időszak, a falopások száma is megszaporodik. Karádi Lász­ló egyébként kerékpárral jár­ja a település utcáit. Nagy öröm számára, hogy a már említett 15 kamerát az ő irodájába kötik majd be, így döntött ugyanis a helyi képviselőtestület. M. l. Karádi László, körzeti megbízott

Next

/
Thumbnails
Contents