Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-28 / 150. szám

2016. JÚNIUS 28., KEDD Szedres, Paks és Tengelic kör­nyékén nagy kultusza van a diny­­nyének. A gazdálkodók többsé­ge évtizedek óta próbál ebből megélni. Az idei szezon a szoká­sosnál kicsit később kezdődött, az árak egyelőre elfogadhatóak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A termesztés költ­ségei egy év alatt óriási mér­tékben növekedtek, de a gaz­dák minden gond ellenére biza­kodóak, hiszen a hazai dinnyé­nek nincs párja. Idén a szoká­sos időben, június legvégén, jú­lius elejétől immár folyamato­san megvásárolható a hazai gö­rögdinnye, felváltva ezzel a gö­rög és az olasz termést. Először az úgynevezett sátorban nevelt dinnyével jöttek ki a piacra a ha­zai termelők, mondta Mészáros B. Zoltán szedresi termelő, aki édesapjával 14 hektáron termel dinnyét. Szép a termés, nagyon jó ízűek a korai fajták. Szekszár­­don két helyen, Várdombon egy helyen árusítanak július elejétől és emellett a kereskedőknek is szállítanak. Abban bíznak, hogy szép, hosszú, meleg nyár lesz és a dinnye szezonja is elhúzódik legalább augusztus végéig.- Áprilisban úgy tűnt, le­mondhatunk a jó termésről, a fólia alatt nevelt dinnyepalán­ta ugyanis megfagyott - mondta Mészáros B. Zoltán. Hogy a dinnye mennyire nép­szerű ezen a környéken, ezt az is jelzi, hogy Szekszárdról Bu­dapest felé haladva, a 6-os fő­úton szinte egymást érik az áru-Apáról fiúra A dinnye olyan mint a fagyi, mondta Mészáros B. Zoltán, ha napos, meleg az idő, sok fogy belőle, ha hűvös a nyár, a ku­tyának sem kell. A fiatal agrár­mérnök édesapja munkáját folytatja azzal, hogy dinnyével foglalkozik. Mint mondta, az elmúlt 16 évben sok mindent megértek: értékesítési válsá­got, jégverést, szárazságot, az import árletörő hatását. En­nek ellenére úgy gondolja, ér­teni kell hozzá, és előbb-utóbb meghozza az eredményét a befektetett munka. A Magyar Dinnyetermelők Országos Szö­vetségének adatai szerint a dinnye termelési költsége 1,5-1,7 millió forint hektáronként. A bevétel pedig attól is függ, milyen lesz a nyár. sok. Közel a főúthoz, egy kis bó­déban, szállásra is alkalmas, át­alakított régi autóban, vagy csak egyszerűen egy asztallal, szék­kel települtek ki az árusok több hétre, amíg a szezon tart. A hazai görögdinnye kilója 200 forint körül indult el, gya­korlatilag olcsóbb mint az im­portból szállított, pedig azokat Kampányban Mi az oka annak, hogy néhány bevásárlóközpontban 90 fo­rint körüli áron kínálják a diny­­nyét, nekik ez hogyan érhe­ti meg? - teszik fel sokan a kérdést. A termelők szerint a válasz egyszerű, az exportra szánt dinnyéből szállítanak a multikhoz is, ezeket a dinnyé­ket nagy tételben vásárolták meg annak ígéretében, hogy a megrendelés a szezon végéig folyamatos lesz. Ilyenkor kiló­jáért 60 forint körüli árat kínál­nak a kereskedők. Sokat se­gít az agrártárca kampánya is, bár közvetlenül nem tudnak hatást gyakorolni a felvásár­lókra, az emberekre viszont igen, hiszen ma már megkér­dezik az eladótól, hogy ma­gyar-e a dinnye. hetekig tárolják amíg a fogyasz­tóhoz érnek. Amikor megérkez­nek Görög- vagy Olaszország­ból, akkor a nagybani piac kon­ténereibe kerülnek, innét vásá­rolnak nagy tételben a kereske­dők, s az értékesítés is eltart még pár hétig. Ezzel szemben a haza­it egy, maximum két nappal ko­rábban szedték fól a földről. Nagyméretű Milyen a jó dinnye? - kérdezi az ember a kereskedőt. Csak kevesen árulják el, mit is kell nézni a gyümölcsön. Először is a színét. A csíkos fajtánál, ha a sárga szín túl élénk, akkor még nem elég érett, ha a kacs vágá­sa már beszáradt, az azt jelen­ti, hogy nem friss a dinnye. Leg­többen az ovális alakú, nagy­méretű, 6-10 kilós dinnyéket keresik. Ezzel szemben a kül­földi vásárlók kizárólag a 3-4 kilogramm körülit (hűtőmére­tűt), érdekesség, hogy a kisebb méretű dinnyéket a magya­rok szinte alig veszik. Nagyon egészséges, húsában sokfé­le karotin van, amely a szerve­zetben A-vitaminná alakul, sok B6-vitamin, niacin, folsav, vas és mangán is található benne. Szezon előtt Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Nem értem ezeket a termelőket! Egy hét alatt akarnak milliomosok lenni? - mondta egy idős asszony, aki azon morgolódott, hogy miért olyan drága a dinnye. Az eset tavaly történt, dinnyeszezonban, vagyis akkor éppen ki­lójáért 120 forintot kértek. A termelő hosszan tudta volna ma­gyarázni - ha a nénike meghallgatta volna -, hogy már kora ta­vasszal elkezdődik a dinnyével a munka, palántázni kell, átül­tetni, fóliázni, majd kapálni, öntözni, idegeskedni a tavaszi fa­gyok miatt, majd azért, hogy az import mennyire törli le az árakat. Amíg az olasz, vacak, kényszerérett, heteket utaz­gató dinnye kilójáért 400 fo­rintot kér a kereskedő, senki nem reklamál, hát istenem ennyi. Az veszi meg akinek van rá pénze, mondják. De ami­kor már jóval olcsóbb (és jóval finomabb), itt a hazai, akkor már mindenki részt akar belőle, ezért volt mérges az idős asszony is. Én viszont nem értem a hazai élemiszerelienőröket, hogyan lehet az, hogy június közepén - amikor még biztosan nem érik a magyar dinnye - az árusok viszont ellepik a forgalmas utak környékét, kiírják nagy betűkkel: hazai dinnye, és senki nem reklamál. Legfeljebb az okosabb vásárló, már ha egyáltalán megáll ilyen helyen. Félrevezetik, becsapják a vevőt és még le is járatják a hazai termelőket. Jellemző az is, hogy véletlenül sem írnák ki, mennyibe kerül kilója a gyümölcsnek. Én úgy gondolom, vagy nincs elegendő ellenőr, vagy nagy­vonalúak az árusokkal, mert hetek óta nincs változás ezen a területen. Félrevezetik a vevőt és lejáratják a hazai termelőket Bűnsegédkéntvett részt a csalásokban SZEKSZÁRD Egy ki tudja, meny­nyire kiterjedt internetes átve­­rési ügy egyik, ha nem a legki­sebb szereplőjét sikerült a rend­őrségnek elkapni, majd bíróság elé állítani. A más ügyben bör­tönbüntetését töltő 30 éves bu­dapesti férfi nem árulta el, hogy kik voltak a megbízói, vagy ma­ga sem tudta valójában. Annyit mondott, hogy egy ismerősének az ismerőse kérte meg, nyisson bankszámlát, majd az arra ér­kező pénzt haladéktalanul ve­gye fel. A vádlott ezt meg is tet­te, a pénzt megbízójának átad­ta, nyilván nem ingyen. A vád­lott a sértettekkel nem tárgyalt, a hangját nem ismerték fel, volt aki a külföldi munkavállalásról női hanggal beszélt. A többszörösen bűntett előé­letű férfit a Szekszárdi Törvény­szék 13 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és 6 rendbeli ugyancsak bűn­segédként elkövetett csalás vétségében mondta ki bűnös­nek és ezért egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és há­rom évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Akik ezt kérték, azoknak a bíróság megítélte, hogy a pénzüket fizesse vissza. Kérdés csak az, hogy miből. A férfi ugyanis 8 osztályt vég­zett, szakképzettsége, vagyona nincs, állása nincs. A bűncselekmény tettesei 2014 nyarán internetes olda­lakon külföldi munkavállalá­si lehetőségekről szóló hirdeté­seket tettek közzé abból a cél­ból, hogy munkavállalás kezde­ti költségei címén pénzt csalja­nak ki a jelentkezőktől. A sér­tettek a kezdeti szállás- és étke­zési költségekre különféle ösz­­szegeket fizettek be. Ki 38 ezer 200 forintot, mások 40, 50, 78 ezer, vagy éppen százhúsz ezret fizettek a csalóknak. A 19 bűn­­cselekmény egy sértettjének té­rült meg a 80 ezer forintja, mert azt már a vádlottnak nem volt ideje felvenni. Az ítélet nem jog­erős, mert a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. 1.1. Tizedszer rendeztek fogathajtó versenyt a faluban Jó hangulatú viadal Fürgédén FÜRGÉD Tizedik alkalommal rendezték meg a 2007 óta már hagyománnyá vált fogathajtó versenyt Fürgédén június 25- én, szombaton. A Fürgedi Lo­vas Baráti Kör szervezésében létrejött eseményen remek hangulat alakult ki a szép napsütéses napon, és izgal­mas verseny bontakozott ki a C kategóriában versenyző pó­ni és nagy kettes csoportoknál is. Emellett a meghívásos ver­senyben amatőrhajtás is volt a nap folyamán. Barkóczi József polgármes­ter köszöntője után a lovas kör vezetője, Liszkai Lászlóné em­lékezett meg a verseny elmúlt tíz évéről. A tizenkét kettesfogattal in­duló közül Nagy Péter végzett a legjobb eredménnyel, őt Sem­­jén Attila követte, a képzeletbe­li dobogó harmadik fokára pe­dig Csontos Gyula állhatott. A hat pónival indulóknál pedig Schmidt Zoltán végzett az élen, második helyre Takács Dávid ért oda, míg Aszódi Richárd zárt harmadikként - tájékoz­tatta lapunkat Liszka Lászlóné. A lovas kör vezetője úgy vél­te, hogy mindenki jól érezte magát az eseményen, és jelez­te, hogy nagyon szép eredmé­nyek születtek a versenyen. Úgy fogalmazott: mindenki jó szájízzel ment haza a nap vé­gén. K. B. Liszka László, a helyi versenyző hajt Felker Dávid az utolsó Sztárai-díjas TOLNA Valamennyi érettségiző sikerrel vette az akadályokat a tolnai Sztárai Mihály Gimnázi­umban - tájékoztatott az isko­la igazgatója, dr. Novothné Bán Erzsébet. Idén a két végzős osz­tályból 47-en maturáltak, a há­rom 11. osztályból pedig szinte mindenki tett előrehozott érett­ségit, idegen nyelvből illetve in­formatikából. A végzős érettségizők átlaga idén néhány századdal 4,0 alá került. Két kitűnő matúra szü­letett, Inhof Éva és Felker Dá­vid érettségi bizonyítványában csak ötös van. Jeles érettségit számosán tettek. Felker Dávid Sztárai-díjas is lett. Az elisme­rést azok kaphatják, akiknek a gimnáziumi éveik során ta­nulmányi eredményük minden tanévben és az érettségi során is legalább jeles (legfeljebb két négyes, a többi ötös). Felker Dá­vid az utolsó Sztárai-díjas is, mi­vel a tolnai gimnázium egyházi fenntartásba kerül, és a neve is megváltozik. A jövőben az intéz­mény a Tolnai Szent István Ka­tolikus Gimnázium és Általános Iskola nevet viseli. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tolnai Szent Mór katolikus iskola a gimnázium tagintézménye lesz. A gimnázium igazgatója azt is elmondta, hogy ősztől az előző tanévinél kb. 15 fővel több, mint­egy 310 diák jár majd a gimnázi­umba. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents