Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. JUNIUS 1., SZERDA Sikeresen vizsgázott a mentőcsoport SZAKÁLY Sikeres minősítő vizsgát tett szombaton a szakályi mentőcsoport. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy az elméleti oktatás, az egészségügyi szűrés, valamint az alkoholos befolyásoltsági vizsgálat után két feladat várt a csoportra. Az/ egyik feltételezése szerint Kapos és a Koppány vízgyűjtő területén leesett nagy mennyiségű csapadék következtében előbb a mellékvízfolyásokon, majd a gyűjtőkön is intenzíven emelkedő vízszintek alakultak ki, épületeket veszélyeztetve. A gyakorlat során mintegy 10 méteres szakaszon ideiglenes védművet ideiglenes védművet kellett kialakítania a mentőszervezet tagjainak. A második feltételezés szerint az intenzív csapadék következtében a Zrínyi utca vízellátását biztosító „Melegvízgödre” medencéibe szennyezett víz került. A fertőzés megelőzése érdekében a nyitott medencéből a szenynyezett vizet szivattyúzással el kellett távolítani, és egy eltűnt személy felkutatásában is segíteni kellett. A mentőcsoport a feladatokat szakszerűen, a levezetési tervben foglaltaknak megfelelően hajtotta végre, a jogszabályban rögzített Nemzeti Minősítési Rendszer alapkövetelményeit teljesítette. H. E. A rendszer hibáiról beszéltek a jobbikosok BUDAPEST Az agrárkamarai rendszer hibáira mutatott rá Magyar Zoltán, a Jobbik parlamenti képviselője, aki a tegnapi napon Szabó Balázs szekszárdi jobbikos önkormányzati képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatót a fővárosban. Mint elhangzott, az agrárkamarai rendszer több sebből vérzik, többek között nem alkalmas arra, hogy gátat vessen a földvásárlásokat ma jellemző stróman-rendszernek. Szabó Balázs elmondta, Tolna megyében cégcsoportok több száz életjáradéki szerződést kötöttek magánszemélyekkel, így tudták elkerülni a kötelező kifüggesztést. Az állami árveréseken pedig a cégek alkalmazottai vásároltak annak érdekében, hogy tartani tudják a háromszáz hektáros limitet. Mint elmondta, van olyan fuvarozó, aki már 1 milliárd forint értékben vásárolt, ami 200 millió forintos önerőt feltételez. A jobbikos képviselőt már több mint harminc gazda kereste meg személyesen, illetve telefonon, e-mailben az üggyel kapcsolatban. Az ügyben megtették a feljelentéseket, a sokmilliós értékben vásárlók ellen pedig vagyonosodási vizsgálatot hirdettek. A héten Szekszárdon tüntetést szerveznek a gazdák a Jobbik támogatásával, hogy így fejezzék elégedetlenségüket és tiltakozásukat. Venter M. Több ezer pék hiányzik az országból, és közülük több tucat Tolna megyéből. A sütödék vezetői úgy látják, nagyon sok oka van annak, hogy a jó szakemberek ezen a területen is inkább külföldön keresnek maguknak és a családjuknak megélhetést. Jó hír viszont, hogy ősztől Palánkon, a Csapó-szakiskolában indul egy pékeket képző évfolyam. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A jól képzett pékek jelentős része elhagyta az országot, és a szomszédos Ausztriában vagy Németországban talált magának munkát, ez a folyamat már évek óta tart, csak mára olyan mértéket ért el, ami már mindenkinek feltűnt, mondta Szőcs István, aki évtizedeket töltött el eddig is a sütödék világában. Az ok látszólag egyszerű, magasabb bért kapnak külföldön. Itthon egy jól képzett, gyakorlattal rendelkező pék - éjszakai műszakkal együtt -150 ezer forint körüli összeget kap kézhez. Nem egy könnyű szakma, nincsenek ünnepnapok, éjszakázni is kell, és kánikulában sem kellemes a kemencék mellett dolgozni. A megye egyik legnagyobb üzeme a paksi székhelyű Lavina Pékség, melynek igazgatója, Dömény Zoltán kérdésünkre elmondta, nagy a hiány a pékszakmában, sőt a betanított pék is kevés. Többek között a megyei agrárkamara munkatársaival, a palánki iskola tanáraival, a munkaügyi központtal közösen indítottak el még tavaly egy olyan akciót, melyben népszerűsíteni igyekeztek a pékeket, mondta Dömény Zoltán. Pékségek éjszakája címmel érdeklődőket is fogadtak, ennek meg is lett az eredménye, hiszen ősztől elindulhat egy pékeket képző oktatás. Nagyon vonzó a fiatalok és a szüleik számára az is, hogy plusz ösztöndíjat kap az, aki ezt a szakmát választja. Dömény Zoltán elmondta, a paksi üzemükben több olyan tanulót is fogadnak gyakorlatra, akik ezen a területen nagyon modern technológiával ismerkedhetnek meg. Ezek a fiatalok már valóban versenyképesek lesznek, ha végeznek, hiszen a szakma mellett a gyártási folyamat magas színvonalát is megtanulják. Dömény Zoltán elmondta, cégüknek Ausztriában is van üzeme, így tisztában van a kinti viszonyokkal. Egy biztos, ott is csak a jó szakemberek élnek meg a munkájukból. Ausztriában az 1-es számú dagasztó havonta 1500-2000 eurót keres. Ezt a szintet előbb-utóbb a hazai munkaerőpiacon is el kell érni. Az 1500 euró a hazai viszonyba „áthelyezve” 700 eurónak felel meg, mondta az igazgató, ezt a fizetési szintet pár éven belül el kellene érni, hogy a jó szakembereket itthon tudják tartani, tette hozzá. Politikai kérdés az ár Kelet-Európábán nálunk a legalacsonyabb a kenyér ára, mondta Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. A kenyér ára ugyanis mindig politikai kérdés volt Magyarországon. Ez az alapvető oka annak, hogy a pékek már több mint öt éve nem mertek árat emelni, viszont emiatt nem is tudtak fejleszteni és a munkatársaikat rendesen megfizetni. Kötelező bérnövekedés mindig volt, már csak a minimálbér növekedése miatt is, de mivel árat nem emelhettek, így a tartalékait élték fel. Egyre többen zártak be, és akik még versenyben vannak, azok is szenvednek. A helyzetért a multik is felelősek, hiszen ők azok, akik mesterségesen alacsonyan tartják a kenyér árát, ezzel becsalogatják a vevőket, de minden más terméknek tartják az árát. És ha már a vevő bent van az üzletben, be is vásárol. Viszont az alacsony kenyérárral tönkreteszik a pékségeket. Ilyen versenyhelyzetben nem lehet megfizetni ezt a szakmát, mondta Werli József. Megalakult a helyi közösség BONYHÁD Összesen 45 szervezet részvételével alakult meg május 27-én a Bonyhádi Helyi Közösség. Filóné Ferencz Ibolya polgármester meghívására 50 szervezet érkezett a városházára, a „Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” című TOP pályázathoz kapcsolódó összejövetelre. A legaktívabban a civil szervezetek mozgósították magukat, ugyanakkor részt vettek az alakuló ülésen a közszféra és a helyi vállalkozások képviselői is - tudtuk meg Vízin Balázstól, az önkormányzat kommunikációs munkatársától. A helyi szervezet létrehozása az első mérföldkő a közösségvezérelt stratégia megalkotása során. A helyi fejlesztési stratégia a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére és a helyi közösségfejlesztési tevékenységekre irányul. A közösen kialakított tervek mentén megvalósítható fejlesztések közé tartozik pél-Az első mérföldkő a közösségvezérelt stratégiában dául az innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, eszközfejlesztése, a városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközökkel való ellátása - mindez a helyi gazdaságfejlesztés szempontjának figyelembe vételével. A projekt több célt szolgál. Többek között a kulturális, közösségi programok lebonyolítását, a szabadidő-eltöltés minőségének javítását, a közösségi önképzési folyamatok helyszínnel és programokkal történő támogatását, a helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítését, hagyományokra épülő kézműves (népi) mesterségek újratanítását. A Bonyhádi Helyi Közösség arról is döntött, hogy konzorciumi formában működik, amelynek élére a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesületet, és annak képviselőjét: Jenei Józsefnét választották meg. H.É. Egymástól is függenek A tengelici székhelyű Frissten Pékség tulajdonosa, Kászpári Károly - aki egyben a Tolna és Baranya megye pékszövetség elnöke is - elmondta, hogy az a néhány pék. aki megmaradt a megyében, az megfeszített tempóban dolgozik. A kinti béreket mindemellett sem lehet a jelenlegi termékárakból kigazdálkodni, mondta az elnök, annak ellenére sem. hogy sokan, például ők is, sokféle termékkel vannak jelen a piacon, igyekeznek különleges, egészséges összetevőkből álló péksüteményeket is kínálni.- Ugyanakkor világpiaci árakon vásárolunk búzát, adalékanyagokat, de nem világpiaci áron értékesítjük a termékeinket, mondta Kászpári Károly. Véleménye szerint óriási kárt tettek egymással a pékek, amikor egymástól tartva, nem mertek az árakhoz hozzányúlni. Bekötött szemmel kellett dolgozniuk, azaz anélkül, hogy látnák a színeket, formákat Felszabadító erejű rajzolás és színezés PAKS Ha nem is mindennaposak, de rendszeresek a köztéri múzeumpedagógiai akciók a városháza előtt. A Paksi Képtár évente kétszer kínálja fel a gyerekeknek a lehetőséget, hogy a tantermekből kiszabadulva szabadtéren, mégpedig a város központjában alkossanak. A mostani alkalom, amikor Szabics Ágnes képzőművészt, a BTM-Budapest Galéria művészetpedagógusát kérték fel a szervezésre, további különlegességekkel is szolgált. A gyerekek azt kapták feladatul, hogy, képzeljék el, mintha különféle napszemüvegeken keresztül látnák Paksot, majd színezzék át a várost. Tegyék mindezt bekötött szemmel, azaz anélkül, hogy látnák a színeket, formákat, amiket használnak. Szabics Ágnes azt mondta, nagyon ügyesen megoldották a feladatot. Ezúttal azonban sem a modellt,sem a munkafázisokat nem láthatták. A feladat - mint kifejtette - arra szolgált, hogy a gyerekek ébredjenek rá, nem mindig az a cél, hogy valamit pontosan, hűen örökítsenek meg. - Ennek a feladatnak felszabadító ereje van, rávilágít, hogy nincs szükség a megszokott dolgokhoz való görcsös ragaszkodásra - magyarázta a szakember. A köztéri alkotómunkában közel száz második-harmadik osztályos kisdiák vett részt. V. T. A gyerekek ezúttal azonban sem a modellt, sem a munkafázisokat nem láthatták az alkotás közben
