Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-17 / 141. szám

I 2016. JÚNIUS 17., PÉNTEK Dailos Diána irodavezető | (jobbra) segít a jelentkezésben az új ügyfélnek J Véget ért a héten a tanév. Diá­kok tömegének szabadult fel 2 és fél hónapra minden ide­je, melyet saját hasznára is for­díthat és a vakáció mellett egy kis pénzt is kereshet. Kvanduk Bence tolnai.nepujsag@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Mózer Anett, a Meló-Diák igazgatósági tagja el­mondta, hogy többszörösére nő ilyenkor a diákmunka-kereslet és kínálat is. Több típusú mun­kalehetőség is van, hiszen a sze­zonális munkák is bejönnek, mint például az úszómester vagy animátor, de a szabadságolt mun­kavállalók helyére is sok vállalat­nál keresnek diákokat. Legnépszerűbbek az irodai, adminisztratív munkák, de ilyen lehetőségből kevesebb van. A szekszárdi irodán keresztül el le­het jutni a Balatonra is, ami szin­tén nagyon népszerű a munkát vállalók körében. Emellett az év közben is népszerű munkák - te­lemarketing, bolti munkák, ven­déglátás - kapósak ilyenkor is. Arra a kérdésre, mennyire fontos minél előbb regisztrálni, Anett azt mondta, hogy nem ettől függ az eredmény, de előnnyel indul, aki már év közben is dolgozott, hiszen neki már van biztos helye. A kezdőknek is célszerű lehet, ha már április közepén, május ele­jén jelentkeznek. A Meló-Diák­hoz való belépést személyesen és honlapjukon keresztül is meg lehet tenni, de a személyes kap­csolat mindenképpen jobb. Et­től azonban nem függ, hogy ki mennyi megkeresést kap, de személyesen jobban összehan­­golhatóak az igények. Célsze­rű akár napi szinten is felnézni honlapjukra, facebook-oldaluk­­ra, oda felkerülnek a friss lehe­tőségek. A pénzen felül rengeteg ta­pasztalatot szerezhetnek így a diákok, megtanulhatnak csa­patban dolgozni, megismerik az elvárásokat és még a jöven­dő munkakeresést is megköny­­nyítheti, hiszen így látszik, hogy megtapasztalták már a munka világát. Az is többször előfordult, hogy a diákként kezdő fiatalnak később munkát ajánlottak. így igazán az övé Kvanduk Ella még jelentkezés előtt áll, de már régóta várja a lehetőséget és azt, hogy vég­re betöltse a megfelelő kort. A munkavállalásban az moti­válja, hogy sok dolog van, amit szeretne megvásárolni, de már nem akar a szülőktől kérni erre, hanem maga finanszíroz­ná azokat. Úgy érzi, így mond­hatja el igazán, az az övé. Elő­ször valami könnyebb mun­kát szeretne. Szívesen lenne árufeltöltő vagy hordana újsá­got. Kiemelte, hogy a pénz mel­lett jó tapasztalatszerzési lehe­tőség lesz a számára, és kap­csolatokat is építhet így. Emel­lett jó alapot nyújthat a későb­bi munkavállaláshoz. Molnár Adrienn több mint egy éve kezdett el „melódiákozni”, azért, mert egy barátja szólt, hogy lenne munkalehetőség. Élt is vele, és azóta is ugyanott dolgozik. Nagyon szereti. Előt­te is volt már több helyen, iro­dában, boltban, büfében, ami éppen jött. A kezdőknek azt ta­nácsolja, hogy érdeklődjenek mindenféle munka iránt, és ak­kor biztos találnak majd olyat, ami tetszik. Közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közte­herviselés szempontjából fel­nőttnek számítanak. Adózá­sukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivé­telével - ugyanolyan szabá­lyok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében. Szü­lői engedéllyel 16 éves koruk­tól dolgozhatnak, de szünidő­ben a 15 évesek is vállalhat­nak munkát. Közterhek munkavállalási formánként: Munkaviszonyban: 15% adó, 10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulék. Iskolaszövetkezet tagjaként: 15% adó, járulék nincs. Megbízással: 15% adó, havi 33 300 forint kereset fe­lett 10% nyugdíjjárulék. 7% egészségbiztosítási járulék. Idénymunkában: napi 500 fo­rint adó (a munkáltató fizeti), járulék nincs. Alkalmi munkában: napi 1000 forint adó (a munkáltató fizeti), járulék nincs. MEGYEI A munka értéke Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A „régi időkben” a gyerekek legkésőbb 11 éves korukra megtapasztalták a fizikai munka mibenlétét. Az álta­lános iskola felső tagozatától ugyanis minden évfolyam szőlőt, vagy almát szedni járt. A gyerekek többsége már az­előtt is ismeretségbe került a munkával. A falun élők gyom­láltak a kiskertben, segédkeztek az aktuális termés betakarí­tásában, etették, és itatták a háziállatokat. A városi gyerekek­nek is jutott feladat, boltba jártak, befogták őket a takarítás­ba, kisebb testvér gondozásába, őrzésébe. Aztán ott volt még a nyári munka is. A saját-, illetve idősebb korosztályból megkérdezettek szin­te kivétel nélkül szép emlékeket őriznek a nyári munkáról, hi­szen inkább szórakozás volt, egy kis extra' pénzkereset. A városi diákok általában gyá­rakban, üzemekben kaptak munkát, a falusi gyerekek pe­dig a téeszben, állami gazda­ságban dolgoztak. A középis­kolások szervezett formában jártak dolgozni az építőtáborokba, gyümölcsöt szedtek, ka­páltak, kukoricát címereztek. A mai tízen-huszonévesek igen nagy része még soha életében nem dolgozott. Tudok olyan fia­talokról is, akik már elmúltak huszonöt évesek, és még egy fa­kanalat, vagy kalapácsot sem emeltek meg. Mentségükre szol­gáljon, hogy a mostani diákoknak kevés a lehetőségük, ha dol­gozni akarnak. Azt javaslom, ne adják fel, keressenek maguk­nak munkát a nyárra. Mert a munkával nem csak pénzt, si­kerélményt, tapasztalatot is lehet szerezni. Méghozzá az igazi életről, a kendőzetlen valóságról, amely a család védett világa után várja majd őket. A fiatalok tapaszta­latokat szerezhet­nek az élet való világáról Nem voltak adatok a felszámoláshoz SZEKSZÁRD Harminc napi tétel pénzbüntetésre ítélte a Szek­szárdi Járásbíróság azt a férfit, akit az ügyészi váddal egyező­en számvitel rendjének meg­sértése bűntettében mondta ki bűnösnek. A pénzbüntetés na­pi összegét ezer forintban ál­lapította meg a bíróság. Ha az összesen 30 ezer forintot nem fizetné meg a vádlott úgy azt szabadságvesztésre kell átvál­toztatni. Kötelezte a bíróság ezen kívül a férfit 81 ezer fo­rint bűnügyi költség megfize­tésére is, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. A büntetlen előéletű, mű­szaki szakvégzettséggel ren­delkező férfi cége felszámo­lását, fizetésképtelenség mi­att, 2013 januárjában jogerő­re emelkedett végzésével ren­delte el a Szekszárdi Törvény­szék. A vádlott a felszámoló felszólítása ellenére sem tett eleget törvényben előírt köte­lezettségeinek. Nem készítet­te el a cég zárómérlegét és an­nak mellékleteit. Az eljárás során nem adta át az iratokat, illetve nem számolt el a vállal­kozás vagyonával. Utoljára a 2011-es üzleti év­ről készült beszámoló, a követ­kezőre, valamint a felszámolá­sig tartó időszakra már nem volt összesítés. Mivel 2012-ben a vádlott a könyvelésről sem gondoskodott, nem készült a kettős könyvelést dokumen­táló főkönyvi karton és a házi pénztár készleteinek rekonst­ruálására sem volt lehetőség. A vádlott megszegte a számvi­telről szóló törvényben foglal­takat. A könyvviteli elszámo­lást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizony­latokat legalább nyolc évig, ol­vasható formában, visszake­reshető módon meg kell őriz­ni. A vádlott adóbevallást sem készített. Mindezekkel meg­sértette a számviteli alapelvek mellett a teljesség, valódiság és a folytonosság elvét is. 1.1. Hogy milyen édesség születik a kiváló alapanyagokból, annak csupán a cukrász fantáziája szab határt Két hűs édességgel is dobogóra kerültek Tóthék DUNAFÖLDVÁR Vidám gyerek­­csapat tolong a Tóth Cukrász­dában a pult előtt, így Tóth Nor­bert érkezéséig nem marad idő számba venni, hogy hányfé­le fagylalt alkotja a repertoárt. Az azonban szembeötlő, hogy többnél a név mellett felirat hirdeti, hogy melyik évben mi­lyen „címet” nyert. Azt már a családi vállalko­zás versenyeken edzett tagjá­val, Norberttel közösen konsta­táljuk, hogy hihetetlen, de hét év eltelt már azóta, hogy a sa­­cher Az Év Fagylaltja lett. Az­óta is majd’ minden évben si­kerrel szerepeltek a Magyar­­ország Fagylaltja versenyen. Idén mindezt megkoronázva két hűs édességgel is dobogóra kerültek, így történelmet írtak és kiemelkedő szereplésükért megkapták Kézműves Fagylalt Nívódíjat. És - ha már cuk­rászdáról van szó - ami a hab a tortán: a Magyarország Tor­tája versenyen, amelyen Tóth Norbert először nevezett Ara­nyos Körtetortájával a hármas döntőbe jutott. A Magyar Cukrász Iparo­sok Országos Ipartestületé­nek Az Év Fagylaltja elnevezé­sű versenyén 85 fagylaltot érté­kelt a zsűri, a kötelező íz idén a meggy volt, amit ki ezzel, ki az­zal vadított meg. Norbert toka­ji meggy fagylaltja aranyérmes lett, míg a szabadon választott Tóth Norbert, kezében az idei Kézműves Fagylalt Nívódíjjal íz alkategóriában a málnás va­níliás csokisággal bronzér­met nyert. Norbert szerint an­nak már valóban nincs jelen­tősége, hogy mit hoz a döntő, ő elégedett, a torták versenyé­ben újoncként, a szakma neves, nagy múltú képviselői között az első három közé kerülni, vitat­hatatlan siker. Az, hogy a Tóth Cukrászdát ő képviseli, nem evidencia, hi­szen apja is, bátyja is cukrász­­mester. Ennek egy sor előnye van, de persze hátránya is, hi­szen két dudás nem fér meg egy csárdában. - Hát még há­rom! - mondja nevetve. Szavai­ból azonban kiderül, hogy köny­­nyen nevezőre jutnak, szakmai téren azonosak az alapelveik. Ilyen például az, hogy a hagyo­mányos ízeket részesítik előny­ben, de tudják, hogy az új tren­deket figyelni, követni kell. A Tóth család tagjai nem elégszenek meg azzal a tudás­sal, amit az iskolában és hazai mesterektől szereztek. Norbert például rendszeresen részt vesz külföldi kurzusokon, hogy Eu­rópa cukrászatban vezető nem­zeteinek képviselőitől tanuljon el egy-egy új fogást, technoló­giát. Mint mondja, a minősé­gi alapanyag a siker titka, eb­ben ők nem alkusznak. Annak, hogy ezekből mi születik, csu­pán a cukrász fantáziája szab határt. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents