Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-13 / 137. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 13., HÉTFŐ KISKERTÉSZ Lisztharmat az almásokban és a szőlőkben TOLNA MEGYE Aki időben ve­tett - fólia alatt az már szedheti a kiskertjében a tö­köt, sőt az uborkát is. A vörös­hagyma is elérte azt a mére­tet, mely már nagyon ízletes kísérője lehet egy szelet há­zi sonkának. A cukorborsót, sőt a sárgahüvelyű babot is lehet szedni. Eddig jó ütem­ben esett az eső, így locsolni csak néha-néha kellett. A gaz viszont gyors ütemben nő, így szinte hétről hétre lehet ka­pálni a kertünket. Akinek szőlője van - akár csemege, akár borszőlő -, an­nak most felszaporodtak a te­endői. Dr. Fűzi István fejlesz­tő mérnök arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy vadul támad a lisztharmat és aggasztó­an terjed a peronoszpóra is. A lisztharmat spórái a leve­lek fonákján és egyre inkább a színén is mind nagyobb tö­megben van jelen. De sajnos ezt még mindig sokan nem veszik észre. Ők akkor fog­nak szembesülni a betegség­gel, amikor az már a bogyó­kon is jól látható lesz, de ak­kor már nagyon korlátozot­tak lesznek a védekezési le­hetőségek, mondta a szakem­ber. A peronoszpóra előfordu­lása változó, a betegség sor­sának további alakulása attól függ, a következő időszakban mennyi lesz a csapadék: ha sok eső esik, akkor akár jár­ványos méreteket is ölthet, ha kevés, megáll a terjedése. A gyümölcsösben is kell permetezni, főleg az almá­sokban. Itt is számítani kell a lisztharmat és a varasodás károsítására és az ellenük va­ló védekezésre. A kezelések­nél tartsuk be a 10 napos per­metezési fordulót. Kontakt és felszívódó készítmények együttes alkalmazásával ér­hetjük el a legjobb hatást a kórokozók ellen. A permete­zés hatékonyságát (a tapadás­fokozó alkalmazása mellett) a most esedékes gyümölcsrit­kítással lehet fokozni. A rovarkártevőknek szin­tén kedvezőek a feltételek, le­­véltetvek, molyok egyaránt károsítanak gyümölcsösök­ben, a gombaölő és rovar­ölő szereket érdemes válto­gatva használni, hogy a re­zisztencia kialakulását csök­kentsük. Mauthner I. Fennállásának 35 éves jubi­leumát ünnepelhette nem­rég a Bonyhádi Német Nem­zetiségi Kulturális Egyesü­let kórusa. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu BONYHÁD A német nemzetiségi kórus ötletének szikrája 1979- ben a bonyhádi német klub­ban pattant ki, amikor a pári német kórust látták vendégül. Koch Péter, a klub vezetője azt gondolta, hogy ezt ők is meg tudnák csinálni és érdemes is lenne emlékezett vissza le­néi Józsefné elnök. A megvaló­sítás nem sokáig váratott ma­gára, hiszen 1980-ban hat fő­vel össze is állt az énekkar, amely iránt akkora volt az ér­deklődés, hogy pár héten belül 20 fölé emelkedett a létszám. Akkor még csak a maguk örö­mére énekeltek kórusvezető nélkül. Két év múlva rátalál­tak Rónai Józsefnére, a Vörös­marty Mihály általános isko­la tanárnője, akinek német és ének szakos tanárnőként iga­zán testhezálló feladat volt az énekesek felkarolása. Teriké­vel olyannyira jól ment a közös munka, hogy egymást érték a sikerek. A háromévente ese­dékes nemzetiségi kórus mi­nősítések alkalmával mindig arannyal vagy kiemelt arany­nyal térhettek haza, ráadásul 2001-ben elérték a legkiemel­kedőbb eredményt, amit nem­zetiségi kórus magának tud­hat, mégpedig az arany rozma­ring minősítést. Bár mindig szívvel, lélekkel és nagy örömmel énekeltek, ezt nem csak a maguk kedvé­re tették. Elsődleges céljuk az volt, hogy a német dalkincset, kulturális értékeket megőriz­zék és átadják az utókornak. Eleinte azokból a dalokból gaz­dálkodtak, amelyeket maguk is otthonról hoztak. Még kórus­vezetőjük is az idősebb tagoktól tanulta meg a dalokat, majd mi­után színpadképessé csiszol­ta őket, megtanította a többi­eknek is. Mint azt Bábelné Re­in Mária elmondta, bővült a re­pertoár a fellépések alkalmá­val is, hiszen ezek remek alkal­mak arra, hogy más kórusok­kal kottát cseréljenek. Ugyan­akkor a német énekek mellett egyházi dalokat is előadnak. Dalaikat egy kazetta és egy CD-kiadvány is megörökíti. Fellépéseik során nagyon sok helyen megfordultak. Jár­tak Ausztriában, Németország­ban, Spanyolországban, Romá­niában, a Felvidéken és Újvidé­ken, de emlékezetes volt az is, amikor olaszországi vendéglá­tóikkal Riminiben együtt éne­keltek a tengerparti homokban. Működésüket a bonyhádi ön­­kormányzat, a német nemzeti­ségi önkormányzat, valamint pályázatok segítségével tartják fenn, ugyanakkor a megyei né­met kisebbségi önkormányzat, valamint az országos német szövetség is besegít. A Bonyhá­di Német Nemzetiségi Kulturá­lis Egyesület székhelye a német nemzetiségi ház, ahol a kórus­próbákat is tartják. Az épület tavaly felújításon esett át, ami a helyi német kisebbségi önkor­mányzat, valamint a Hocheim- Bonyhád baráti társaság támo­gatásával valósulhatott meg. A kórus jubileumát kórusve­zetőjük betegsége miatt egy­éves csúszással, májusban tar­tották meg több bonyhádi és környékbeli nemzetiségi cso­port közreműködésével. A csa­patot Stargl Szilvia készítette fel az alkalomra. Utánpótlás A Kórus egyik legfőbb és nehéz feladata az utánpótlás biztosí­tása, hiszen nem Könnyű a fia­talokat bevonzani. Jelenleg 24 tagjuk van, Wusching József pe­dig a harmonikakíséretet bizto­sítja. Kiemelték, ha az időseb­bek hangja meg is kopott az évek során, a lelkesedésük tö­retlen. A próbák mindig jó han­gulatban telnek, hiszen a dalos kedvű emberek között nincs he­lye a letörtségnek. Minden dalt, dalcsokrot szeretnek, mindig az a kedvenc, amit éppen tanul­nak. Érdemes közéjük tartozni. Fájdalmas veszteség érte a kórust Igen fájdalmas veszteség volt a kórus számára Rónai Józsefné tavalyi elvesztése. Tériké tevékenysége nagyon sokrétű volt. Többek között a cikói német kórust és a he­lyi Német Kisebbségi Önkor­mányzatot irányította, alelnö­­ke volt a Német Ének-Zene és Tánckarok Országos Szövetsé­ge Egyházzenei Szekciójának. Amellett, hogy népdalok ku­tatásával töltötte idejét, a né­met nemzetiségi oktatásban is aktív szerepet vállalt több évtizeden keresztül. A nemze­tiségi kultúra ápolásáért vég­zett munkájával számos el­ismerést érdemelt ki. 1990- ben megkapta a magyar köz­társaság aranykeresztjét, 2000-ben átvehette a Tol­na megyei német kisebbsé­gi önkormányzattól a magyar­­országi németekért a díjat, 2008-ban a Kóta díjat, 2010- ben az Ehrennadel in Gold (arany díszjelvény) kitüntetést is megkapta, amit azok kap­hatnak. akik kimagasló ered­ményt érnek el a nemzetiségi hagyományok ápolásában. Vádemelés lehet hamis adatok miatt SZEKSZÁRD Részben hatályon kívül helyezte a Tolna Megyei Főügyészség a Szekszárdi Járá­si és Nyomozó Ügyészség nyo­mozást megszüntető határoza­tát, válaszolta kérdésünkre dr. Ökrös Magdolna a főügyész­ség sajtószóvivője. Egy gyanú­sítottal szemben vádemelés­re hívta fel a járási ügyészsé­get, 159 rendbeli közokirat-ha­misítás megalapozott gyanúja miatt. Mint annak idején meg­írtuk, Szabó Balázs, a Jobbik megyei szóvivője egy sajtótá­jékoztatóján azt mondta, hogy az osztatlan közös földtulajdon esetében több száz életjáradé­ki szerződést kötöttek tulajdo­nosokkal a Szekszárd Zrt.-nél, hogy a törvényben előírt kifüg­gesztést megkerüljék, s emiatt feljelentést tettek. A 2012 és 2014 között kö­tött életjáradéki szerződések kapcsán eredetileg öt ember­rel szemben indult nyomozás, négy ellen kellő bizonyítékok hiánya miatt szüntették meg az eljárást. A megalapozott gyanú szerint valójában adás­vétel történt, amelynek a lefo­lyását akarta felgyorsítani a vevő a kifüggesztés elkerülé­sével valamint, hogy elővásár­lásra jogosult elvigyen előle a szóban forgó területekből. Az életjáradéki szerződés bejegy­zésével ezért hamis adatok ke­rültek a földhivatal közhiteles nyilvántartásába. 1.1. Tetten érték a rendőrök a tolvajokat SZEKSZÁRD Június 9-én 9 óra körül látta meg valaki, hogy két férfi felfeszítette egy sze­mélygépkocsi csomagterét, amelyből különböző szerszá­mot loptak el. Az állampolgári bejelentésnek és a gyors rend­őri intézkedésnek köszönhe­tően tetten érték és elfogták a tolvajokat. A helyszínre érke­ző járőrök igazoltatták az 59 éves férfit és 36 éves társát. A ruházatuk átvizsgálása során egyiküknél megtalálták a Tra­bantból származó szerszámot. A két szekszárdi férfit előállí­tották, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, tájékoztatta la­punkat a rendőrség. 1.1. A Sióagárdi Fecske Bábcsoport Kaposváron és Egerben is ékesen bizonyította a tehetségét A zsűrit lenyűgözte a gyerekek önfeledt játéka SÍÓAGÁRD A májusi Kaposvári „Cucorka” Gyermek Bábfeszti­válon is sikert aratott a Sióagár­di Fecske Bábcsoport az Egysze­mű, kétszemű, háromszemű cí­mű új népmese feldolgozása. - Az elmúlt évet a Fecskeünnep­pel zártuk, amikor megünnepel­tük a csoport fennállásának fél­száz éves évfordulóját. Ezt köve­tően több nagy fecske „szállt ki a fészekből”, ahogy az már várha­tó volt főként az életkori sajátos­ságokból adódóan. Szerencsére a kicsik létszáma két éve folya­matosan gyarapszik, így az öt ta­pasztalt bábos mellett 15 óvodás és kisiskolás fecskével készült el az új népmese feldolgozás. A mese szereplőit a már meglévő félszáz éves bábkészletből válo­gattuk hozzá - tudtuk meg Pe­­kari Bernadettől, a csoport veze­tőjétől. Nagy örömükre a citera zene­kar Horváth Andrea vezetésé­vel ismét bekapcsolódott a mun­kába, hangulatos népdalokkal színesítve a műsort. A kaposvá­ri fesztivál mindig nagy élmény, hiszen Pályi János és felesége Ti­mi évről évre megteremti azt a miliőt, amiben a fellépő gyere­kek minden félelme elszáll, és önfeledten játszhatnak, a cso­portok vezetői szinte barátként üdvözlik egymást. Az idei zsűri a „Kimagaslóan nagyszerű össz­munkáért” különdíjban részesí­tette a csoportot, és javasolta a Az aranyalmát termő varázsfa előadása közben a gyerekek továbbjutást a Gyermekbábosok Országos Fesztiváljára, Egerbe. A történelmi városba való elju­tás mindig igazi kihívás, hiszen háromszáz kilométert kell érte utazniuk, ami a Paksi Atomerő­mű és a helyi önkormányzat tá­mogatása nélkül nem valósulhat­na meg. A kicsik is megtapasz­talhatták végre a csodát, ami­ről a nagyfecskék minden évben áradoznak. Közel húsz válogatott csoport mutatja be itt produkció­ját a szakmai zsűrinek, aki mi­nősíti is a színpadon látottakat. Éry-Kovács András, a Harlekin Bábszínház igazgatója volt ismét a zsűri elnöke, aki kiemelten be­szélt az ismét aranyminősítéssel értékelt sióagárdi csoportról. -Példaértékű az a munka, ami eb­ben a csoportban zajlik évről év­re. Számomra a legfontosabb egy bemutatott produkcióban az, ha árad a boldogság a gyermekek­ből, miközben önfeledten játsza­nak. Ennek voltunk részesei az előadás közben. Köszönet érte - mondta, majd megkérdezte Ber­nadettől, hogy milyen elvárások alapján válogatja a gyerekeket a csoportba. Amire a válasz az volt: nem kell válogatni őket, a sióa­gárdi „alapanyag” ilyen jó, jöhet bárki, szívesen fogadjuk. Az pe­dig, hogy müyen bábos lesz be­lőle, az egyéni adottságokon túl a remek csapatmunkán, és a kö­zösség személyiségformáló ere­jén múlik. Venter M.

Next

/
Thumbnails
Contents