Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-05-08 / 17. szám
2016. MÁJUS 8., VASÁRNAP Békésebb a világ, mint évszázadok óta valaha Eltűnőben a háborúk SZÍRIA ÉS IRAK Háború az Iszlám Állam elten LIBIA Polgárháború Jelentősebb konfliktusok a világ egyes részein 1 tv KOREAI-FÉLSZIGET Csak tűzszünet van a két ország közt AFGANISZTÁN Törzsi harcok KELET-KINAI-TENGER Területi viták Japán és Kína közt m. WMSékZSK DEL-KINAI-TENGER^JF Területi viták Kína, Vietnám, i< Malajzia,a Fülöp-szlgetek «É® és Tajvan közt * SÚLYOS KONFLIKTUSOK HELYI KONFLIKTUSOK A híradókból áradó borzalmak miatt joggal hisszük: forrong az egész világ, talán csak karnyújtásnyira vagyunk egy hatalmas globális konfliktustól. A szakértők szerint viszont rég volt ilyen békés a bolygó. Bár az ellentétek megmaradnak, a jövő háborúi már nem azok a véres konfliktusok lesznek, amelyektől tömegek rettegnek. VR-összeállítás1! J,:| FEGYVERSZÜNET 201ó-ról nem a béke az, ami elsőre eszünkbe jut: Szíria, Afrika, európai terrortámadások... Ennek ellenére egy angol pszichológus szerint a nagy háborúk és a tömegmészárlások ideje lejárt, és nagy esély kínálkozik arra, hogy ez az év párját ritkítóan békés legyen. Steven Pinker 2011-ben írt könyvében mindezt adatokkal támasztotta alá. Azt vizsgálta, hogy az emberiség történetében mikor, mennyi halálos áldozatot követeltek a háborúk, és arra jutott, hogy ahogyan haladunk előre a történelemben és fejlődik a civilizációnk, úgy egyre kevesebben halnak meg a teljes népesség számához viszonyítva. Szerinte a 19. századot a béke századának képzeljük, a huszadikat pedig a vérontás tetőfokának, pedig -legalábbis a második világháborút leszámítva - épp fordítva áll a dolog. A napóleoni háborúk 4 millió áldozatot követeltek, 20 millióan meghaltak a kínai Taiping lázadásban, 650 ezer áldozata volt az amerikai polgárháborúnak, és akkor a gyarmati háborúkról még nem is beszéltünk... Európában 1945 óta béke van, amire 1345 óta nem volt példa. Fura kimondani, de egy hosszú és új béke időszakában élünk - állítja Pinker. Németh József Lajos, a biztonsagpolitika.hu tudományos munkatársa azt mondta: sokkal inkább arról van szó, hogy a háborúk is folyamatos generációváltáson mennek át. A technikai fejlődésnek köszönhetően 1500-tól 1950-ig egyre magasabb lett a fegyveres konfliktusokban, háborúkban elesettek száma, de azóta csökken. Ennek éppen az az oka, hogy már másfajta háborúkat vívnak a szembenálló felek. Nem a hatalmas pusztítás, inkább az a cél, hogy minél több ember szívét megnyerjék a háború céljainak, amelyek politikai célok is egyben. Ebből következik, hogy a legtöbb ütközet a meggyőzés és a befolyásolás színterein zajlik, a hadviselés pedig főleg pre-Háború a szomszédban Ukrajnában éppen viszonylagos a nyugalom, de az egykori Szovjetunió széthullása óta számos konfliktus van bekódolva a mindennapokba. Ezek leggyakoribb oka etnikai, hiszen több mint 20 millió orosz rekedt az „új” Oroszország határain kívül. Legutóbb egy hónap ja Hegyi-Karabahban újult ki négy napra az azeri-örmény szembenállás, ami amúgy sosem fagyott be, folyamatosak az összetűzések. ^Grúzia három tartományában, Adzsária, Abházia és Dél-Oszétia ugyancsak bármikor kiéleződhetnek a konfliktusok. cíziós eszközökkel, egyre kevesebb emberi áldozattal jár. „Nyilvánvalóan ahol nem áll rendelkezésre ez a technológia, ott még manapság is a hagyományos eszközök, a könynyű fegyverek az elterjedtek - mondta Németh József Lajos. - Ezt látjuk az Iszlám Állam esetében, és attól olyan megdöbbentő az a brutalitás, amit alkalmaznak, hogy elszoktunk már ettől. Sokféleképpen lehet kategorizálni is a ma zajló fegyveres konfliktusokat. Szíriában például polgárháború zajlik, ami egyben törzsi és vallásháború is, ha az alkalmazott módszereit tekintjük, akkor ez az első nagyméretű hibridháborúnak is mondható. Kiszámíthatatlanul, nem teljes képességű, de kiképzett emberek hajtják végre az akciókat, és mondhatjuk azt is, hogy proxi háború, ami azt jelenti, hogy a szembenálló felek mögött egy külső hatalom is részt vesz.” Német József Lajos azt mondta: hiába békésebb a világ, olyan, hogy globális béke nem létezik, az csak illúzió. Minden nap zajlanak háborúk valahol a vígban, legfeljebb nem veszünk erről tudomást és akkor érezhetjük úgy, hogy békében élünk. Ami Szíriában zajlik, az messze a legnagyobb konfliktus az egész világon. Közép-Afrikában véget ért a polgárháború, Ukrajnában viszonylagos nyugalom van, Nigériában, Pakisztánban, Jemenben ugyancsak javult a helyzet. De a világ mintegy 20 milliónyi reguláris katonája talpig felfegyverezve 2003 óta nem vonult háborúba másik nemzet ellen. A szakértő szerint ugyanakkor 2016 az első valódi áldozatokkal járó cyber-háború éve lesz. A jövő ugyanis az, hogy a harcokat a virtuális térben vívják, a kritikus infrastruktúrák, kórházak, atomerőművek, bankok, közigazgatás - vagy személyes, érzékeny adatok ellen támadnak. Ez ugyan még kevésbe látható, de ugyanolyan károkat képes okozni, mint a hagyományos hadviselés. PANORAMA Országimázs Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu Bizonyítani kell, egyáltalán rajta vagyunk a térképen Gábor Zsazsa örökbecsű mondása sokak számára csenghet ismerősen. „Mindegy, hogy mit mondanak, csak beszéljenek rólam”, ismételgette az egykori magyar szexszimbólum. És mennyire igaza volt! Hiszen akiről beszélnek, az már érdekes. Ha érdekes, akkor még több ember lesz kíváncsi rá, amiből pedig egy kis tehetséggel sokat lehet profitálni. Ahhoz, hogy valaki egy társaságban érdekes legyen, nem elég csendben megülni a sarokban. Aktívnak kell lenni, kezdeményezni lépten-nyomon - akár megszervezni magát a házibulit, mert a népszerűséget bizony nem adják ingyen. És nincs ez máshogy egy ország esetében sem, pláne nem, ha az az ország még kicsi is. Mert akkor nemcsak azt kell elhitetni, hogy menők vagyunk, hanem már ahhoz is komoly erőfeszítésre van szükség, hogy bebizonyítsuk: egyáltalán rajta vagyunk a térképen. Hogy megmutassuk magunkat, arra kitűnő alkalom a jövő héten kezdődő Bocuse d’Or európai döntője, amit Budapesten szerveznek meg. Európa legjobb szakácsai főznek nálunk, hasukat szerető turisták ezrei árasztják el a magyar fővárost, hogy alkalmanként egy-egy pillantást vessenek a séfekre és remekeikre. S ha már a bámészkodók itt vannak, hát a magyar konyha büszkeségeit is megízlelik - és akkor már nincs mese: viszik jó hírünket a világban. Nagy lehetőség ez a verseny, de persze a rossznyelvek szerint túl drága flanc az egész, a korábbi hírek szerint csak az állam jó 600 millió forinttal szállt be a buliba. De a fanyalgók rosszul gondolkoznak! Ne felejtsük el, hogy erős a sajtónk mostanában a nemzetközi porondon. Csakhogy azok a cikkek milliárdokból épített kerítésről, jegybanki alapítványok bugyraiban eltűnt közpénzről szólnak. Ezért inkább egy szakácsverseny vigye a jó hírünket a világban pár száz milliós költséggel, mint ennél tízszer, esetenként százszor nagyobb kiadásokkal járó kormányzati, jegybanki döntések - a rossz hírünket. Együttműködnének a kiszivárogtatok BERLIN Szorulhat a hurok azon szupergazdagok nyaka körül, akik panamai offshore cégekbe mentették pénzüket, elsősorban az adóelkerülés miatt. A Süddeutsche Zeitung című német lap tegnapi számában ugyanis a John Doe álnevet használó kiszivárogtató azt állította: kész együttműködni a hatóságokkal az adócsalások és más bűncselekmények felgöngyölítésében. John Doe néhány hete több mint 200 ezer, a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda által kezelt offshore cég adatait küldte el újságíróknak. Ekkor derült ki, hogy világhírű sportolók mellett politikusok rokonai, üzletfelei is dollármilliókat mentettek az adóparadicsomokba, hogy elkerüljék a közteherviselést. Az újságírók a bizonyító erejű dokumentumokat nem adhatták ki a rendőrségnek. A szivárogtató azonban most bejelentette: kész együttműködni a hatóságokkal. A cégek ugyanis az adócsalás mellett sok esetben más bűncselekményeket is fedeztek, vádemelések ezrei indulhatnak. A forrás szerint ehhez azonban az szükséges, hogy a szivárogtatok biztonságát garantálják minden országban. Hiszen az adócsalók a politikai vezetőkkel összefonódtak: az Egyesült Államokban például olyan cégek támogatják az elnökjelölteket, amelyek maguk is érintettek. VR Védelmet kell adni a szivárogtató forrásoknak Agyhalottakat támasztanának fel Csirkéből és tojásból tollasodna a legatyásodott Iszlám Állam Kofának álltak a terroristák WASHINGTON Úttörő vállalkozásba kezd két amerikai vállalat: arra kaptak engedélyt, hogy agyhalott embereket próbáljanak visszahozni az életbe. Jelenleg egyetlen módszer sincs arra, hogy az emberi agyat regeneráljuk, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis visszafordíthatatlan az az állapot, amikor az embert már csak gépek tartják életbe, az agy funkciói erre már nem elégségesek. Éppen ezért a cégek is elismerik: kísérleteket fognak folytatni. Összesen 20 vizsgálatot végeznek majd, amelyek során azt figyelik, hogy a beavatkozásoknak köszönhetően jelentkezett-e az agy regenerálódásának bármilyen jele. A természetben ugyanis ez nem példátlan. Egyes halak képesek helyreállítani az agyuk részeinek többségét, még olyan sérülés után is, amihez hasonlóba egy ember azonnal belehalna. A tudósok szerint ha nem is sikerül a már agyhalott betegeket visszahozni az életbe, de az eredmények hozzájárulhatnak olyan betegségek leküzdésében, mint az Alzheimervagy Parkinson-kór. Korábban számos kísérlet folyt arra, hogy a sérült embereket életben próbálják tartani, de arra még kevés energiát fordított a tudomány, hogy a betegeket vissza is hozzák az agyhalálból. VR SZÍRT Csirkét és tojást árulnak az Iszlám Állam (IS) zsoldosai az uralmuk alatt lévő líbiai Szírt kikötővárosban. A dzsihadista szervezet ugyanis pénzügyi nehézségekkel küszködik az utóbbi időben az iraki és szíriai területvesztések következtében. Egy helyi hírportálnak Ali néven nyilatkozó volt szirti lakos elmondása szerint amikor a dzsihadisták elfoglalták a kikötővárost, több létesítmény, így baromfifarmok felett is átvették az irányítást. Ali elmondása szerint nem ritka látvány Szírt utcáin a fekete ruhában, eltakart arccal csirkéket és tojásokat áruló szélsőséges. A területi veszteségek miatt egyre kevesebb az IS forrása A líbiai gazdasági nehézségeket az IS pénztárcája is megérzi, ezért a kezükön lévő tengerparti Szíriben a baromfieladás mellett újabb adókat is kivetettek a lakosságra. Az egyik ilyen adóteher a bérleti díjak követelése a város lakóitól. A boltosoknak például amellett, hogy havi bérleti díjat kell fizetniük a saját tulajdonukat képező boltjaikért, a szemételszállítás és az utcaseprés 10 dínáros (mintegy 2000 forintos) heti díját is be kell fizetniük. Az IS ellenőrizte területeken különösen nehéz az élet, mivel a bankok zárva vannak, így pénzt nem tudnak kivenni az emberek. VR
