Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-05 / 105. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK HÍREK Nemzetiségi napot rendeznek PAKS Tizenharmadszor rendez Német Nemzetiségi Napot május 21-én a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az idei program teljes egészében a Roger Schilling Fúvószenekar fennállásának negyedszázadosjubileumára épül. Három együttest hívtak meg, amelyekkel együtt a város három pontján térzenét adnak. A rendezvény helyszíne a Táncsics Park lesz, ahol egy hatalmas sörsátrat állítanak fel. Az eseményen adják át az Arany Rozmaring Díjat immár hetedik alkalommal. V.T. Kiállítás nyílt a faluházban HARC Május 3-án, kedden délután öt órakor nyitották meg az amatőr festőművész és pirográfus, Szabó Zoltán „Arc és természet” című kiállítását a harci Faluházban. A galériát Siposné Csajbók Gabriella, Harc volt polgármestere nyitotta meg, mely május 9-éig tekinthető meg a Faluház nyitvatartási idejében. K. B. Másodikként zárták a versenyt BONYHÁOA napokban zajlott a Tolna Megyei Elsősegélynyújtó verseny a Magyar Vöröskereszt szervezésében, Szekszárdon. A Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolájának 10. C osztályos tanulóiból álló csapat - Rostás Regina, Kálozdi Anita, Sallai Bettina, Rőder Vanessza és Budai József - szép teljesítményt nyújtva a 2. helyet szerezte meg. B. K. A migrációról beszéltek PAKS A Civil Összefogás Fórum országjáró kőrútjának paksi állomásán dr. Csizmadia László elnök beszélt a migráció veszélyeiről. Azt mondta, nincs szükség munkaerőre, mert Európában 21 millió munkanélküli van, ráadásul minden ezredik migráns terrorista. - Párizs, Köln és Brüsszel megmutatta, mi történhet. Ezt meg kell előznünk - húzta alá. Hirt Ferenc országgyűlési képviselő, úgy fogalmazott, hogy ez egy újkori népvándorlás, honfoglalás, amit meg kell akadályozni. V.T. Hangsúlyos volt az etnikai kérdéskör TOLNA MEGYE Az eduline információi szerint a tegnapi történelem érettségi rövid választ igénylő feladatsora 12, igen sokrétű feladatból állt, első olvasatra nem tűnik egyszerűnek, de rengeteg forrás segíti a vizsgázókat. A különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kellett az athéni demokráciával, az iszlám vallással. A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete kapott helyet. Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolniuk, de szerepeltek még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések is. Tolna megyében naponta közel negyvenezren ingáznak lakhelyük és munkahelyük között, a statisztikai hivatal adatai szerint. Közel hétezren pedig heteinek, vagy még ennél is hoszszabb időt töltenek egyhuzamban otthonuktól távol. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az ingázók több mint hatvan százaléka azért kénytelen utazni, mert lakhelyén nem talált munkalehetőséget. Ezt sem egyszerű megoldani, főleg olyan településekről, melyeket csak ritkán érintenek a helyközi járatok. Ilyen esetben marad a saját gépkocsi (már ha van), de így rámegy a fizetés jelentős része. Kiss Renáta naponta ingázik Kölesd és Szekszárd között. Mint mondta, a 25 kilométeres távot inkább a saját kocsijával teszi meg, mert a reggeli két buszjárat - 6.40-kor és 7.30-kor indulnak - egyike sem jó neki. Az elsőnél még nincs nyitva az óvoda, a másiknál pedig nem érne be időben a munkahelyére. A zombaiak nem panaszkodhatnak, már ami az ingázást illeti, mondta Szűcs Sándor polgármester. Egyrészt a Volánnal rendszeresen egyeztetnek, másrészt szerencsések, mert sok a falun átmenő járat Tamási, Dombóvár, Hőgyész vagy Tevel irányából. így a helyiek akár 10 percenként utazhatnak valamilyen irányba. Az utolsó járat este 22.20-kor indul Szekszárd felé, így aki három műszakban dolgozik, az is meg tudja oldani a bejárást. Több olvasónk is jelezte, Simontornya és Gyönk környékéről nehezebb eljutni a megye központjába. Megkérdeztük a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. Tolna Megyei Szolgáltatási Központját is. Rossprim Nándor sajtószóvivő elmondta, a legzsúfoltabb időszakok: hétköznap 6.30-7.30 óra, illetve 14.00-15.00 óra között. Az éjszakai és a késői műszakban dolgozók nem képviselnek olyan utasigényt, amiért érdemes lenne járatokat indítani. Ha kell, ott a falubusz A megye több településén, akárcsak Belecskán vegyes a kép, ami a közlekedést illeti, mondta Szemeti Sándor polgármester. Az ingázók egy részét - akik például a Hankooknál dolgoznak, vagy más nagyobb cégnél - saját buszaikkal szállítják a munkahelyükre és vissza a munkaadók. Akik Tamási felé utaznának menetrend szerinti járatokon, nekik kissé macerásabb a közlekedés, attól függően mikor lenne arrafelé dolguk. Extrém esetben - például szakorvoshoz, kórházba való beutalással - ha nincs más megoldás, a falugondnoki buszt fogják be, mondta á polgármester, aki hozzátette, a Volánnal jó a kapcsolatuk. Értesítik őket a változásokról, amit ők továbbítanak a lakók felé. A lakók az elmúlt' időszakban nem tették szóvá közmeghallgatáson sem, hogy elégedetlenek lennének a helyközi járatok menetrendjével. A polgármester azt még elmondta, hétvégenként, vagy az esti órákban, amikor kevesebben utaznak, talán kisebb buszokat is beállíthatna a közlekedési vállalat. Az emberek szociális helyzetét vizsgáló feladatok is voltak Az első részben még a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó kérdések is voltak. A második részben kifejtendő feladatok voltak. Egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar témák közt volt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertról, az 1848-49-es szabadságharcról vagy épp Mária Terézia koráról szóló feladat. Az I. Béla Gimnázium tanulói, Nemecskó Nóra és Nagy Ákos szerint sem voltak könynyűek a feladatok, Szilágyi Dóminik nem osztotta nézetüket. Dominik szerint a források, Nóra szerint az atlasz segített sokat, míg Ákos úgy vélte, hogy a források nem minden esetben segítették. Nóra az esszéket könnyűnek titulálta. A négyes szintet mindannyian elfogadhatónak találnák, és annak elérésében is reménykednek. Az előző feladatsorokról elmondták, hogy a magyar könnyű, míg a matek második fele nagyon nehéz volt. Ma az angolosok folytatják a sort, holnap német. K. B. Munkahelyre ingázók, illetve nem ingázók száma Tolna megyében- ■ : ■ Huzamos ingázó: 6828 Napi ingázó: 39998 Helyben lakó és dolgozó: 34168 Forrás: KSH Jönnek, mennek az emberek A megyeszékhelyre naponta nak a munkájuk miatt egy má- 9800-an ingáznak, a munkahe- sik faluba vagy városba, ezek lyükre. Ebből ezren másik me- száma a statisztikai hivatal adagyébői érkeznek ide. A bejárók tai szerint kétezer körül van. De harminc százaléka gépkocsival nemcsak a megyeszékhelyre, közlekedik, a többség azonban Paksra, Tamásira. Dunaföldvára helyközi autóbuszjáratot veszi ra és Dombóvárra is jellemző, igénybe. Sokan vannak azok is. hogy más településről érkezik a akik éppen Szekszárdról utaz- munkavállalók egy szűk rétege. BONYHÁD Zsúfolásig megtelt kedden délután a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ kiállítóterme, ahol Kovács Ferenc szemet gyönyörködtető alkotásaiból nyílt tárlat. A Tolna Megyei Prima Díjas képzőművész köszönetét mondott a családjának a sok támogatásért, a barátainak, a művészetkedvelő közönségnek a megannyi pozitív viszszajelzésért, Filóné Ferencz Ibolyának - egykori rajzszakkörösének - a szívből jövő, szép köszöntőért. Képünkön a Kis stég c. festmény B. K. Hosszú távra tervez a fiatal szekszárdi kertészmérnök Itthon akar megélni a gazda SZEKSZÁRD Rottenbacher Gábor kertészmérnök, fiatal gazdálkodó Szekszárdon él. Mint mondja, hosszú távon is itt képzeli el az életét, így megkereste azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével beindíthatta saját vállalkozását. Sikeres pályázatot nyújtott be egy fiatal gazdákat támogató projektre, fóliás szamóca termesztésre. Tavaly indította be gazdaságát a megyeszékhelyen, Gesztenyésben, ahol egy hektáros területen kezdett el földiepret telepíteni. A földterület termelésre alkalmassá tételét - amely magában foglalja a csepegtetős öntözőrendszer kiépítését is - követően, még azon év őszén telepítette a közel 25.000 ezer tő palántát, illetve megkezdte a fóliasátorvázának megépítését is, mintegy félhektárnyi területen. Gábor büszke rá, hogy az elültetett szamóca tövek gazdag termést ígérnek, amelyet helyben szeretne értékesíteni. A gazdaság teljes felfuttatására, amely várhatóan biztosítani fogja 4-5 ember megélhetését, öt év áll rendelkezésére.- Az idei az első gazdasági év, a harmadik év elejétől főfoglalkozásban fogom működtetni a vállalkozásomat. Örülök, hogy a támogatás segítségével önállósodhattam, és esélyt kaptam a megélhetésre - mondja Rottenbacher Gábor. V. M. Rottenbacher Gábor a szamócaültetvényen
