Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-30 / 125. szám

14. GYULAJ ZRT. 2016. MÁJUS 30., HÉTFŐ Miklósvári Parkerdő, a smaragdszínű kincs A legjobb vadételek várják az ínyenceket „...Vadat és halat, s mi jó falat / Szem-szájnak ingere, / Sür­gő csoport, száz szolga hord, / Hogy nézni is teher;...” Nos, ez valóban megada­tik minden évben a Miklósvá­­ri Parkerdőben. A vadregényes terület ugyanis számos csalá­di, szakmai és kulturális prog­ramnak is a helyszíne. Június 4-én, szombaton jubilál az im­már 10. Trófea Vadgasztronó­miai Fesztivál, melyre az or­szág számos pontjáról várnak látogatókat és főzőcsapatokat. Ha valahol, úgy itt és ekkor ér­demes személyes tapasztalato­kat szerezni! Idén kiemelt része a program­nak az elöltöltős fegyverek vi­lágbajnokságának magyaror­szági előválogató lóversenye. A sportesemény a fesztivál ide­je alatt folyamatosan megte­kinthető. Az őszi időszak kedvelt prog­ramja a szarvasbőgés élmény­túrával egybekötött Trófea­szemle, mely a vadászszak­ma rejtelmeit, szépségét kö­zel hozza a természet kedvelő­inek, legyen az gyermek vagy felnőtt. A lampionok fényével megvi­lágított ösvényen, mint vonu­lók hadának ősi szertartásán, gyermekek és szülők élvezik az esti erdő hangjait. Valamennyi program részletes ismertetéséhez kevés lenne a rendelkezésre álló hely. Ezért az javasolható minden­kinek; kerekedjen fel és láto­gassa meg a Miklósvári Park­erdőt! PROMÓCIÓ Játszótér, pihenőtó, vadaspark Sárát sűrűn simogatják Mit kínál, milyen szolgálta­tásokat nyújt a Miklósvá­ri parkerdő? A kérdésre Gál László, a zrt. erdőművelési és közjóléti ágazatvezetője adott választ.- Először is megérkezünk a bejárathoz - kezdte az ága­zatvezető.- Itt a családos kirándulókat hatalmas platán- és fűzfák között újonnan épített, eu­rópai uniós szabványoknak megfelelő játszótér várja. A gyermekek nagy örömének számító játékok hazai fa­anyagból, népművészeti mo­tívumokkal díszítve készül­tek. Tovább haladva egy kü­lönleges tájékoztató táblá­hoz érkezünk; egy hangos táblához, melynél a parker­dei térképet tanulmányoz­va többnyelvű tájékoztatás hangzik el. Már ez is jelzi, hogy a parkerdőt behálózó tanösvényen interaktív ele­mekkel is találkozhatunk. A száraz tudásátadás helyett a játékos, fantáziát megmoz­gató eszközökkel tudatosít­juk mindenkiben, hogy mi­lyen természet is vesz körül bennünket. Megismerhetjük a parkerdő történetét, az er­dészeti kezelés okait, fon­tosságát és mikéntjét, to­vábbá a hely érdekességeit. A dorombosi tetőn erdőben megbúvó kilátó várja a láto­gatókat: az építmény tetejé­ről a város és a táj szépsége­iről győződhetünk meg. A parkerdő ékszere a Mik­lósvári pihenőtó, mely min­den évszakban kikapcsoló­dást és maradandó élményt jelent. A parton kialakított ösvényen télen-nyáron rend­re ott köröznek a futás sze­relmesei. Szélcsendben a tó vizének tükrében a környező színpompás erdők sziluett­jei jelennek meg, a fotósok nagy örömére. A közelben emelkedik az az erdei faká­polna, mely Szent Hubertus, az erdészek és vadászok vé­dőszentje nevét viseli; ez a szakrális épület emlékeztet arra, hogy a természet tisz­telete mindenekelőtt van. Az erdélyi stílusban, medvege­­rezdes boronafalakkal, sa­ját faanyag felhasználásával épült kápolna a parkerdőt kezelő Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. dolgozói keze munkáját dicséri. A tóparti séta után betérhe­tünk a nemzeti értéktárba került gyulaji dám bemuta­tására szolgáló vadaspark­ba. Az egész évben látogat­ható helyszín különleges­sége az, hogy itt nem a vad van külön bekerítve, hanem a látgató a vaddal együtt. A cserkészutakon járva, vagy a leskunyhókban lélegzet­visszatartva, közelről ta­pasztalhatjuk meg nagy­vadjaink életét, mozgását, táplálékszerzését. Sára, a közönség kedvenc gímszar­vas- tehene a vadgondozók kíséretében és a gyerekek nagy örömére testközelbe is jön: így a simogatás, dé­­delgetés garantált élményt jelent azok számára is, akik nem érik be a tisztes távol­ságban megfigyelhető álla­tokkal. Tudod-e? Vadasparki foglalkozás Tamási város zöld tüdeje Az ember alapvetően von­zódik a természethez. Bár­mennyire is igyekszik attól elszakadni, tudatalattijában mindig is ott van. Hiszen ösztönösen felismeri a ter­mészetben rejlő szépséget, az értéket és a jót. A bevezetőben említett gondo­latokat Gőbölös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. ve­zérigazgatója osztotta meg la­punkkal. A vezető hozzátette: a természetben kapcsolat teremt­hető a rég elfeledett múlttal, a látvánnyal mindenki feltöltőd­het, kipihentté válhat, akkor is, ha csak néhány órára szabadul ki a városi dzsungelból, a veze­tékek, hálózatok csapdájából. Az embert lenyűgözi a termé­szet ereje, kortalannak tűnő lát­ványa, az erdei csend,, melyben a szú percegését is meghallja, pedig egész nap a világ zajos ol­dalán éli életét. így van ez Tamásiban is, ahonnan pár perc alatt elér­hetik a lakók, vagy a városba érkező kirándulók, vendégek a Miklósvári Parkerdőben a természet nyújtotta szolgálta­tásokat. Sokan nem is gondol­ják, hogy néhány emberöltővel ezelőtt a parkerdő területét ko­pár hegyoldalak szabdalták: a kivágott erdők, letarolt bok­rok a fejlődő Tamási város tű­zifaigényének, illetve a legelte­tő állattartásnak estek áldozar túl. Erről a tényről a Vas Ge­reben fák néven ismert utolsó „csudafák” alakjai, vagy az I. világháború környékén telepí­tett fenyvesek árulkodnak. A mai kor elvárásának megfele­lően a város környéki erdőket - kiemelt feladatként - park­erdőként kezelik az állami tu­lajdonú erdőgazdaságok: ese­tünkben ezt a törekvést való­sítja meg a jó gazda gondos­ságával a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. A cél az, hogy a lakosság igényeinek megfe­lelően, hosszú távon, a termé­szet által nyújtott szolgáltatá­sok biztosíthatóak legyenek. Ez korántsem egyszerű fel­adat, hiszen az egy időben te­lepített erdő nem minden eset­ben önfenntartó. Erdészeti ke­zelés nélkül a kiöregedés, az összeomlás veszélye fenyege­ti, s ebben az esetben előáll­hatna az a kopár kép, mely a kialakulásánál is tapasztalha­tó volt. Ezen folyamat elkerü­lése végett a cég munkatársai átalakító üzemmódban, olyan költség- és időráfordítással já­ró módszerrel kezelik a park­erdőt, mely az állandó erdőbo­­rítottság elérését célozza meg. Ez a feladat akár 100 évre el­húzódhat: így a kívülállónak bizonyára nem könnyű egy­ségében és egészében elkép­zelnie a változást, hiszen apró lépésekben történik minden, ami egyben a cél is. Interaktív tabla mw* 5 yv

Next

/
Thumbnails
Contents