Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-24 / 120. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP t 2016. MÁJUS 24., KEDD Új kötettel állít emléket a könyvtár PAKS A Hiador sorozat újabb kö­tetével állít emléket névadójá­nak halála huszadik évfordu­lóján a Pákolitz István Városi Könyvtár. A verseket, kispró­zákat tartalmazó „Ha mondod még” című mű ötszáz példány­ban jelent meg. A szerkesztést, nyomdai előkészítést a Pakson született, József Attila-díjas író, költő leszármazottai végezték. Előbbit a lánya, Véryné Pákolitz Éva, utóbbit unokája, Véry Dal­ma vállalta fel. Véryné Pákolitz Éva azt mondta, büszke arra, hogy édes­apja nevét intézmény viseli, sza­valóversenyhez „használják”, de úgy érzi, költészete feledés­be ment, ezért is gondolta, hogy a halálának huszadik évfordu­lóján érdemes még „szóra bír­ni”, összegyűjteni a karakteré­re jellemző gondolatokat, ezért áttekintette az életművet. Tet­te mindezt nemcsak a vérségi kötelék jogán, hanem szakmai alapon is. - Egy hirtelen össze­rakott önálló kötet még a halála­kor jelent meg, most úgy gondol­tuk, vindikáljuk magunknak a jogot, nemcsak a vérségi kap­csolat miatt. Én magyar-angol szakos tanár vagyok, tehát nem­csak általa szívtam magamba a tudást, hanem hozzátanultam - vázolta a költő lánya. Hozzá­fűzte, hogy angol-esztétika sza­kos doktorandusz lánya szemé­lyében megvan a folytatás. - Komoly szakértelemmel fogott hozzá a borító tervezéshez, ő tör­delte, válogatta a fotókat - tud­tuk meg. Véryné Pákolitz Évát édesapjáról, s a tőle tanultakról is megkérdeztük. Azt mondta, nagyon sokat tanult tőle az élet­hez, a munkához való hozzáál­lás terén. Azt, hogy tennie kell a dolgát, nem a másoknak való megfelelésért, hanem önmagá­ért. - Ahogyan egy interjúban mondta, ő lehetőséget adott ne­künk, ezzel nekünk kellett élni, és én boldogan éltem vele - ösz­­szegezte. A kötetet az elmúlt hétvégén ismerhette meg a paksi közön­ség a könyvtár által szervezett bemutatón, ahol Pákolitz István írásait Gutái Júlia és Vertike Ta­­másné tolmácsolta. Vida T. Véryné Pákolitz Éva (balról) és Gutái Júlia a kötet bemutatóján Katasztrófavédelmi továbbképzés volt SZEKSZÁRD A Seveso III. irány­elv alkalmazásáról tartottak előadást a napokban Szekszár­­don. A BM Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság Veszé­lyes Üzemek Főosztálya által szervezett továbbképzésen Tol­na, Baranya, Fejér és Somogy megye katasztrófavédelmi igaz­gatóságainak igazgatóhelyet­tesei, iparbiztonsági főfelügye­lői, a hatósági osztályok és a ka­tasztrófavédelmi mobil laborok állománya, valamint a kataszt­rófavédelmi kirendeltségekről az iparbiztonsági felügyelők és a kirendeltségi hatósági osztá­lyok állománya vett részt - szá­molt be Boros Brigitta szóvivő. Többek között a veszélyes anya­gok azonosításáról, a biztonsá­gi irányítási rendszerek felépí­téséről, működtetésük hatósá­gi tapasztalatairól, a veszélyes szállítmányok és a kritikus inf­rastruktúra szakterület aktua­litásairól, a hatósági ellenőrzé­sek tervezéséről, illetve a sú­lyos balesetek és üzemzavarok vizsgálatáról volt szó. H. E. A Diakkorus, Nedves Fanni szólója, Galambos Máté szavalata és a tanárkórus g gondoskodott az ünnepi műsor jó hangulatáról A gimnázium története A gimnáziumot 1806-ban, Nagyszékelyben alapította Csitsvay András és Keck Dá­niel, majd 1812-ben Gyönkre költöztették. 1860-ban Ma­­gyary-Kossa Sámuel új, nagy. emeletes épületet adományo-Különleges programokkal ün­nepelte hétvégén fennállásá­nak 210. évfordulóját a Gyönki Tolnai Lajos Gimnázium. A ren­dezvények sora május 19-én este kezdődött a Telihold-tú­­rával. Az események sorába a szintén jubiláló Tuba Gyula Nemzetközi Kézilabda Emlék­torna is becsatlakozott. Kvanduk Bence tolnai.nepujsag@mediaworks.hu GYÖNK Ötven diákkal és Te­­lihold-túrával indult a Tolnai Lajos Gimnázium évfordulós programsorozata. Az esemé­nyek már másnap reggel 8-kor folytatódtak, kerékpártúrával Nagyszékelybe, az iskola ala­pításának helyszínére, ahol Klubecz Istvánná nagyszéke­­lyi polgármester is köszöntöt­te az oda érkezőket. Ezt köve­tően indították útjára a labdát a XX. Tuba Gyula Nemzetközi Kézilabda Emléktornán. Az estéhez közeledve a Mű­velődési Ház felé vették az irányt a volt és jelenlegi diá­kok, oktatók, ahol a gyönki származású Forster Jakab fes­tőművész kiállításának meg­nyitóján vettek részt. A galé­riában közel negyven, részben gyönki témákból készült fest­ményt csodálhattak meg a lá­togatók. Utána az iskolánál fel­állított sörsátorban örömzené­léssel búcsúztak egymástól az­napra. A harmadik napot a sport­­csarnokban kezdték az érdek­lődők, hiszen a kézilabdator­na folytatódott. Eközben az is­kola termei osztálytalálkozók­nak adtak helyszínt. A tíz tel­jes egészében visszatérő cso­port közül a legidősebb 1954- es érettségizőkből állt, ellop­va ezt a címet az 56-os vég­zősöktől. Emellett a sörsá­torban további kisebb arány­ban visszatérő osztályok ta­lálkozhattak. Érdekes bemu­tatóval is készültek a szerve­zők, ahol talajtornát, ritmi­kus sportgimnasztikát és cur­­linget láthattak. Dr. Bölcsföl­di József orgonahangversenyt szervezett, ahol Konta Noémi és Tóth Emese játszott, többek közt a szervező erre az ese­ményre komponált Mozart fel­dolgozását. Az eseményt ünnepi műsor és a színjátszókor Valahol Eu­rópában című musical bemuta­tója zárta. Címszavakban Forster Jakabról Festő, grafikus, belsőépítész. 1965-ben végzett a Pollack Mihály Építőipari Techniku­mon. Ezután 1973-ban a bu­dapesti Iparművészeti Főisko­lán, az Építési Tanszéken szer­zett diplomát. Mesterei: János­­sy György, Csík István, Pogány Frigyes, Jakuba János. 1973- tól a Művészeti Alap főelőadó­ja és csoportvezetője. 1984 óta szabadfoglalkozású mű­vész. 1974-92 között kisbúto­rokat tervezett, emellett egyre többet foglalkozott grafikával. Pasztelljeivel az ország számos városában szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, akva­­relljével részt vett az 1998-as egri Akvarell Biennálén. A Tuba Gyula Emléktorna Az 1997 óta minden évben megrendezésre kerülő, többna­pos nemzetközi kézilabda-után­­pótlástorna szerepel a Magyar Kézilabda Szövetség éves ver­senynaptárában is. 20Q2 óta a Magyar Serdülő Válogatott is a részt vevő csapatok között van. Idén a horvát DSD Croatia - Zapresic, a Gábor Dénes Sze­ged, az ISK Székelyudvarhely, a Magyar Serdülő Válogatott és a házigazda Tolnai Lajos Gim­názium csapatai vettek részt a megmérettetésen. Az első he­lyet a serdülőválogatott söpörte be, a másodikat Székelyudvar­hely szerezte meg, míg a dobo­gó harmadik fokára a gimnázi­um csapata állhatott. zott az iskolának. 1938-tól működik internátus is a gim­názium mellett. 1948-ban a gimnázium álla­mi intézménnyé vált. 1951-ig Állami Gimnázium, 1951-től Alpári Gyula Általános Gimná­zium néven működött, majd 1964 júniusában vette fel a mai napig használt „Tolnai La­jos Gimnázium" nevet. A név­adó író, költő, szerkesztő 1847-1852 között volt az is­kola tanulója. Az oktatás során mindig nagy szerepe volt a német nyelv­nek. Az 1986/1987-es tan­évben lehetőség nyílt az első magyar-német két tanítá­si nyelvű osztály elindítására, amit 1992/1993-ban a né­met nemzetiségi tagozat kö­vetett. Jelenleg a nyelvi kép­zés mellett fontos szerepet kap a diszlexiás/diszgráfiás tanulók integrálása, segítése. Az iskolában az európai szel­lemiséget erősítik külföldi kapcsolatok Darmstadt, Gri­esheim, Chemnitz (Német­ország), Bad Radkersburg (Ausztria) és Lendva (Szlové­nia) iskoláival. A gimnázium Gyönk életére mindig jótékony hatást gya­korolt. A német ajkú lakos­ság számára is fontos az in­tézmény jelenléte. Gyönk a legkisebb gimnáziumot üze­meltető település Magyaror­szágon. Országos pályázat segíti a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola komplex tehetséggondozó programját A kamarazenekari munka színvonalát emelik SZEKSZÁRD A Garay általános is­kola Liszt Ferenc Zeneiskolája az országos „Tücsök-zene” pályáza­ton 1 millió forint vissza nem té­rítendő támogatást nyert. Ágos­tonná Béres Kornélia tagintéz­mény vezető tájékoztatása sze­rint a program során 60 órás tanórán kívüli, komplex tehet­séggondozó zenei műhelyfog­lalkozás keretében a vonósze­nekari munkára való felkészü­lés a feladat a növendékek szá­mára. A foglalkozásokat inter­aktív zenekari bemutatóval szí­nesítik, tehetségnapot szervez­nek, a három napos bentlakásos tábor a kamaraművészi ismere­tek gazdagítását segíti elő, a sza­badidős programok pedig a cso­port összetartozását. A Liszt Fe­renc Zeneiskola Akkreditált Ki­váló Tehetségpont. Nagy hagyo­mányokkal rendelkezik a tehet­ségazonosítás és -gondozás te­rületén a zeneművészeti ágban. Az egyéni képességek kibonta­koztatása érdekében növendé­keik számos nemzetközi, orszá­gos, regionális, megyei megmé­rettetésen vettek részt, ahonnan mindig tehetségüknek megfele­lően szép eredményekkel tértek haza. Az iskola maga is számos tehetségnapot, területi versenyt, találkozót szervez a megye ta­nulói számára. Növendékeik év­ről évre sikeres felvételi vizsgá­kat tesznek szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények-A program célja a zenei kifejezőkészség fejlesztése be, amely képzések művészeti alapjait az alapfokú művészet­­oktatás adja. A program kiemelt célja, hogy megvalósuljon egy olyan egyéni képességeken ala­puló tehetséggondozó, tanórán kívüli, csoportos műhelyfoglal­kozás, amely a fiatal, tehetséges vonós növendék számára bizto­sít komplex zenei továbbfejlődé­si lehetőséget. Cél még a növen­dékek zenei kifejezőkészségét és ismereteit bővítő szakmai és személyiség-önismeret fejleszté­se, annak érdekében, hogy a ta­nulók zeneművészeti teljesítmé­nye javuljon. A program hang­súlya az együttzenélésen, az ér­zelmek megélésének együttes kifejezésén van. A „Tücsök-zenekar” a zene­iskola vonós tanszakán tanuló tehetséges fiatal növendékek­ből alakul. A beválogatás a vo­nós főtárgy órákon nyújtott tel­jesítmények alapján - a tehet­séges növendékek felkutatásá­val - szaktanári javaslatra tör­ténik. A programban résztvevő szakemberek: Auth Zoltánná mélyhegedű, kamaraművész tanár, Földesi Lajos főiskolai docens, művésztanár, hegedű­­művész, Karácsonyiné Müller Beáta magánének tanár, kama­raművész, okleveles énekmű­vész és Streicher-Szabó Dóra Karola okleveles művésztanár, kamaraművész. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents