Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-21 / 118. szám
X egy nap a városban - nagymányok 2016. MÁJUS 21., SZOMBAT Szálláshely a Tókert Fogadó Ezúttal ugyan nem volt rá mód, de akár egy hosszú hétvégére is megszállhat az ember Nagymányokon, a Tókert Fogadóban. Győri Gábor tulajdonos elmondta, hogy főként Budapest, Szeged, Győr és Kecskemét környékéről érkeznek hozzájuk, de német, osztrák és holland vendégeik is szoktak lenni. Ritka, hogy valaki csak átutazóban szálljon meg itt, többnyire hosszú hétvégékre, nyáron pedig több napra jönnek családok, társaságok. A falusi szálláshelynek van ugyan egy kisebb wellnes részlege, de nem ez az, ami igazán vonzóvá teszi. Főleg azok keresik fel a nagymányoki fogadót, akik gondtalan, nyugodt, csendes pihenésre vágynak vagy kirándulni szeretnének. Kedveltek a Mecsek túraútvonalai és a gemenci kirándulási lehetőségek. Sokan kíváncsiak a bikali élménybirtokra, vesznek részt szekszárdi bortúrákon, vagy látogatnak el a Sárközbe és Pécsre. A betérőket pedig jelenleg Ritzel Zoltán, volt kollégánk természetfotói fogadják. H. E. Étteremből bőséges a választék Meglepően sok vendéglátóhely közül választhat az éhes vendég Nagymányokon. A főútvonalon pizzéria, étterem, pecsenyés és presszó is kínálja magát. Mikor afelől érdeklődtem, hova lenne érdemes beülnöm ebédelni, az Ádám Söröző-Étterem-Pizzériára kaptam egy javaslatot - hát legyen. Kora délután, 13 óra körül értem oda. Előttem éppen végzett egy férfi az étkezéssel, így aztán már én voltam az egyetlen vendég, aki enni szeretett volna. Az étlapon a választék bőséges: levesek, tésztafélék, magyaros ételek, pizzák mérsékelt áron. Ez utóbbi mellett döntöttem, méghozzá szalámis feltéttel. Amíg falatoztam, kicsit nagyobb lett a mozgás. Láthatóan többnyire törzsvendégek tértek be a megszokott italukra, és volt, aki jóformán ismerősként üdvözölt, mivel nem sokkal előtte a pincesoron már váltottunk néhány szót.' Hanoi E. Hiba lenne azt gondolni, hogy Nagymányokon nincsen semmi látnivaló. Sőt, az erre járók nemcsak a bányászathoz kapcsolódó mementókat tekinthetik meg, hanem más helytörténeti emlékek is akadnak szép számmal. A környék pedig kirándulásra csábít. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu- A településtábla után rögtön jobbra, ahol a világoszöld patika van, és onnan már látni a tájházat - kaptam meg az egyértelmű útbaigazítás, amely alapján valóban könnyen megtaláltam a Német Nemzetiségi Tájházat Nagymányokon. Itt várt rám Stallenberger József, a gyűjtemény gondozója, hogy megmutassa a helyi svábság örökségét. Elmondta, hogy a „Glück Auf” Egyesület tagjai 1976-ban kezdték a gyűjtést, az épületet viszont, amely jelenleg helyet ad a rendkívül gazdag tárlatnak, csak 1997- ben vásárolták meg. A Német Nemzetiségi Önkormányzat anyagi forrásaihoz mérten apránként újította fel az 1880-as években épült házat, amely talán az utolsó volt a településen, ahol addig nem történt semmilyen komolyabb átalakítás, korszerűsítés. A gyűjtemény 2008-ban költözhetett a jelenlegi helyére. Stallenberger József kiemelte, hogy szakmai kapcsolatban állnak a megyei múzeummal, Minden adott helyben, ami kell és munkájuk komoly elismerése volt, amikor 2012-ben a nagymányoki kiállítóhely kiérdemelte az Év tájháza címet. A leltárban több mint 1500 tárgy szerepel, ezek mindegyike hely szűkében ugyan nem látható, de így is részletesen megismerheti a látogató a sváb paraszti életmódot és a hozzákapcsolódó eszközöket. Elsőként a konyhába toppan be az ember, innen nyílik a többi helyiség: a tisztaszoba és lakószoba, ahonnan a kamrába lehet tovább menni. Rengeteg ruhát, térítőt, falvédőt ajánlottak fel az emberek a tájház számára, de régi családi képek, imakönyvek, gyermekjátékok is láthatóak. Sőt, még az egykori tanítók, a kedves nővérek egy-egy tárgyi emléke is megtalálható itt. De minden helyiségben van valamilyen vallási tárgy ezeken kívül is. Mint megtudtam, a nagymányoki svábok nem evangélikusok, mint másutt általában, hanem katolikusok. Városias jelleg, falusias vonások Beszédbe elegyedtem az utcán egy fiatal növel. Arra voltam kíváncsi, milyennek látja Nagymányokot. Elmondta, hogy születése óta itt él, és nem is tervezi, hogy elköltözzön. Úgy látja, minden adott helyben, ami a mindennapi élethez kell. - Van automata, bank, posta, gyógyszertár. Sok a bolt, a kocsmák pedig nem késdobálók, inkább vendéglátóhelyek, ahol gyakran rendeznek bálokat - sorolta a nő. Hozzátette, hogy jó a közlekedés is, ha valami miatt mégis egy másik településre kellene menni, és amióta az ipari területen megnyitott a kábelüzem. azóta munkalehetőség is van. De Nagymányok javára szól az is. hogy „nem pletykás falu". Amin a nő szerint javítani kellene, az a régi bányászlakások területe, az ugyanis egy kissé elhanyagolt. tásokkal találkoztam, olyan is volt, aki ismeretlenül is kedvesen köszönt. Akit pedig megszólítottam, szívesen szóba állt velem. Utam során megállapítottam: városias vonások és falusias jelleg egyszerre van jelen Nagymányokon, és ez nemcsak az épületek révén mutatkozik meg. A település ugyanis 2009-ben emelkedett városi rangra, de a közbeszédben még mindig gyakran emlegetik az emberek faluként. A települést keresztül szelő főútvonal mentén alakult ki a központi rész. Itt található takarékfiók, posta, vendéglátóhelyek, trafik, sportcsarnok és művelődési ház, butik, pékség, virág-, papír- és ajándékbolt. Több helyütt visszaköszön a város bányászati múltja, ugyanis csilléket helyeztek ki, amelyek ma már inkább virágtartóként funkcionálnak. Miután Stallenberger Józseffel búcsút vettünk egymástól, egymagámban jártam kicsit az utcákat. Azt azért el kell árulnom, többen megnézték, mit is csinál ez az idegen Nagymányokon. Talán az járt a fejükben, hogy mire föl fotózgatok olyan lelkesen, vagy hogy mi okból jegyzetelek az utcán menet közben, magam elé mormolva? De nemcsak furcsálló pillan-A pincesor Városnézés: pincesor, bányászlakások, emlékmű A tájházban egyébként rendszeresen tartanak foglalkozásokat gyerekeknek, és fogadnak csoportokat is. Őket igény esetén Stallenberger József vezeti végig a településen, aki ezúttal az én idegenvezetőm volt. A tájháztól ahhoz az épülethez vezetett az utunk, ahol korábban a gyűjteményt tárolták. Most a Székely Kör tart ott próbákat, és kezdett valami hasonló gyűjtésbe, mint anno a németség. Innen a régi településmag felé haladtunk tovább, ahol többek között a polgármesteri hivatal és az iskola is van. feljebb pedig az újabb településrész új építésű ingatlanokkal. Elkanyarodtunk a pincesor felé, ahol számos szépen felújított présház és pince csábítja a bortúrára vágyó vendégeket. De erre vezet a körmenet útja is búcsú idején. Mi viszont a város másik végét, a szénbánya és az egykori brikettgyár környékét vettük eztán célba. A hajdani bányászlakások zsúfolódnak itt, amelyeket még most is laknak. Idegenvezetőm megmutatta a bányászemlékművet is, amely a bányaszerencsétlenségben elhunytak nevét őrzi. Nemcsak azok neve olvasható a hosszú listán, akik Nagymányokon lelték halálukat, hanem azoké a helybelieké is, akiket valamelyik környékbeli település bányájában ért utol a halál. A bányászemléknapon, szeptember első vasárnapján minden évben koszorút helyeznek el itt. Stallenberger Józseftől azt is megtudtam, hogy a legnagyobb nagymányoki bányatragédia 1938 decemberében történt, az aprószentek ünnepén, amelyet azóta mellőznek a településen. Akkor 14 ember vesztette életét egy sújtólégrobbanás során. Nagymányokon számos épület élvez helyi vagy országos műemléki védelmet. A kiemelt építmények közé tartozik a Nepomuki Szent János-szobor, a Szent Vendel-szobor, a római katolikus templom és a plébánia. De helyi védelmet élvez néhány lakóépület - köztük a tájház az iskola és a két pincesor is, illetve a négy kis kápolna. Képünkön utóbbiak közül ez egyik. H. E. Ritkaságszámba menő fejlesztések történtek a harmincas években Sok családot vonzott a lehetőség Az 1820-as években kezdték kitermelni a felszín közeli szénrétegeket Nagymányokon. A szénbányászat fellendülése az 1870-es évektől Riegel Antal bányászmérnök révén indult meg, ő nyitotta meg az első tárókat. A Dombóvár-Bátaszék vasútvonal megépülése szintén hozzájárult az erősödéshez. Az igazán nagy fellendülés az 1920-as, 30-as években kezdődött el. Ekkor épültek a sorházas, emeletes munkáslakások, és ekkor történt sok olyan fejlesztés, ami újdonságnak számított abban az időben. Például villanyt vezettek be az ingatlanokba, csatornahálózat épült, és 1928-ban fedett lelátót húztak fel a sportpálya mellett. Mozija, kaszinója volt Nagymányoknak, ahol süllyesztett zenekari árokból szólt a muzsika. Itt volt a bonyhádi szakképző iskola elődje, a vájáriskola, és a mentőállomást is innen helyezték át Bonyhádra a szénbányászat 1965-ös megszűnése után. A ma Újtelepként ismert városrész ikerházai 1960- ban épültek, mivel a jó kereseti lehetőség és a jobb életkörülmények sok családot vonzottak Nagymányokra. A bánya fénykorában 800 embert foglalkoztatott. Az egykori vezetők impozáns lakóingatlanja ma már az idősek otthonát foglalja magában. H. E. Az emlékmű a bányaszerencsétlenségben elhunytak nevét őrzi
