Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-03 / 103. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP__________________________________________________________________________________________________________________________2016. MÁJUS 3., KEDD Rfeüa ©©gjpfesxMl, \ü©k«]@©(b0e, Oá [MID se 0(3® Szeretik a várost A 26. szezont kezdte meg a jégesőelhárító TOLNA MEGYE Május elsején a 26. szezonján kezdte meg a Ne­­fela Jégeső-elhárítási Egyesü­lés. Bereczki Károly meteoroló­gus elmondta, a talajgeneráto­rok karbantartását elvégezték, majd az adott településekre azokat kihelyezték és az üze­meltetéssel kapcsolatos szer­ződéseket is megkötötték. Tol­na megyében 39 helyen műkö­dik talajgenerátor, melyeknek meghatározó szerepük van a jégszemek aprításában viha­rok idején. Tavaly 39 beavat­kozást végzett az egyesülés, a legveszélyesebb vihar május 6-án volt. Tavaly több rendkí­vüli rekord is született, mind­három nyári hónap jóval mele­gebb volt a szokottnál. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1901 óta a 2015-ös volt a 2. legmele­gebb július, a 3. legmelegebb augusztus és összességében a 4. legmelegebb nyár. Az időjá­rás nem kedvezett a növényter­mesztésnek. A kezdeti tavaszi aszályos hónapokat kompen­zálta a sok csapadék májusban, de a forró nyár sok veszteséget okozott, főként a kukoricater­melőknek. Tavaly Tolna megyé­ben 169 órát üzemeltek generá­torok, míg 2014-ben 269 órát. A biztosítótársaságok 2015-ös adatai alapján Tolna megyében kevés jégkár volt, az összes ter­mény 0,2 százaléka károsodott, ami nagyon jó eredmény. M. I. Bronzérmes dombóvári aerobicosok DOMBÓVÁR-AJKA Bronzérem­mel tértek haza a Dombóvári Belvárosi Általános Iskola és AMI aerobic szakkörösei Ajká­ról, az Országos Diákolimpia döntőjéről. A lányok az előse­lejtezőt követően az ország tíz legjobb csapata közé kerültek, ennek köszönhetik a részvé­telüket a végső megméretteté­sen, ahol szintén remekül sze­repeltek. A csapat tagjai: Furu­­lyás Lilla, Nagy Zsófia, Pápai Patrícia Gréta, Somogyvári Ki­ra és Szabadkai Flóra Anna 6. b osztály, Szabó Mia Anna. Va­lamennyien hatodik osztályo­sok. Felkészítőjük Ockenfusz Enikő. H. E. A tavasz beköszöntével és a ro­varvilág feléledésével a dene­vérek aktivitása is fokozódik. Az állatok több faja sikeresen alkalmazkodott az emberi te­lepülésekhez. A denevér 2016- ben Az év emlőse. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Talán a régi be­idegződés az oka, vagy sző­rös, repülő állatokhoz fűződő beidegződések, de nem min­denki fogadja szívesen a dene­vérszomszédságot. A fiatal ál­latok hajlamosabbak bemen­ni a lakásokba, élelmet és bú­vóhelyet keresnek bent, de ál­talában nem látják őket szíve­sen. Aki maga nem meri kites­sékelni, az a legjobban teszi, ha szakemberhez fordul segít­ségért. Ha mégis rászánja ma­gát, az ideális időpont a lakás­ban csapdába esett emlős kien­gedésére a késő délutáni, kora esti időpont. A megyében a következő fa­jok fordulnak elő leginkább: rőt korai denevér, kései dene­vér, fehérszélű törpedenevér és szoprán törpedenevér. Ugyan­akkor bukkantak már a me­gyében alpesi törpedenevérre, amely egy ritka faj Magyaror­szágon. A denevérek mostani aktivi­tásának oka - a rovarvilág ak­tivitása mellett - az, hogy he­lyet keresnek a szülőkolóni­ának, ahol felnevelik utódai­kat, ez a folyamat május köze­pétől július végéig tart. Ahol tehát a most helyet kereső de­nevérek befészkelik magukat, nagy eséllyel ott is maradnak eddig az időpontig. Nagyon fontos, hogy senki sem zavarja meg az állatokat, ha már meg­telepedtek valahol, inkább kér­jenek segítséget szakemberek­től, ha a jelenlétük problémát okoz. Magyarországon jelenleg 28 denevérfaj él, ezek mindegyi­ke 1901 óta védett állat, nyolc faj fokozottan védett. Az egyes példányok eszmei értéke akár 250 000 forintra is rúghat. A hazai fajok kivétel nélkül rovar­evők, így igen nagy hasznot haj­tanak az embereknek a kárté­kony rovarok, például szúnyo­gok, cserebogarak, molyok fo­gyasztásával. Hazánkban is az általuk elfogyasztott rovarok mennyisége tonnában fejezhe­tő ki egy-égy éjszaka alatt. A veszélyeztetett fajok fennmara­dását az élőhelyvédelem mellett denevérmentő programok szer­vezésével is segítik. Általában önként távoznak- A denevérek sohasem szán­dékosan repülnek be lakás­ba, lépcsőházba, általában a tapasztalatlanság miatt törté­nik ez meg, a fiatal példányok esetében. A legjobb stratégia arra az esetre, ha bejutott egy helyiségbe, ha békén hagyják. Az állat nyilván megvan ijed­ve, kergetéssel, csapkodással csak fokozódik a helyzet, és a rémült denevér könnyen meg­sérülhet. Be kell zárni az ajtót, lekapcsolni a villanyt és kinyit­ni az ablakot, és az esetek 90 százalékában ez elég is, a de­nevér el fog repülni. Előfordul azonban, hogy annyira meg van rémülve, hogy búvóhelyet keres, és ott meglapul. Ilyenkor egy vastag kesztyűt felhúzva óvatosan tanácsos megfogni, és kitenni az erkélyre, vagy csa­ládi ház esetében feltenni egy fára, ahonnan majd hazarepül- mondja Dombi Imre szak­értő, a Duna-Dráva Nemze­ti Park természetvédelmi őre. Ha valaki sehogyan sem boldo­gul a feladattal, vagy nem mer maga intézkedni, hívja a nem­zeti parkot: 06 30/288 -1307. AzEv szakszervezeti vezetője PAKS Az Év szakszervezeti ve­zetője kitüntetéssel jutalmazta Török Pált a Magyar Szakszer­vezeti Szövetség régiós szerve­zete a múnka ünnepe alkalmá­ból. A paksi DC Dunakom Plusz Kft. szakszervezeti titkára Svaj­­da József régiós elnöktől vette át az elismerést, aki azt mondta, még mindig kevés az olyan vál­lalat van, amely igazán megbe­csüli az alkalmazottait, de ter­mészetesen vannak üdítő kivé­telek. Török Pál szavaiból az de­rült ki, hogy az ő munkahelye éppen ilyen. Huszadik évét ta­possa a feladatokat és létszámot tekintve is folyamatosan bővü­lő önkormányzati cégnél, ahol - mint szavaiból kiderült - az elő­ző és a mostani vezető is fontos­nak tartotta, hogy az anyagi le­hetőségekhez mérten bérezze, motiválja dolgozóit.- A munkavállalók és a mun­kaadó között a kapcsolat na­gyon jó - jellemezte Török Pál, aki igyekszik ezt fenntarta­ni, tovább „csiszolni”, de nem titkolja, hogy e téren nagyon szerencsés, hiszen mind Pus­kás János ügyvezető, mind az önkormányzat partner abban, hogy a dolgozók ne csak megfe­lelő fizetést, hanem cafetériát, jutalmat is kapjanak. Ő pedig igyekszik a dolgozók minden gondjára odafigyelni a munka­ruhától, védőfelszereléstől a be­iskolázási és temetési segélyig. A megyei és regionális ülése­ken a beszámolóját mindig pél­daértékűnek minősítik, mégis meglepetés volt, amikor meg­kapta a díjat. Török Pál gépko­csivezetőként, gépkezelőként dolgozik a cégnél. A kollektívát jónak, összetartónak ítéli. A lét­szám bővül, de nincs „átjáró­­ház", sok a régi motoros, nagy az összetartás. Vida T. Török Pál a díjjal Folyamatosan fogyatkoznak Az egyetlen repülő emlőshöz, a denevérhez, számos hiedelem kapcsolódott az európai kultúr­körben. Ma már mindenki tisz­tában van vele. hogy a dene­vér nem emberi hajat eszik, így nem is akar senki frizurájába ra­gadni, és az Európában élő fajok a vért sem kedvelik, lévén rovar­evők. Az évszázadok alatt ala­posan megfogyatkozott a dene­vérek száma, elsősorban azért, mert egyre fogyatkozott szállás-és vadászterületük. A veszélyez­tetett fajok számára az ideális megoldás az élőhelyek békén hagyása lenne, ez viszont egye­lőre nem látszik kivitelezhető­nek. Több faj sikeresen alkal­mazkodott az emberek által épí­tett környezethez, és szívesen választja szálláshelyül az épüle­tek padlását, a panelházak hé­zagait, ám sajnos a városokban is egyre kevesebb az olyan hely, ahol megtelepedhetnek. Időszerű felújítani, szakrálisabbá tenni a Bonyhád-Majoson található, kápolnává alakított lakóépületet A hallgatók ötleteit ismerte meg a gyülekezet BONYHÁD-MAJOS A bony­­hád-majosi 120 fős római ka­tolikus gyülekezet tagjai nem­régiben süteményes tálcákkal a kezükben mentek a misé­re, melynek a II. világháború után az akkori katolikus tele­peseknek juttatott, kápolnává átalakított lakóház adott ott­hont. Máté Réka fotós-újság­írótól megtudtuk, Gáspár Im­re az egyik kezdeményezője annak, hogy keressenek meg­oldást a mára leromló álla­gú épület felújítására. Gáspár Imre szerint időszerű átfogó­an rendbe tenni az épületet, ezért ötletpályázatot hirdettek a Pécsi Tudományegyetem épí­tészhallgatói körében, hogy a felújítást, a hely szakrálisabbá tételét megalapozzák. Harminc egyetemista érke­zett először a meglévő viszo­nyok szakszerű felmérése cél­jából, majd négy értékelhető pályamű került a döntőbe, eze­ket mutatták be a gyülekezet­nek, és díjazták. Emellett a hí­vek a Farkas Tibor tervező ál­tal készített rajzokat is láthat­ták. Az engedélyezési terv el­készítésére Wigand István plé­bános kötött szerződést. Az építészhallgatók pálya­munkáit a felmérésben, a pályá­zat koordinálásában közremű­ködő egyetemi tanárok bírálták el: dr. Széli Attila Béla egyetemi docens (a zsűri elnöke), dr. Ko­sa Balázs egyetemi adjunktus, dr. Molnár Tamás egyetemi ad­junktus, dr. Horváth Magdolna egyetemi adjunktus és Túri Ta­más egyetemi tanársegéd. Az 1. helyezett Hauk Gergely lett, a 2. Bognár Hajnalka és Gálo­­si Bettina, a megosztott 3. he­lyezést pedig a Németh Lívia és Tarr Zsuzsanna, ill. a Fodor Tamás - Patocskai Bernadett - Szilágyi Dorottya - Vass Viktor alkotta csoport vehette át. Dr. Kosa Balázs egyetemi adjunk­tus szerint azért különleges ez a feladat, mert a hallgatók ötle­tei hozzátehetnek egy közösség működéséhez, és mert ritkán adódik lehetőségük szakrális épület tervezésére. Az első helyezett Hauk Gergely mutatja a terveit a gyülekezetnek- Általában az egyetem az, aki megy és házal, ez esetben az a szerencsés helyzet állt elő, hogy megkerestek minket és tetszett is a feladat - véli dr. Kosa Balázs. Az adjunktus ta­pasztalata az, hogy kevés tele­pülésen gondolkodnak annyi­ra felelősségteljesen, hogy már a tervezési fázist megelőzően megszondáztassák több terv megfuttatásával: vajon mi is a helyes irány. A pályázat egye­temi kiírója ebben az esetben az intézményben működő b2 Transzdiszciplináris Szakkol­légium volt, melynek az a fel­adata, hogy az elméleti tudás mellett gyakorlatival is felvér­tezze a hallgatókat. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents