Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-13 / 112. szám

2016. MÁJUS 13., PÉNTEK Idén lenne százéves hazánkban a létminimum-számítás. A jövő­ben a Központi Statisztikai Hiva­tal új módszerrel állapítja meg, ki számít szegénynek. A KSH úgy számol: a létminimumhoz - azaz a létfenntartáshoz - ele­gendő a napi 1800 kalória is. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A paksi Kereki László második éve munka­­nélküli, a cég, ahol dolgozott megszűnt, azóta csak alkal­mi munkát talált. Egy kiskorú gyermeke és felesége is van, utóbbi óvodában dadaként dol­gozik. Havi 140-150 ezer forint­ból kell megélniük. A hónap végén ételre is alig jut. Spórol­nak amin csak tudnak, de az albérletet fizetni kell. Éva és Tamás falun élnek, a szülőktől örökölt házban, amit tudnak, megtermelnek maguk­nak a kertjükben. Bár az apá­nak itt sincs munkája, alkalmi munkavállalóként dolgozik. Jánosék próbálják fenntar­tani a huszonéves autót - csak így tud munkába járni a csa­ládfő, a tömegközlekedés nem igazodik a munkaidejéhez -, és fedezni a minimális rezsit és étkezést. Közben folyama­tos küzdelemben állnak a köl­csönt folyósító bankkal, és ret­tegnek, mikor jön el a nap, amikor már nem tudják meg­tartani a jelzáloggal terhelt há­zukat. A három család más kö­rülmények között, de szűkö­sen él, mégsem számítanak az új besorolás szerint szegény­nek. A KSH közleménye azt állít­ja, kizárólag szakmai szempon­tok szerint döntöttek úgy, hogy a régi formában nem jelentetik meg többet a kiadványt. A lét­minimum ugyanis valójában Nyugaton A nyugati országok a szegény­ség arányát általában valami­lyen számított szegénységi kü­szöb segítségével vizsgálják, amely országonként igen vál­tozó. Az USA-ban becsléssel kiszámítják és beárazzák kü­lönböző nagyságú családok élelmiszer-szükségletét, majd ezt tekintik a teljes minimum 33 százalékának. Szegény az, akinek a jövedelme kevesebb, mint élelmiszer-szükségletei­nek háromszorosa. Változnak a társadalmi elvárások a lét­minimumhoz képest. nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték. Mindenesetre a Magyar Szakszervezeti Szövet­ség felkérésére a Policy Agen­da nevű intézet a hagyományos metódus szerint elvégezte a ta­valyi évre vonatkozó számítást a létminimumra, ami egy fel­nőttnek 88.016 forint, egy át­lagos (két felnőtt, két gyerek) családnak 255.246 forint len­ne. Mivel a nettó minimálbér 68.775 forint, csak tavaly ér­te el a 2009-es szintet, a lét­minimum alatt élők száma to­vább nőtt, elérve a 41 százalé­kot. Hárommillió koldus orszá­gából négymillió koldus orszá­ga lettünk. 1800 kalória Ferge Zsuzsa szociológus utá­nanézett a mai táplálkozástudo­mányi kutatásokban: 1800 ka­lória ahhoz elég, hogy az ember ..teljes fizikai és szellemi nyugal­mi állapotban üldögéljen egesz nap. A legnehezebb fizikai mun­kákat végző szegények nem egészen így élnek. Egészség­­ügyi mutatóik katasztrofálisak: a várható élettartamuk tizen­négy évvel kevesebb, mint má­soké, és a gyerekeik megfelelő lakáskörülmények és táplálék híján fizikailag és szellemileg is rosszabbul fejlődnek. Küszködik az idősek jelentős része, főként a kisfalvakban A dombóvári alapszolgáltatá­si intézmény vezetője, Várkonyi Lászlóné elmondta, az általuk gondozott idősek többsége jel­lemzően egyedül él, a nyugdíjuk százezer forint körül van, ami­ből megélni csak nagy odafigye­léssel lehet. A rezsi és a gyógy­szerek kifizetése után megmara­dó csekély pénzt osztják be a tel­jes hónapra. Mivel a százezret el­éri a nyugdíjuk, közgyógyellátás sem jár nekik. A környékbeli fal­vakban még nehezebb az egye­dül élő idősek helyzete, hiszen az ő nyugdíjuk ennél is keve­sebb, mert a mezőgazdaságban (volt tsz-ekben) dolgoztak. So­kan még a havonta pár száz fo­rintot jelentő pluszkiadást, a se­gélyhívók használatát is lemond­ják, mert minden fillér számít nekik. Az általunk megkérdezett önkormányzatok mindegyike azt mondta, jóval több igény lenne szociális segélyre, támogatásra, mint amekkora a keretük erre. Bosszúságok Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu Tiszta ideg vagyok, mondogatta volt kedvenc nagyanyám, ha valami bosszúság érte. Nem tudom, mit szólna manap­ság, amikor szinte óránként éri valami sokk az embert. Tegnap délelőtt egy szekszárdi boltban tucatnyi zsemlét kért a vevő, mire az eladó szólt, hogy csak előző napi van. Erre azt mondta a vevő, hogy megérkezett a friss, ott áll közel a pulthoz, de olyan helyen, ahol az eladó nem láthatta. Kapott is a vevő a friss péksüteményből. A következő vásárló három zsömlét akart venni, a boltos szemrebbenés nélkül a tegnapiból szolgálta vol­na ki. Tiltakozására bepörgött az eladó, de azért tett öt lépést a friss zsömle érdekében. A visszajáró pénzt viszont úgy dobta a vevő tenyerébe, mintha a fejé­hez akarta volna vágni. Ugyancsak tegnap délelőtt telefonált egy olvasónk, hogy Szekszárdon a Béri Balogh ut­cában virágoskertet alakítot­tak ki egy társával közösen. Saját pénzből vették az örök­zöldeket, évelő és egynyári virágokat. Az idén szépen alakult minden, megeredtek a palánták, nyíltak a virágok. Tegnap reg­gelre azonban már csak a lyukak maradtak a növénykék helyén. Valaki ellopta a virágokat. És tavaly is ugyanígy járt. Úgy látszik, nem mindenki jó ember, aki a virágot szereti. Kíváncsi lennék, milyen kifejezéseket használnak az interne­tező fiatalok, amikor minduntalan reklámok ugranak eléjük a kívánt tartalom helyett. Most meg azt látom, hogy az érdekes­nek vélt hír helyett a következő olvasható: Hoppá! Sajnos a kere­sett oldalt nem találjuk! Valószínűleg megszökött! Nahát! Talán sose tudjuk meg, milyen lehet a boltokban terjedő műanyag rizs. Úgy látszik, nem mindenki jó ember, aki a virágot sze­reti. Bozótvágó késsel támadott a vádlott SZEKSZÁRD Felfegyverkezve el­követett garázdaság bűntette, valamint könnyű testi sértés és zaklatás vétsége miatt emelt vá­dat egy 25 éves szekszárdi férfi és ló éves, fiatalkorú öccse ellen a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség, tájékoztatott dr. Kiss Yvette, a megyei főügyészség helyettes sajtószóvivője. A testvérek tavaly május 18- án 22 óra 30 perc körül Szek­szárdon, az utcán szóba ele­gyedtek egy 15 éves lánnyal, majd sértegetni kezdték. A lány édesanyja kijött a házukból, és gyermeke védelmére kelve kér­dőre vonta a fiatalkorú vádlot­tat, aki trágár kifejezéseket kia­bálva bántalmazással fenyeget­te meg az anyát, majd elszaladt. Néhány perc múlva azonban bátyjával, az I. rendű vádlottal tért vissza. A felnőtt kezében egy 50 centi penge- és 15 cen­ti markolathosszúságú bozótvá­gó kés - machete - volt, a fiatal­korú vádlott pedig egy 71 cen­ti hosszú vascsövet hozott magá­val. Az I. rendű vádlott azt kér­te számon, hogy szerinte nem megfelelő hangnemben beszél­tek az öccsével, ugyanakkor mindkét vádlott azzal fenyege­tőzött, hogy „most meghaltok”. Az egyébként is dühös I. rendű vádlott a vita során még indu­latosabb lett, a kezében tartott bozótvágóval vízszintes, kaszá­ló mozdulatot téve közepes erő­vel megsértette az említett fia­tal lány apjának nyakát. A sér­tettnek a nyakán 2 centi hosszú és 1,5 centi mély vágott seb ke­letkezett. A fiatalkorú vádlott a vascsővel hadonászva keltett fé­lelmet a jelenlévőkben, végül mindketten elmentek. A vádlottak fellépése alkal­mas volt arra, hogy az ott lakók­ban megbotránkozást és riadal­mat keltsen. Mivel az I. rendű vádlott tettét különös visszaeső­ként követte el, vele szemben az ügyészég börtönbüntetés kisza­bását és a közügyektól eltiltást, a fiatalkorú vádlott esetében pe­dig javítóintézeti nevelés elren­delését szorgalmazza a Szek­szárdi Járásbíróságnál. 1.1. Először ünnepeltek Bonyhádon az ápolók napján A szakma kiválóságai BONYHAD Varga Izabella, a bony­hádi kórház ápolási osztályának főnővér-helyettese és Jánosné Neumann Csilla, a rendelőinté­zet asszisztense kapták csütörtö­kön „A szakma kiválósága” pla­kettet. A kórház először rende­zett ünnepséget az Ápolók Nem­zetközi Napján, és az intézmény vezetése a hagyományteremtés szándékával ismert el egy fekvő­beteg osztályon és egy járóbeteg ellátásban dolgozó munkatársat. Mindkét díjazott a közvetlen be­tegellátásban végzi tevékenysé­gét, megbecsült dolgozók, elköte­lezettségüket, elhivatottságukat kollégáik és a betegek is elisme­rik, tudtuk meg Läufer Éva ápo­lási igazgatótól. B. K. Varga Izabella (balról) és Jánosné Neumann Csilla a Elégette az ellopott iratokat BÖLCSKE Vádemelési javaslat­tal zárt le a rendőrség egy lopá­si ügyet. A nyomozás eredmé­nye szerint egy 30 dunaföldvá­­ri nő március 6-án hajnalban egy bölcskei szórakozóhely­ről mobiltelefont, pénztárcát lopott. A pénztárcában kész­pénz, bankkártyák és szemé­lyes iratok voltak. Megpróbált pénzt levenni a bankkártyák­tól, de mivel nem tudta a PIN kódjukat, nem járt sikerrel. Ké­sőbb a pénztárcát, a bankkár­tyákat és a személyes iratokat is elégette. A nő ellen csalás bűntett kísérletének megala­pozott gyanúja miatt indult el­járás, a bűncselekmény elkö­vetését elismerte. 1.1. Nem jut rá Itthon sok mindentől elesik a szegénységben élő gyermek, például extra egészségügyi ellá­tástól, ide tartozik a fogszabály­zó, a jobb minőségű gyermek­cipő, a vitaminok. Szakkörök­re, sportolási lehetőségre se jut a családnak (pl. uszoda, tenisz stb.), a különórákra, nyelvtanfo­lyamra, külföldi csereútra esé­lye sincs. A divatos ruhák, játé­kok, külföldi nyaralás is csak álom marad. A művelődési le­hetőségek, otthoni könyvtár, számítógép, internet, okostele­fon elérhetetlen számukra.

Next

/
Thumbnails
Contents