Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Az állam vásároljon termőterületet a szociális szövetkezeteknek A föld szeretetén múlik A BUX index alakulása (pont) 26 500 listáján bekerült az Országgyű­lésbe. 2000-ben környezetvé­delmi miniszter. 2001-ben a kis­gazdák második pártszakadása közben kizárták a pártból, majd megalapította a Kisgazda Polgá­ri Egyesületet, mai napig az el­nöke. Választási megállapodást kötött a Fidesszel. így 2002-től mostanáig minden választáskor a párt országos vagy területi lis­tájáról szerzett mandátumot.- Nemhogy fóldéhség nincs sok helyen, de még a föld szerete- te is hiányzik. Ezt visszahozni az oktatással lehet. Egyetértünk az­zal, hogy a gyerekek túlterheltsé­gét, az oktatáson belül bizonyos tantárgyak óraszámát jelentősen csökkenteni kell, a mezőgazdasá­gi ismereteket viszont be kell ve­zetni. Fontos lenne, hogy értsék és szeressék a földet az emberek. Hosszú távon ettől is függ a fal­vak megmaradása.- Van erre példa?- Zalakomáromban például ki­tűnően folyik a mezőgazdasági ismeretek oktatása. Az elméletet összekötik a gyakorlattal, a gye­rekek szeretik az ilyen órákat, és már úgy mennek ki az iskolából, hogy érdekli őket a földművelés, sok közülük földműves szeretne lenni. Minden magyar embernek 1848 óta alkotmányos joga, hogy földet vásárolhasson. Ezt a jogát csak akkor fogja gyakorolni, ha szereti is a földet.- Említette, hogy az állami földek eladásából befolyó több százmillió forintot a kistelepülések körüli föl­dek megvásárlására kellene fordí­tani, amelyeken a szociális szövet­kezetek gazdálkodhatnának. Mi­lyenek ezek a földek? Egyáltalán meg lehet vásárolni azokat?- Attól tartok, e tekintetben nincsenek még pontos adatai a szakkormányzatnak, de azt biz­tosan tudom, hogy állandó moz­gás van a földek esetében azért, mert 1 millió 8 ezer fölött van a haszonbérbe adók száma. Ma­gyarországon a haszonbérbe adott területek általában 3-5 hektáros kisterületek, amelyet a tulajdonosok annak idején a kár­pótlás során szereztek meg. Sok­szor idős embereké ezek a föl­dek, emiatt jelentős mértékű tu­lajdonosváltás várható. Az örök­lést követően sokan szabadulni akarnak a néhány hektáros te­rületektől. Ezeknek az állami fel­vásárlása lehet a szociális szövet­kezetek földalapja. Mindezt az önkormányzatok haté­kony közreműködésé­vel lehet csak létrehoz­ni, ott helyben látható csak, mely földek len­nének alkalmasak szö­vetkezeti művelésre. Meg akarjuk-e menteni az ezer lélek alatti településeket?- ez a fő kérdés. Ezeken ugyan­is általában a föld biztosíthatja a megélhetést.- Van-e kormányzati akarat és pénz a szociális szövetkezetek megvalósításra?- A 2020-ig terjedő időszak eu­rópai uniós pénzeiből erre is kell, hogy jusson. Most már csak azon kell dolgozni, hogy a kormányza­ti akarat is meglegyen.- Az uniós pénzek elegendőek?- Aki a szociális szövetkezet­ben dolgozik, annak már nem kell tovább közmunkásnak len­nie, tehát ezeket a pénzeket is át lehet majd csoportosítani a szociális szövetkezeteknek. Ar­ról már nem is beszélve, hogy közmunkásként sokszor vitat­ható, mennyire értelmes fel­adatokat végeznek az emberek. De ha valaki egy szociális szö­vetkezeten belül dolgozik, sőt termel, az már sokkal értelme­sebb, sok szempontból hasznot hozó munkának számít. Ha egy közmunkás átigazol egy szociális szövetkezetbe, az sokkal hasznosabb lehetne... Névjegy TURI-KOVÁCS BÉLA (1935) Az ELTEjogi karára járt, 56- os tevékenysége miatt kizár­ták az egyetemről, végül 1959- ben diplomázott. 1963-ig a Víz­műveknél dolgozott segédmun­kásként, később úszómester volt. 1963-tól Szentendrén ügy­véd. 1956-ban belépett a Füg­getlen Kisgazdapártba, amely­nek 1994 után újra tagja lett, 1998-ban a párt Pest megyei „Az állami földek eladásából befolyó több százmilliárd forin­tot egy program keretén belül arra kell fordítani, hogy a tele­pülések körzetében lévő ter­mőföldeket az állam megvá­sárolja. Ez lehet az alapja egy jövőbeli szociális szövetkeze­ti programnak” - mondta la­punknak adott interjújában Túri-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu- Az állami földek értékesítése kapcsán felmerült a kérdés, mi lesz így a szociális szövetkeze­tek tervével, amely egyfajta válasz a kistelepülések egyre növekvő munkanélküliségére?- A polgári kisgazdák hóna­pok óta hangsúlyozzák, hogy „nem támogatjuk az állami föl­dek értékesítését”. Ennek több oka is van, de a legfontosabb, hogy az állami föld a kistelepülé­sek megmaradását szolgálhatja. Az állami föld a szociális szövet­kezetek révén hasznos és ér­telmes földműves mun­kát tudna biztosíta­ni az ott élő em­bereknek. Ha már bekövet­kezett, a mi ellenkezé­sünk elle­nére az állami földek ér­tékesíté­se, törvény van arra, hogy a befo­lyó vételárat másik föld vásárlására kell fordí­tani. Mi most azt mondjuk, hogy a befolyó több százmilliárd forin­tot egy program keretén belül ar­ra kell fordítani, hogy a települé­sek körzetében lévő termőfölde­ket az állam megvásárolja. Ez le­het az alapja egy jövőbeli szociá­lis szövetkezeti programnak.- Mi kell ahhoz, hogy létrejöhes­senek ezek a szövetkezetek?- Konkrét program és törvény kell hozzá. A jelenle­gi szövetkezeti törvény ugyanis teljesen más jelleggel kezeli a szö­vetkezeteket, azon be­lül a földtulajdonra vo­natkozó szabályok nin­csenek meghatároz­va. Nem született valódi földtör­vény, csak földforgalmi törvény, nem született meg a mezőgazda- sági szövetkezésről szóló törvény és az üzemtörvény. Ezek a törvé­nyek segítenék a szociális szövet­kezetek létrehozását. Másodszor egyértelművé kell tenni, hogy a kis- és közepes birtok azért vál­hat életképessé, mert ezeket pre­ferálja, támogatja az állam, mi­vel a falvakban, szövetkezeteket létrehozva munkahelyeket te­remthetnek.- Mennyire vágy­nak az emberek arra a kistelepü­léseken, hogy földet művel­jenek? 260001---------------------------------------------------­2016. MÁRCIUS 31. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) CIGPANNONIA 176 2,92 ZWACK 17500 1,45 PLOTINUS 5850 1,39 MOL 16590 0,91 MTELEKOM 456 0,88 EMASZ 23395 0,41 ANY 1001 0,1 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) GSPARK 2363-0,71 APPENINN 213-0,47 ANY 1092-0,18 FHB 741-0,13 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. március 31.) Datum Újelsz. ar(Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 42810 TAKARMÁNYBÚZA 2016. május 40500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 44200 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 43100 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 42700 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 39300 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. május 117000 REPCE 2016. augusztus 104000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. március 31.) €/Ft 314,16 0,61 Ft S/Ft 276,62-0,37 Ft CHF/Ft 287,25-0,02 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, (2016. március 31.) Vételi Eladási I Budapest Bank 305,49 324,39 CIBBank 302,35 327,55 Citibank 301,86 327,11 Erste Bank 305,97 323,59 FHB Bank 305,48 323,72 K&H Bank 305,37 322,97 MKB Bank 304,27 323,73 OTP Bank 305,35 322,95 Raiffeisen Bank 310,59 316,87 Kiküldte a levelet a Kárrendezési Alap A Nemzeti Nyomozó Iroda után a NAV vizsgálja az Öveges-programot Költségvetési csalás a gyanú BUDAPEST Meghosszabbították T. Csaba és M. Zsolt előzetes le­tartóztatását és T.-né R. Erika házi őrizetét a Quaestor-ügy­ben, de a végzés nem jogerős - közölte a Fővárosi Törvényszék. Közben a Kárrendezési Alap, tartva a március 31-i határidőt, postázta a kárrendezési jogo­sultságról és a törvényesen kifi­zethető összegről szóló értesítő levelet, amelyet a napokban kap meg 32 ezer kérelmező. A kifizetések a kézhez­vételtől számított 30 nap után kezdődhet­nek. Az új törvény a kárrendezés ellenérté­kének meghatározása­kor a kötvények vásár­lásakor megfizetett összeget, de legfel­jebb harminc- millió fo­rintot vesz alapul. MW BUDAPEST Bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gya­núját állapította meg a Nemze­ti Nyomozó Iroda a 14 milliár­dos uniós keretből finanszíro­zott Öveges-program lebonyo­lítását vizsgálva - közölte teg­nap Hadházy Ákos. Az LMP szakszóvivője 2014-ben tett fel­jelentést az iskolai tanteremfel­újítások címén eltüntetett pén­zek miatt. A napokban a rend­őrség arról tájékoztatta: másfél év nyomozás után megvan a gyanúja a költségvetési csalás­nak. Az ügyet átteszik az adó­hivatalhoz (NAV), mert ennél a tényállásnál ők az illetékesek. A programban 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott termé­szettudományos tantermek ki­alakítására 200-300 millió fo­rint körüli támogatást. Az ösz- szegekből csak kisebb hányad ment erre és eszközbeszerzés­re, a többit „elképesztő” címek (projektmenedzsment, mun­kafüzetgyártás) alatt fizették ki. Az LMP csodálkozik, ami­ért a rendőrség szerint nem megalapozott a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanú­ja, holott már önmagában az szervezett csalásra utal, hogy „43 gimnáziumban íratták meg 43-szor az Öveges-prog­ram munkafüzetéit egyenként 25 millióért, majd erről 43 ta­nulmányt írattak”. Hadházy szerint a rendőrség téved, ami­kor azt állítja, hogy hivatalos személy nem érintett az ügy­ben, hiszen egy ilyen projekt kiírásáról az Emmi helyettes államtitkársága is tudhatott. A tárca elkezdte visszakérni a „csalással kiosztott” pénzeket az önkormányzatoktól, és való­színűleg a Küktől is. Felröppent a hír, az Európai Bizottság azért függesztette fel a kifizetéseket, mert ennél a programnál is szabálytalansá­gokat talált. Az Emmi közölte, az Öveges-program nem érin­tett a 37,5 milliárdos felfüg­gesztésben, mert az más prog­ramokban valósul meg. MW Hat vitás ügy az EU-val Lázár János, a Miniszterel­nökség vezetője a kormányin- fón arról számolt be, az uniós támogatásokról az első el­számolási időszak 2017 nya­ráig fog tartani. 623 milli­árd a keret, amiből hat vitás ügyet kezel a kormány. Az aszfaltkeverő ügyben 125, az Öveges-programban 2,1, a regionális operatív prog­ramban 36 milliárd forint kifi­zetése kérdéses. Az összes ki nem fizetett ősz- szeg 201 milliárd forint.

Next

/
Thumbnails
Contents