Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-26 / 97. szám

2016. ÁPRILIS 26., KEDD megyei körkép 3 «•nvtfomnpntfl partrwihsp Dr. Bozsolik Róbert polgármester a Brüsszelben kapott díjjal Bi||| (középen), melyhez 560 euró Ki is járt. A jelképes összeget is |B a molyhos tölgyre költik majd Bf A bátaszéki molyhos tölgy lett Az év fája Európában. Dr. Bo­zsolik Róbert, Bátaszék polgár- mestere Brüsszelben vette át az ezzel járó díjat. Mint mondta, a legnagyobb ajándék az, hogy hatalmas volt a magyarok ösz- szefogása a szavazás kapcsán. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu BÁTASZÉK-BRÜSSZEL Amikor a múlt hét közepén Brüsszel­be utazott a háromfős bátaszé­ki küldöttség, még nem vol­tak biztosak abban, hogy meg is nyerték a versenyt. Dr. Bo­zsolik Róbert polgármester el­mondta, valamennyi döntőbe jutott fa (15 országból) képvi­selőit meghívták a nagy napra. Február 23-a után titkos volt a szavazás állása, eddig a napig 45 ezer voksot kapott a moly­hos tölgy, a második helyen a csehek álltak 32 ezer szava­zattal. A polgármester elmond­ta, egy évvel korábban a tatai­ak is hasonlóan vezettek az ak­kori versenyben, ennek ellené­re a hajrában elbuktak, ez volt az oka annak, hogy egészen az eredményhirdetésig izgul­tak. A ceremónia egy kiállító­teremben zajlott, nagy bizton­sági intézkedések előzték meg, hiszen 120 ember volt a meg­hívott. A környezetpolitikáért felelős uniós biztos a díjátadón videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Pavel Poc, az Európai Parlament Környezet- védelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizott­ságának egyik alelnöke pedig azt mondta, „a fákkal való ta­lálkozás számos történetet hoz felszínre, amelyek gyakran le­gendákká válnak, néha törté­nelmünk részét képezik.” Dr. Bozsolik Róbert elmond­ta, a közösségépítésben nagy szerepe volt az öreg fának, hi­szen nem csak a város, de egész Magyarország megmozdult, az elszármazottak, azok család­tagjai, sőt a külföldi testvérte­lepüléseken élők is a molyhos tölgyre szavaztak. Az öreg fa több száz éve itt él közöttünk, ezáltal megvannak a képessé­gei ahhoz, hogy láthatatlan hi­dakat építsen a tér és az idő tá­volságai közé, amivel embere­ket és nemzedékeket köt ösz- sze, mondta a polgármester. lói sikerült a szlogen is, melyet a bátaszékiek találtak ki: legyen magyar az év fája, illetve van egy szerethető története is a fának, ami összekovácsolta a nemzetet. A Bátaszékről elszár­mazó németek a molyhos tölgy első helyét a saját sikerüknek is tekinthetik, hiszen ezt a vén fát az elődeik gondozták, tör­zsét borral öntözték évszázado­kon át, s ők építették a mögöt­te álló Szent Orbán-kápolnát is. Időkapszulát helyeznek el Három cél is vezette a bátaszé- kieket, amikor neveztek az év fája versenyre: egyrészt felhív­ni a figyelmet a természet- és a környezetvédelemre, másrészt megmutatni Európának, hogy mennyire gyönyörű a több száz éves tölgy és a mellette épült kápolna, harmadrészt reflektor- fénybe kerülni, amely soha ilyen jól nem sikerült. Dr. Bozsolik Ró­bert polgármester elmondta, fel­elevenítik a hagyományt, hogy a fa törzsét borral locsolják meg. Az Orbán-napi miséket minden évben az öreg tölgy alatt, a kis kápolnában tartották, de idén május 25-én nagyobb lélegze­tű eseményre készülnek. Idén is lesz mise, majd kráfli osztás (sváb sütemény), borkóstoltatás az Orbán-hegyen, majd egy fa­csemetét is ültetnek a tölgy mel­lé, és egy időkapszulát is elhe­lyeznek a kápolna padozatába, melyben a molyhos tölgyről ké­szített digitális felvételeket, gye­rekek rajzait, verseit helyezik el. A németek gondozták a fát A Szent Orbán-kápolnát már a XVIII. század elején a törökök által korábban letarolt, elnép- telenített Bátaszékre (németül: Badeseck) is betelepült néme­tek építették a település hatá­rában álló Szőlőhegyen. A pes­tis még a XVIII. század közepe táján is sok áldozatot követelő járvány volt. A németek alig épí­tették fel új hazájukban az ott­honaikat, éppen csak elkezd­ték a település határában a sző­lőművelést, 1739-ben kitört a pusztító pestis. A borászatuk­ról és szőlőművelésükről is hí­res németek ekkor fogadalmat tettek: ha elmúlik a járvány, ká­polnát építenek a Bátaszék fölé magasodó Szőlőhegyen. így is történt: másfél évtizeddel a pes­tis kitörése után, 1754-ben fel­szentelték a kápolnát a Kr. u. III. században élt Szent Orbán, a mártírhalált halt pápa, a vincel­lérek védőszentjének tisztele­tére. A molyhos tölgy ebben az időben már itt állt. Hűség Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu B iztosan sokan emlékeznek rá az általános- és középisko­lai történelem órákról, hogy hajdanán, a középkorban lé­tezett egy olyan, hogy hűbérúri rendszer. Ez a fajta tár­sadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés olyan füg­gési rendszer, amelyben javakért, földért cserébe a hűségük­kel fizettek a hűbéresek, a legfőbb hűbérúr pedig a király volt. Nem volt előzmény nélküli a rendszer kialakulása. A törté­nelem során a lojalitást - még ha eszme is volt mögötte - több­nyire meg kellett fizetni, mert ugye hűségből nem lehet meg­élni. A kereslet és a kínálat diktál, valakinek javak, földterü­letek, másoknak meg hűségesek és az ő viszontszolgáltatása­ik kellenek. Valakinek javak, földterületek, má­soknak meg hűsé­gesek kellenek Ennek a rendszernek az a buktatója, hogy ha a mögöttes eszme megkopik, vagy eleve hiányzik, a hűségesek egyre többet akarhatnak, és néme­lyik ránő a pártfogója fejére. Ilyenkor a megoldás a kitaszí­tás, a javak újraosztása más hűségesek között. Ez kicsit macerás, de még jó is lehet, mert az egy nagy hűséges javaiból több, egyelőre még kevésbé tel­hetetlen támogatót lehet lekötelezni. Aztán kezdődik minden előröl, láttunk már ilyent. Ez persze nem jó, de ilyen a történelem, a politika, az embe­ri természet, így működik a világ, a maffia, és a demokráciá­nak nevezett rendszer is. Ez utóbbiban a hűbérúri rendszer­rel ellentétben a színfalak mögött megy az adok-kapok. Kivé­ve, amikor már nem is rejtegetik, sőt magától értetődőnek tart­ják. Innen pedig már csak pár lépés, hogy törvénybe is iktas­sák, az viszont már egy másik államforma. Ivott és vezetett, most ledolgozhatja SZEKSZÁRD Az egyik vádlott nem tartotta be az alapsza­bályt, miszerint, vagy iszik, vagy vezet. A másik pedig en­nek ellenére átengedte neki az autó vezetését. A Szekszárdi Járásbíróság a 24 éves I. ren­dű vádlottat ittas járműveze­tés, a 21 éveset pedig járműve­zetés tiltott átengedésének vét­ségben mondta ki bűnösnek, s ezért mindkettejüket 60- 60 óra, szakképzettséget nem igénylő közérdekű munkára ítélte. Ha ennek nem tennének eleget, a közérdekű munkát négy óránként 1 nap szabad­ságvesztésre kell átváltoztatni. Az I. rendű vádlott nőtlen, nyolc általánost végzett, szak- képzettsége, állandó munka­helye, továbbá jogosítványa nincs, autója viszont van. A II. rendű vádlott szakmunkás, a bűncselekmény elkövetésének idején munkanélküli volt, bün­tetlen előéletűnek számít, de a bíróság már lopás miatt egy év próbára bocsátotta. Tavaly október elején a két vádlott ismerőseik társaságá­ban Alsónánán egy kocsmá­ban beszélgetett, ahol az I. ren­dű vádlott szeszes italt fogyasz­tott. Az ő autójával később át­mentek Várdombra, hol ismét ismerősökkel beszélgettek egy presszóban. Az autót ekkor a II. rendű vádlott vezette. Ami­kor megtudták, hogy a telepü­lés külterületén az egyik ta­nyában buli van, elhatározták, hogy odamennek. Az I. ren­dű vádlott kérését, hogy ő sze­retne vezetni, a II. rendű vád­lott először visszautasította, hiszen látta, hogy társa ivott, majd mégis átengedte neki a volánt. Amikor a rendőrök éj­jel fél kettő körül igazoltatni akarták őket, az 1. rendű vád­lott nem állt meg, sőt, amikor a rendőrök utolérték őket egy mellékúton, már nem is volt a helyszínen, csak társa telefon- hívására ment vissza. A vér­mintákból a vádlott közepes it­tasságát lehetett igazolni. 1.1. Zenés roma est BÁTASZÉK Zenés roma estet rendeztek a múlt hét végén a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Fellépett a Mohácsi Tamburazenekar, a Bátai Tamburazenekar és a Bátai Vadvirág Cigány Hagyomány- őrző Tánccsoport. Az érdeklődők nem csak hallgatták a zenét, ha­nem táncoltak is rá. Jó hangulatban zárult az este. M. I Mintegy százötven önkéntes gyűlt össze a második városszépítő napra Hét körzetben szedték a szemetet BÁTASZÉK Idén második alka­lommal tartották meg a vá­rosszépítő napot Bátaszéken. Szombaton a civil szerveze­tek tagjai reggel 9 és dél kö­zött tisztították a város utcá­it, közterületeit. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmond­ta, a művelődési ház udva­rán volt a gyülekező, ahol sze­métgyűjtésre alkalmas zsáko­kat, munkavédelmi kesztyű­ket, valamint kapát, gereb- lyét osztottak szét a jelentke­zőknek. A civil szervezetek között voltak a nagycsaládo­sok, székely-, német-, felvidé­ki néptánc együttes tagjai, pe­dagógusok és a Best Street Te­am táncosai is. Mintegy 150 önkéntes gyűlt össze. Hét kör­zetre osztották fel a települést, mondta a polgármester, a ját­szótereket, sportpályákat és ezek környékét is megtisztítot­ták. Délben az általános iskola ebédlőjében - a helyi vállalko­zók ipartestületének felajánlá­sában - babgulyást tálaltak fel, amit közösen fogyasztottak el, és közben jót beszélgettek egy­mással. Dr. Bozsolik Róbert hozzátet­te, arról is döntöttek, hogy a kö­vetkező évben is megrendezik majd a városszépítés napját, melyből immár hagyomány le­het, hiszen eközben nem csak a közös munkára, de a közösség építésére is van lehetőség. M. I. Megtisztították a város utcáit és tereit az önkéntesek ’ T" 4rv Ml ■ • | fgy nemzettölgye

Next

/
Thumbnails
Contents