Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-25 / 96. szám

16. HIRDETÉS 2016. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ HIRDETÉS KISKUNMAISA GYÓGYHELY www.jonathermal.hu HIRDETÉS tlÄigiSlt í; iíj k e: pen, innovative and reliable >s 3®» äJ: lÄIIÄÜisii® ICJ .i || l Ipari automatizálás Tervezés Távfelügyelet Kivitelezés .... ... .................... ... ._____________/ Fű téskorszerűsítés Villamos technológia 7100 Szekszárd, Fagyöngy utca 1. Telefon +3674413873, Fax +3674510509 mobil: +36 30 9599169, +36 20 3102259, +36 30 2147923 www.zsok.hu Különleges élmény " * ^ Szekszárdon. a Babits Mihály Kulturális«Kozpont színháztermében 2016. május 14^én 19 órakor V- /r* i GYPSY MUSICAL Több ismert hazai alkotó- és előadóművész komoly előkészí­tő munkája nyomán megszü­letett az első gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Budapes­ti Tavaszi Fesztivál keretében mutatott be az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma támoga­tásával 2014 áprilisában a Mű­vészetek Palotája. A darab 2015 tavaszától év végéig országos körútra indult. Összesen 10 megyei jogú vá­rosba látogatott el, hogy minél szélesebb közönség előtt mu­tassa meg, a közös munka és az együtt gondolkodás révén hogyan épül „híd” a nemzeti­ségek és a többségi társadalom tagjai között. A darab most új megközelítésben folytatja élet­útját, színházi elemekkel és ze­nei betétekkel bővül. A cselekmény egy létező te­lepülésen, az erdélyi Kézdivá- sárhelytől nem messze találha­tó Alsószentlélek nevű faluban játszódik. A valóságon alapu­ló, visszaemlékezésekből épít­kező történet szerint valamikor e kis település egy gazdag, ma­gyarok lakta helység volt, ahol két szomszéd összeveszett egy­mással, aminek következté­ben az egyik bosszúból eladta a házát egy cigány embernek. Ő szép fokozatosan betelepítet­te népes családját, majd a roko­nokat, végül olyan szintű mig­ráció indult el, hogy a teljes la­kosság kicserélődött, és létre­jött az első tiszta cigány falu az országban. A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el családja és saját történetét. Sorsának különböző állomásai eleve­nednek meg a színpadon, reá­lis képet festve a hazai cigány­ságról. A szabad szellemű, te­hetséges lány alakja jól szim­bolizálja azt a roma közössége­ken túlmutató problémát, ame­lyet a társadalmi mobilitás iránti igény gerjeszt. Gojma, az apa személyisége egy valami­kor kimagasló tehetségű férfit mintáz, aki a biztatások elle­nére sem merte kipróbálni ma­gát, álmai feladása árán is ott­hon maradt. Emellett általános emberi kérdéseket is feszeget a darab. Egyéni sorsokon ke­resztül próbál rámutatni a sze­mélyes felelősségre, sorsunk irányíthatóságára, megkérdő­jelezi a sztereotípiák és előíté­letek létjogosultságát, és rámu­tat az ítélkezés veszélyeire. Hegyi Árpád lutocsa rendezé­sében a jeleneteket átszövi a hu­mor, miközben drámai konflik­HIRDETÉS A tavalyi előadásról Bóta Gábor írta „Szinte bárki kinyitja a száját, remekül énekel. Na jó, persze Falusi Mariann esetében ez nyilvánvaló, de a címszereplő, Szakács Hajnalka esetében is így van ez, és az apját alakító Kovács Antal, illetve a nagy­apját adó Balogh Lajos eseté­ben szintúgy. Papadimitriu At- hina ugyanúgy kitesz magá­ért, mint a szerelembe eső fi­atal rocksztárt megformáló Oláh Gergő. A kórus olyan fájdalmas szép­séggel énekel, hogy az em­ber hátán futkos a hideg, a Duna Művészegyüttes tánco­sai annyira fergetegesen rop­ják, hogy már-már szemmel alig követhető, a zenekar Szir­tes Edina Mókus vezetésével szilaj, energikus, bensőséges vagy éppen virtuózán parádé­zó, mikor mire van szükség. Amúgy pedig egy epizódsze­repben nem kisebb szemé­lyiség, mint Szakcsi Lakatos. Béla jelenik meg, aki lényegé­ben magát játssza, és bámu­latos szólót vág le. Ugyancsak ezt teszi a szintén nemzetközi rangú muzsikus, Kathy Horváth Lajos hegedűn. Egy nép lelke, hite, lendülete, bánata és nagyot akarása je­lenik meg ebben a produkció­ban. A közönség tombolva ün­nepel.” tusok jelzik a nemzetiségek és a többségi társadalom egymás­tól eltérő szokásait, világnéze­tét. A darabot a romákra jel­lemző sokszínűség és kirobba­nó érzelmi gazdagság jellemzi. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőr­zés és modern formák találko­zása. Igazi crossover. Valóságos örömzene. Első helyen kell em­líteni az autentikus cigány folk­lórból merítő népdalokat, de megjelenik az úgynevezett „ká­véházi”, avagy városi cigányze­ne is modern feldolgozásban. A darabban felcsendül ugyan­akkor Szakcsi Lakatos Béla és a Boban Markovié Orcestarból Marko Markovié dala is. A sze­replők itthon és világszerte el­ismert énekesek, zenészek, a Somnakaj sztárszereposztását ezentúl Papadimitriu Athina, illetve Oláh Gergő tovább gaz­dagítja. Szerzők: író: Müller Péter Sziámi Zeneszerzők: Kovács An­tal, Marco Markovié, Szak­csi Lakatos Béla, Szirtes Edi­na Mókus, tradicionális roma dalok SZEREPOSZTÁS: Somnakaj- Szakács Hajnalka Gojma, Somnakaj apja- ifj.Kovács Antal Misi, rockénekes- Oláh Gergő Doktornő - Falusi Mariann Zsáró, Gojma testvére- Papadimitriu Athina Sanyi tata, Somnakaj nagyapja - Balogh Lajos Béla bácsi- Szakcsi Lakatos Béla Lajoska, zenész Londonban - Kathy Horváth Lajos Petőfi, a falu félbolond költője - Szilvási István

Next

/
Thumbnails
Contents