Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-04-03 / 13. szám
Az osztrákoknál keletkezik a legtöbb szemét Ország Egy főre jutó hulladék mennyisége Ausztria 550 kg Olaszország 547kg Hollandia 545 kg Portugália 517 kg Spanyolország 497 kg Nagy-Brittania 459 kg Norvégia 453 kg Franciaország 451 kg Németország 444 kg Dánia 438 kg Svédország 429 kg Belgium 425 kg MAGYARORSZÁG 385 kg Szlovénia 355 kg Lettország 343 kg Lengyelország 331 kg Szlovákia 319 kg Csehország 318 kg Finnország 313 kg Románia 303 kg Forrás: Eurostat ALUMINIUMDOBOZOK 300-500 év Valójában nem bomlik le, darabjaira esve reakcióba lép más elemekkel. MŰANYAG ITALOSPALACK 4-500 év A lebomlás sebessége az anyag vastagságától is függ. A vastagok bomlanak később. ELDOBHATÓ PELENKA 500 év] Több rétegű, eltérő műanyagokból előállított termék. ÜVEGPALACK 1-2 millió év Lebomlása olyan lassú hogy gyakorlatilag nem lebomlónak minősíthető. POLISZTIREN ETELESDOBOZ Nem bomlik le. I A hőszigetelő dobozok, eldob ható kávéspoharak alapanyaga nt használt hab sem bomlik. Néhány rémisztő példa arra, hogy melyik hulladék milyen nehezen bomlik le biológiai utón ALMACSUTKA 1-2 hónap HASZNÁLT ELEM 100 év BANÁNHÉJ 3-5 hét FA, FŰRÉSZÁRU 10-15 év BŐRCIPŐ 30-50 év TOJÁSTARTÓ 2-12 hónap CIGARETTACSIKK 10-12 év GUMI CIPŐTALP 50-80 év KENYER TEAFILTER KOZMETIKAI KENDŐ ÚJSÁGPAPÍR 2-3 hét 4-6 hónap 5-10 év 6 hónap PAPÍR ZSEBKENDŐ KONZERVES DOBOZ TEJESDOBOZ TEJFÖLÖS DOBOZ 2-4 hét 80-100 év 5 év 5-8 év TEXTIL RONGY 100-500 év TISZTASÁGI BETÉT 500-800 év 6 hónap-2 év MŰANYAGZACSKÓ 5-15 év A HÉT TEMAJA 2016. ÁPRILIS 3., VASARNAP A lakosság egyelőre semmit nem érez majd abból, hogy áprilistól megkezdte működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Ugyanannyi pénzért viszik el a szemetet, csak több szelektív kuka lesz és a tartozásokat ezentúl a NAV hajtja majd be. A szakma és az ön- kormányzatok ezt másként látják, szerintük csak újabb pénzlenyúlás az új rendszer. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Évente közel 115 millió tonna hulladék keletkezik nálunk, ebből körülbelül 90 millió tonna az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék, csak a többi származik a lakosságtól. A begyűjtéssel kapcsolatos adminisztrációt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szervezi majd ezentúl. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára azt mondta, sem a díjak, sem a szolgáltatások nem változnak és nem kell új szerződést sem kötni a lakosságnak. Kiépül a gyűjtőedények egyedi azonosítási rendszere, összehangolt fejlesztések, egységes szolgáltatás és számlázási rendszer várható. A települési szilárd hulladékgyűjtésben sem az önkormányzatok, sem a szolgáltatók feladata nem szűnik meg. A cél az, hogy egyre kevesebb szemét szennyezze a környezetet és minél többet szelektíven gyűjtsenek be belőle. Az önkormányzatok ellenkeznek A szakma és az önkormányzatok ugyanakkor megvalósítha- tatlannak tartják a kormányzat szemétszállítás központosításával kapcsolatos terveit. Gé- mesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az elnöke Gödöllő polgármestere szerint ez újabb pénzelvonás, amit a veszteséges vidéki hulladékkezelésre akarnak fordítani, ezzel pedig a közszolgáltatók szakmailag és gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, emiatt a szolgáltatásuk színvonala is csökkenni fog. Gémesi György azt is megjegyezte: az állam már most is jól keres a szemétszállításon. A hulladékkezelő társaságok díjbevételeinek a hozzávetőleg fele ugyanis most is a kormányhoz kerül. Az egy lakosra jutó mintegy harmincezer forintos éves szemétszállítási költségből megközelítőleg tizenkétezer forint az államkasszát gyarapítja az adók, az e-útdíj, a banki tranzakciós adó, a felügyeleti díj és a hulladéklerakási járulék formájában. A háztartási a legveszélyesebb Egy almacsutka néhány hét alatt elbomlik, ahogy mondjuk a papír zsebkendő is, de a műanyag pelenka ötszáz évig nem bomlik le természetes úton és egy használt elem is évtizedekig szeny- nyezi a talajt, ha odakerül. Ezért tekintik az ömlesztett háztartási szemetet veszélyes hulladéknak a környezetvédők. Ezzel nem csak az a baj, hogy veszélyes, de ráadásul még drágább is ártalmatlanítani, mintha kiválogatnánk. A szemét nagyobb része ugyanis még mindig a lerakóba vagy az égetőműbe kerül Magyarországon. Egy 120 literes kukát, ma átlagosan 360 forintért ürítenek és 12 ezer forintba kerül, ha ebből a szemétből egy tonnát a lerakóba helyeznek el. 40 milliárd forintot spórolhatnánk, ha szelektíven gyűj- tenénk a hulladékot. Az ugyanis kevesebbe kerül és még pénz is lesz belőle, arról nem beszélve, hogy nem vész el örökre, hanem újra hasznosul. Ez uniós elvárás is. 2020-ig a szelektíven visszagyűjtött szemét felét újra kell hasznosítani, a cél pedig az, hogy 2020 után a 75 százaléka kerüljön így újra felhasználásra. Ez az arány jelenleg 17 százalék. Az, hogy ez mennyit számít, jól jelzi az az adat, hogy éppen a szemét mennyisége nő a leggyorsabban a világon az ösz- szes környezetszennyező anyag közül, beszámítva még az üvegházhatású gázokat is. Egyre kevesebbet szemetelünk „Társadalmunk egyik legjobb mérőszáma a keletkező hulladék mennyisége - mondta Ur- bán Csilla, a HUMUSZ szövetség „Nulla hulladék” program vezetője. - Nemrégiben láttak napvilágot az Eurostat 2014-re vonatkozó hulladékos adatai. Eszerint egy átlag európai polgár 475 kiló szemetet termelt 2014-ben, Magyarországon ez kevesebb, 385 kiló/fő. Megfigyelhető tendencia, hogy a nyugat-európai országok, bár újrahasznosítás és komposztálás terén jobban állnak, több hulladékot termelnek, mint Kelet-Európábán. Ebből jól látszik, hogy a fogyasztói szokások mennyire összefüggnek a hulladéktermeléssel. Magyarországon az utóbbi években lényegesen csökkent a keletkező hulladék mennyisége, de ez főként a gazdasági válság hatása.” Európában dupla annyit válogatnak Nemcsak a keletkezett hulladék mennyisége csökkent Magyar- országon az elmúlt években, de egyre többet gyűjtenek be belőle szelektíven. Akik részt vesznek benne leginkább műanyag (81 százalék) papír (74 százalék) és üveg (58 százalék) hulladékokat válogatnak szét. Az elmúlt 12 évben 10 százalékról, 31 százalékra növekedett ez az arány, de még így is nagyon kevés. Az uniós átlag ennek éppen a duplája, vagyis hatvan százalék körül van, igaz jóval előbb is kezdték ezt a fajta tudatosságot. Érdekes, de nálunk főként a gyerekek és az ötven feletti korosztály nyitott erre. „Hollandiában 2000 óta nem csak egy lehetőség, hanem kötelesség, büntetik, ha valaki csomagolási hulladékot a szemétbe'tesz, - mondta Urbán Csilla. -„Németország lakói a 90- es évek Közepe óta válogatnak, ott jelenleg átlagosan közel 80 kilogramm az egy fő által évente szelektíven gyűjtött hulladék- mennyiség. A gyűjtőrendszerét 2000 óta működtető Portugália 18 kilogrammnál tart fejenként évente. Magyarországon ez az érték 1 kiló körül alakul, és még a legfejlettebb, korszerű gyűjtő- hálózattal rendelkező régiókban sem több 15 kilogrammnál.” A megelőzés hulladéknál is fontos Bármilyen furcsa, de szemetelni nem akkor kezdünk, amikor felnyitjuk a kuka fedelét, hanem akkor, amikor arról döntünk, hogy mondjuk kosárral megyünk-e bevásárolni, vagy helyette hazacipelünk tucatnyi nylonzacskót, vpgy amikor választunk, hogy csapvizet iszunk, vagy ásványvizet veszünk. A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás mellett fontos fogalom, a hulladék megelőzés. „A hulladék megelőzés gyakorlati lényege, és főleg az egyénre levetítve az, hogy tudatos fogyasztói döntésekkel, környezet- tudatos magatartással és személyes felelősségünket felismerve igyekszünk minél kevesebb hulladékot termelni, azaz kidobni a kukába - mondta Urbán Csilla. Egy átlag magyar évente nagyjából 100 kilónyi csomagolási hulladékot termel. Ide tartoznak a nejlonzacskók, PÉT palackok, el: dobható ételszállító dobozok és társaik. Ez apróságnak tűnik, de csak a csomagolási anyagok elkerülésével 25 százalékkal lehetne csökkenteni a hulladékunk mennyiségét és ennyivel több erőforrást kímélnénk meg a jövő számára.” Van jó példa, de van még mit elérni Európában is ritkaságnak számít, de hazánkban jó gyakorlatként még mindig működik a betétdíjas üvegek rendszere és egyre terjednek a csomagolásmentes üzletek is, ahol kimérve lehet kapni a termékeket, saját edénybe töltve. A jó hír, hogy a háztartási hulladék nagy hányadát kerti és konyhai szerves hulladék teszi ki, amit ugyancsak egyszerűen lehetne sokkal okosabban kezelni, mint hogy a kukába dobjuk. „Ez az arány még városokban is 25-30 százalék, de vidéken akár a 40-50 százalékot is elérheti - mondta Hankó Gergely, az Ökopack Nonprofit Kft. munkatársa. - Ha ezt komposztálnánk, abból 3,6 millió tonna értékes föld keletkezhetne egy év alatt. Tehát nem egyszerűen csak újabb 30 százalékkal kevesebb hulladékot kellene elszállítani, de még haszna is lenne belőle a környezetnek.” Urbán Csilla szerint külföldi példaként általában német és holland mintákat szoktak emlegetni, pedig a szomszédunkat, Szlovéniát is ki lehetne emelni, amelynek fővárosa, Ljubljana elsőként fogadott el Nulla Hulladék stratégiát. Ennek eredményeként 10 év alatt 20 százalékról, 61 százalékra tudták növelni az újrahasznosítás arányát, miközben csökkent az egy főre jutó hulladék mennyisége is. „A Nulla Hulladék koncepció lényege, hogy ne csak kezeljük, de csökkentsük a mennyiségét.” Egyre kevesebbet szemetelünk, de még így is sok. Mintegy 40 milliárd forint értékben ásunk el olyan dolgokat, amit még hasznosíthatnánk. ÉVEKET DOBUNK A KUKÁBA
