Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-16 / 89. szám

fl, MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Szedresen kezdődött a Garay Ákos emlékév SZEDRES Megkezdődött a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum, a Víz’P’Art Közalapítvány és a Szedresi Sziget Egyesület által meghirdetett Garay Ákos em­lékév április 15-én, pénteken a szedresi Béndek-házban az el­ső tervezett kiállítással. A tár­lat A nagy háború grafikusa cí­met kapta, mivel itt Garay első -világháborús grafikáit állítot­ták ki. A galériában körülbe­lül 40 reprodukciós anyag lát­ható, amit a kiállítás vége (má­jus 13.) után szívesen felaján­lanak az emlékévhez csatlako­zó intézményeknek, hiszen cél­juk minél szélesebb körhöz el­juttatni az értékes életművet. A sorozat a szekszárdi Vármegye- házán folytatódik június 25-én. Ezután szintén a Vármegyehá­zán lesz magángyűjtemények kincseiből tervezet kiállítás. A szervezők továbbra is várják magángyűjtők jelentkezését, hogy fotózhassák, kiállíthas­sák a fellelhető műveket. K. B. Fiatalok adtak elő a múzeumban SZEKSZÁRD Két diák honisme­reti előadását hallgathatták meg az érdeklődők szerdán dél­után a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtártermében. Szász Lili, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázi­um tanulója a fachwerk (geren­davázas) építkezés történetét dolgozta fel. Építész édesapjától kapta az ötletet, felkészítő taná­ra Nagy István volt. Kasó Gergő, a szekszárdi Garay János Gim­názium végzős diákja pedig Ja­gelló Izabella politikai jelentő­ségét mutatta be. Mint elmond­ta, családjával sok időt töltenek Erdélyben ezért foglalkozott a terület egykori kormányzójá­val. Felkészítő tanára dr. Gesz- tesi Enikő volt. A fiatalok mind­ketten indultak munkájukkal a Tudok - Kutató Diákok Mozgal­ma országos konferencián, ahol Gergő második helyezést ért el. A beszámolókat a múzeum és a Tolna Megyei Egyed Antal Hon­ismereti Egyesület szervezésé­ben, egy előadássorozat kereté­ben tartották meg. H. É. Újabb értékekkel gyarapodott a megyei értéktár Kincsekkel gyarapodtak A Tolna Megyei Értéktár Bi­zottság idei első ülésén 46 felterjesztésről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár újabb két kategóriában hat érték­kel gyarapodott, melyekből öt a kulturális örökség kate­góriába, míg felsorolásunk­ban az utolsó az agrár- és élelmiszergazdaság kategó­riába került be. Kvanduk Bence tolnai.nepujsag@mediaworks.hu Nagydorogi református templom a szégyenkővel és Sztárai kehellyel A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználá­sával. A templom nyugati hom­lokzata elé épült tornyát 1788- ban építették meg az utcai bejá­rattal és a toronyórával együtt. Berendezése a 18. század végé­ből származik, orgonája 1880- ból. A szégyenkő korábban a parókia előkertjében állt, most a templom kerítése elé került. Sárgásszürke homokkőből ké­szült, rajta sem évszám, sem monogram nem található, írá­sos emlék nem maradt fenn eredetéről. Az országban tucat­nyira tehető a megmaradt szé­gyenkövek száma. A Sztárai kehely aranyozott ezüstből készült trébelt és vé­sett díszítéssel egy budai öt­vösműhelyben 1514-ben. A forrásokat meg nem erősí­tő hagyomány szerint a kely- het Sztárai Mihály is használ­ta, a tárgy kora ezt a feltétele­zést megengedi. Sztárai feren­ces rendi szerzetes volt, aki részt vett a mohácsi csatában. Túlélve a borzalmakat, a török hódoltsági területekre szétszó­ródott lakosságnak hirdette a kor szellemében a reformáció igéjét. Ez a nagydorogi gyü­lekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke. A nagy értékű kelyhet a gyülekezet presbité­riuma 1982-ben átadta a Rá­day Múzeumnak. Jövőre, a re­formáció 500 éves évforduló­jának ünnepségére visszahoz­zák Nagydorogra, ahol megte­kinthető lesz. A nagydorogi templom A Sztárai kehely SO KOCH<T)EN DIE JERKINOER íor fözmi^K GVŐRKÖNYBErt A györkönyi szakácskönyv Tolnai Lajos munkássága A györkönyi születésű, vagyo­nát vesztett nemesi családból származó író, publicista a mo­dern magyar irodalom egyik előhírnöke volt. Tanulmányait Gyönkön is végezte. Szülőföldjé­nek népköltészete s népszokásai voltak ihletadói. Bölcseleti dok­tor, polgáriskolai igazgató-tanár volt. Tömör, erőteljes stílusával külön irodalmi műfajt művelt. Több műve a legjobb magyar prózai írásokhoz sorolható. Könyvné Szabó Éva A magyar díszposta galamb Györkönyi hagyomány- őrző füzetek A „Hagyomány és népszoká­sok Györkönyben” című könyv a Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat kiadásában je­lent meg 2010-ben. Szokásokról, hagyományos életmódról, er­kölcsről, a hagyományok őrzésé­ről ír. Ősztől nyárig veszi sorra a falu ünnepeit, eseményeit. Min­den felsorolt esemény folklórvo­natkozásaiból is ízelítőt kapunk röviden, lényegre törően, mely kiindulópontja lehet részkuta­tásoknak (nyelvjárás, folklór), vagy akár egy szintetikus mun­ka megalkotásához. Az „így főz(t)ünk Györkönyben” című szakácskönyv magyar és német nyelven tartalmazza a helyi ha­gyományos ételek leírásait. Könyvné Szabó Éva munkássága A művész Tolnanémediben szü­letett, jelenleg Simontornyán él. Húszéves bőripari múlt után ta­lált rá a bőrműves szakmára. Sa­ját tervezésű használati és dísz­tárgyakat, egyedi és hagyomá­nyos magyar honfoglalás kori motívumokat készít kézi mun­kával. Törekszik a gazdag hon­foglalás kori magyar motívum­világ felhasználásával a mai kor igényeinek megfelelő, női-fér- fi táskák, tarsolyok, övtáskák, mappák készítésére. Tagja a Tol­na Megyei Népművészeti Egye­sületnek. „A Tolna megyei mű­vészetért” plakettet 2015-ben kapta meg, és Magyarország képviseletében jelen volt a Milá­nói Világkiállításon. Finta Mihályné szőttesgyűjteménye A sióagárdi gyűjtemény az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének magas színvona­lú szőttesgyűjteménye. A min­dennapi használatban szereplő textíliák magas esztétikai szín­vonalon készültek, melyeket az 1900-as években is mindennap használtak. (Az 1800-as években még az egész háztartás szükségletét otthon szőtték.) Magyar díszposta galamb A tavaly ágazati értéktárba fel­vett érték most megyei érték­ké vált nagydorogi központtal, hiszen Tolna megyében mű­ködik a legnépesebb tenyész­tő egyesület, valamint Nagy- dorogon és környékén évszá­zados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. A Ma­gyar díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30- as éveiben tenyészttették ki Békés megyében. Nagydorogi tenyésztők több Európa mes­ter címet nyertek el az elmúlt években. Könyv Kata tavaszi kiállítása Pécsett PÉCS Könyv Kata simontor- nyai származású, Barcsay-dí- jas festőművész (jelenleg a PTE MK doktorandusz hall­gatója) alkotásaiból nyílt kiál­lítás a pécsi Civil Közösségek Háza Gebauer Galériájában. Az olaj, vászon képekből álló tárlat, a művész elmúlt tíz al­kotói évéből válogat egy tava­szi merítéssel. A képek között az indusztriális, álomszerű, metafizikai tereken át, a köz­érthető kritikai felütéseken ke­resztül, a személyes hangvéte­lű portrékig sokféle téma meg­található. Könyv Kata festészetére jel­lemző a tradícióval való kap­csolat és a lényeglátó, őszinte, olykor rusztikus gesztusok. Művei személyes miliőből in­dulva, sajátos iróniával, a szé­lesebb értelmezési horizont fe­lé tartanak és csatlakoznak a kortárs művészeti diskurzus­ba. A festői nyelv egyedisége és a gondolati felvetések okoz­ta dinamika az, ami az egyes munkák sokszor keserédes fe­szültségét adja. A szuggesztív terek, megra­gadó és különös tárgyi együtt­állások megállítják és párbe­szédre hívják a nézőt ebben a különleges, kritikus tavasz­ünnepben, amely a tárlat cí­mében is megjelenik: Prima- vera Rustica. A kiállítást Dr. habil Nyilas Márta nyitotta meg, a Facio- típia című performanszt Kiss Adél festőművész és Könyv Kata festőművész adták elő, énekelt Tóth Emília. A perfor- mansz a női minőségek kér­déseire és a festészet nyomha­gyó szerepére reflektált. A kiállítást május 10-ig lát­hatja a közönség, hétköznapon­ként 9.00-19.00 óráig. V. M. Könyv Kata Előrehaladott állapotban van a Fastron Kft. milliárdos beruházása, áz alapkövet pénteken rakták le Új ipari csarnok szökkent szárba a szántóföldön TOLNA Van példa Magyarorszá­gon is olyan beruházásra, ahol az alapkő lerakása után csak évekkel kezdődik el a tényleges építkezés. De akad olyan is, ahol már szinte kész a létesítmény, és csak akkor kerítenek sort az alapkő letételre. Ez utóbbi meg­oldást alkalmazta Tolna legna­gyobb cége, a Fastron Hungária Kft. is, új, kiemelt jelentőségű tolnai beruházása során. A társaság kinőtte jelenle­gi helyét. Az eredeti telephelye­ken már nem fért el újabb épü­let, ezért megvásárolták a szom­szédos szántót, de - amint azt a cég ügyvezetője, Mayer Károly korábban jelezte - nem kukori­catermesztés szándékával. így történt, hogy ezen a földdara­bon egy nagyjából futballpálya méretű új, ipari épületegyüttes szökkent szárba. A pénteki alapkőletételi ün­nepségen Horváth István hon­atya köszönetét mondott a ma­gyar származású Fáskerty csa­ládnak, amely 1993-ban külföl­di szakmai befektetőként priva­tizálta az egykori GÉM szövet­kezetét. A tulajdonosok azóta sokmilliárd forintot fordítottak saját erőből a cég fejlesztésre, amelynek dolgozói világszínvo­nalú termékeket állítanak elő. A honatya kiemelte, a társaság lokálpatriotizmusát, ami abban is megnyilvánul, hogy a mosta­ni fejlesztés során is környék­Appelshoffer Ágnes, Horváth Kálmán, Horváth István, Fáskerty Félix és gyermekei együtt helyezték el a kapszulát beli cégeknek ad munkát. Fás­kerty Félix, az alapító Fáskerty Gábor fia megerősítette: érde­mes volt a tolnai cégbe fektet­ni, töretlen a bizalmuk az itte­ni menedzsment és a dolgozók, a tolnai gyár iránt, amelyet a jö­vőben is fejleszteni kívánnak. Appelshoffer Ágnes, Tolna pol­gármestere is méltatta a mint­egy félezer dolgozónak mun­kát adó, az önkormányzattal partneri viszonyt ápoló, stabi­lan adózó, a helyi civil szerve­zeteket is támogató kft. tevé­kenységét. Végül felhívta a fi­gyelmet, hogy akad még a kör­nyéken olyan terület, ahol nem csak kukoricát lehet termesz­teni... S. K. Saját erőből A mostani, mintegy 1,2 milli­árd forintos beruházást is sa­ját erőből végzi a Fastron Kft. Az új, kétszintes csarnokban mintegy 2000 négyzetméte­ren irodákat, kiszolgáló helyi­ségeket, üzemorvosi rende­lőt és étkezőt alakítanak ki. Az üzemcsarnok 4800 négyzet- méternyi gyártóterületet bizto­sít, ezen kívül raktárnak is lesz benne hely. A beruházás révén mintegy 60-80 új munkahely jön létre. A kivitelező az Alísca Bau Zrt.,várhatóan a tervezett­nél korábban, szeptember vé­gén átadják a létesítményt. Finta Mihályné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents