Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-11 / 84. szám

2016. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Cameron húzása precedenst teremthet A vidékfejlesztés húzhatja idén a finanszírozást Gigakeret agrárhitelre Rezsinövelés: ráfizettek a gondnokság alatt állók LONDON Köz­zétette vasár­nap hajnalban a legutóbbi hat évben benyúj­tott adóbevallá­sait a brit kor­mányfő, igye- David Cameron kezve véget vetni a panamai offshore-bot- rány kirobbanása után az ő sze­mélyes pénzügyeivel kapcso­latban felmerült találgatások­nak. Ő az első brit miniszterel­nök, aki feltárta a közvélemény előtt adópapírjait. Kommentá­rok szerint valószínűleg prece­denst teremtett, amelyet a jövő­ben várhatóan minden minisz­terelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd. Cameron teljes jövedelme a 2014-2015- ös pénzügyi évben valami­vel meghaladta a 200 ezer fon­tot (78 millió forint), és a kor­mányfő 76 ezer font jövedelem- adót fizetett. Jövedelmének leg­nagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnö­ki fizetés tette ki. A lemondását követelő tüntetőknek nem is az offshore részvényeivel volt ba­juk, hanem hogy kezdetben ezt elhallgatta. És ezen már az sem enyhített, hogy a kormány­fői poszt elnyerése előtt már el­adta részesedését, és kipenget­te az osztalékadót is. USA Elemzők közben azt is fe­szegetik, vajon miért van fel­tűnően kevés amerikai cég és magánszemély az offsho- re-botrány dokumentumai­ban, és hogy kinek az érdeke a mostani botrány kipattintása. Az USA-ban a szigorú törvé­nyek miatt az állampolgárok­nak nagyon nehéz adót csal­niuk, írja a BBC. De Delaware, Nevada és Wyoming törvényei megengedik, hogy a vállalko­zók náluk hozzanak létre cége­ket, hogy megkerüljék saját ál­lamuk magas adóit - ez tehát törvényes adóoptimalizálás, ha legális jövedelmek megfor- gatásáról van szó. PÁRIZS Vasárnap házkutatást tartottak a francia hatóságok az egyik legnagyobb bank, a Société Général irodáiban, mi­után a Mossack Fonseca pana­mai ügyvédi irodával ezer offs­hore céget alapított a pénzinté­zet. A bank azt mondta, csak néhány tucat működik közü­lük és teljesen átláhatóak. MW A tervek szerint még idén kiírják a vidékfejlesztés összes pályázatát, az önerő előteremtésére akár 200 milliárdot is adhatnak a bankok. Mediaworks-összeállítás/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Vidékfej­lesztési Program pályázatához kapcsolódó önerőigény, vala­mint az alacsony kamatszintek egyaránt komoly mértékben felpörgethetik idén a kisebb és közepes agrárcégek hitelezé­sét. „Jelenleg a korábbi évek­hez képest rendkívül kedve­ző feltételekkel lehet hitelhez jutni, ezért teljesen általános­sá vált, hogy az agrárvállalko­zások a beruházási terveikhez, illetve a Vidékfejlesztési Prog­ram pályázataihoz kapcsoló­dóan banki forrást vesznek igénybe” - mondta a Világgaz­daságnak Raskó György agrár- közgazdász. A szakember sze­rint a hitelfelvétel terjedésének fő oka, hogy „a rendszerváltás óta nem lehetett ilyen alacsony kamatokkal és ilyen kedvező előírások mellett banki forrás­hoz jutni.” A szakember sze­rint az ugyanakkor a termelő vállalkozások kedvét szegheti, hogy nagyon alacsonyak a fel- vásárlási árak, ma már mind a növényi, mind az állati ter­mékek esetében, és egyelőre nincs jele annak, hogy ez ér­demben változna. Á’Mihiszter- elnökség azonban a Vidékfej­lesztési Program összes pályá­zatát még idén ki akarja írni, ezek pedig így is húzzák 2016- ban az agrárhitelezést, a szük­séges önerőt ugyanis a legtöbb szereplő bankhitel nélkül nem tudná előteremteni. Kérdés persze, hogy végül mennyi banki pénz köthet ki az agrárcégeknél. „Figyelembe véve a Vidékfejlesztési Prog­ram 1300 milliárdos keretét és azt, hogy ennek nagyjából egy- harmada, vagyis 400 milliárd körüli összeg fordítható beru­házásokra, nagyjából 800-900 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg összesen. Eh­hez 40-50 százalék közötti tá­mogatásintenzitást feltételez­tünk” - vetette fel Hollósi Dá­vid. Az Erste Bank Agrár Kom­petencia Központjának vezető­Trágyázás - most kis önerővel is termőre fordulhat a vállalkozás je ez alapján legalább 400 mil­liárd forintra teszi a Vidékfej­lesztési Programban létrejö­vő beruházások önerejét. „Ez az önerő általában több ténye­zőből áll össze, az ágazat egé­szét nézve becslésünk sze­rint felerészben a pályázók sa­ját erejéből, felerészben pedig bankhitelből valósulhat meg. Mindezek alapján feltételez­hető, hogy a program kapcsán A kereskedelmi bankok több ponton is bekapcsolódhatnak a Vidékfejlesztési Programba, ami szintén a finanszírozás fel- élénkülését eredményezheti. „Széles spektruma van azok­nak a lehetőségeknek, ahol a kereskedelmi bankok finanszí­rozással léphetnek fel a Vidék- fejlesztési Programhoz kap­csolódva. Ezek között nem csupán a beruházási hitelek önrésze szerepel, de a pénz­mintegy 200 milliárd forintnyi bankhitel jut 2020-ig a mező- gazdaság és élelmiszer-feldol­gozás területén dol­gozó vállalkozá­sokhoz” - véleke­dett Hollósi Dávid. A szakértő sze­rint ugyanakkor több dolog is befolyásolhatja ezt, a bizonytalansági fakto­rok között pedig vannak olya­intézetek a támogatás-előfi­nanszírozásában is segíthet­nek, valamint bankgaranciát is nyújthatnak az előlegek meg­érkeztéhez’ - mondta el la­punknak Takáts Zsolt. A Ra­iffeisen Bank csoportvezető­je hozzátette: a beruházások­ról szóló pályázatokhoz pedig szinte minden esetben a ban­kok segítsége kell, hiszen ezek általában több év alatt megté­rülő projektek. nők is, amelyek növelhetik a 200 milliárdos szintet, és van­nak ezt csökkentő kihatások is. „A Vidékfejlesztési Prog­ram döntően, 80 százalékban a kisebb vállalkozásokat hozza helyzetbe, amelyek között több ígéretes is van, sokuk azonban ma még kevésbé ismert a ban­kok számára. Kérdés, hogy ezen vállalkozások kockázati tényezőivel mit tud kezdeni a bankszektor. Azok a vállalko­zások, amelyek nem elég ha­tékonyak, vagy az adott tevé­kenységet illetően még nincs múltjuk, nem biztos, hogy az eredetileg igényelt hitelhez jutnak. Más esetekben viszont en­nek az ellenkezője is igaz le­het: egy jó múltbéli számok­kal, iparági tudással, esetleg elismert szereplővel rendelke­ző igénylő esetében a nullaszá­zalékos önerőt is el tudjuk kép­zelni” - mondta el Hollósi Dá­vid. Ebben az esetben tehát a beruházás finanszírozása az uniós pénzből és a bankhitel­ből állna, az ígéretes ügyfél nem is tenne bele saját forrást. Ilyen esetek lehetnek például azok, ahol egy már jól működő, tartósan nyereséges tevékeny­ség esetében szeretné bővíteni kapacitását a pályázó. A történelmileg alacsony ka­matszintek miatt a beruházási hitelek igénybevételéhez adot­tak a feltételek - jelezte Holló­si Dávid, és elmond­ta azt is, hogy a pá­lyázatok által bizto­sított támogatáselő­leg segítségével a szereplők kiválthat­ják a támogatás előfinanszírozá­sát. Mint ismert, a Vidékfejlesz­tési Programban előleg igénylés­re van lehetőség, majd a beruhá­zás megvalósítási mérföldkövei­nél is folyósításra kerül a támo­gatási részösszeg, vagyis a likvi­ditás biztosításával, éven belüli hitelekkel egyes szereplők akár csökkenthetik is a hitelek mér­tékét. Ennek ugyanakkor koc­kázatai is vannak - figyelmezte­tett Hollósi Dávid. Az Erste sza­kembere szerint azok a szerep­lők, akik a likviditásuk terhére finanszírozzák meg a beruhá­zás egyes részösszegeit, később pénzzavarba kerülve gyakran likvid eszközökért fordulnak a bankokhoz. Több konstrukció is szóba jöhet A kisebb cé­geket hozhat­ják helyzetbe BUDAPEST Bár a legtöbb em­ber jól járt az­zal, hogy a kor­mány 150 ezer forintig ingye­nessé tette a bankkártyás készpénzfel­vételt, épp a legelesettebbeket, a gondnokság alá helyezette­ket zárta ki a lehetőségből. Ne­kik ugyanis nem lehet bank­kártyájuk - derül Székely Lász­ló alapjogi ombudsman jelenté­séből, melyet a Magyar Nemzet közölt. Ők többet fizetnek azért, hogy hozzájussanak járandósá­gukhoz, a bankfiókokban tör­ténő felvételnél ugyanis meg­szűnt az ingyenesség. Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter elismerve a „sú­lyos problémát” sürgette a min­denki számára elérhető ingye­nes készpénzfelvétel lehetősé­gét. Leszögezte, a pénzügyi re­zsicsökkentés ügyében tett in­tézkedések semmilyen körül­mények között nem okozhatnak hátrányt a társadalom egyetlen tagjának sem. A készpénzfelvé­tel költségei nem csökkenhet­nek, de a bankok az esélyegyen­lőséget sértő belső szabályok ki­iktatásával találhatnak megol­dást, amihez a Nemzeti Bank­nak vannak megfelelő eszközei. Székely Lász­ló másképp lát­ja: az állam fel­adata közbelép­ni! A bankok a gondnokság alá helyezet­tek számlájá- Székely László hoz azért nem teszik lehetővé a bankkártya használatát, mert így akarják elérni, hogy a bankfiókos kész­pénzfelvételt, ahol igazolni kell a vagyonkezelői jogosultságot, így garantálható, hogy az érin­tett pénzét csak az arra jogosult személy vehesse fel. A pénzin­tézetek ily módon a gondnokol­tak betétjeit védik, és a vissza­élést próbálják kizárni. A jogal­kotás hiányosságait tehát nem lehet a „nyakukba varrni”. Az ombudsman ezért arra ké­ri a minisztert, kezdeményezze a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvény módosítását, hogy az minden fogyasztónak garan­tálja az ingyenes készpénzfel­vételt. MW Alig változott a helyzet a fogyasztásban - A leszakadó magyar régiók az unió legszegényebbjei között A gyermekes család tud a legkevesebbet költeni MAGYARORSZÁG A társadalom legfelső húsz százaléka 3,1-szer annyit fogyaszt, mint a legalsó - derül ki a KSH jelentéséből. Ez továbbra is nagy különbség, de a 2014-es 3,3-eshez képest kis mérséklődést látható 2015-ben. A legszegényebbek kiadása to­vábbra sem érik el az átlagos fo­gyasztás 60 százalékát, miköz­ben a társadalom legtehetősebb rétege 1,8-szer annyit költött, mint egy átlagmagyar. ÉLELMISZER A gazdagok alig több mint összkiadásuk ötödét költik élelmiszerekre, míg a leg­szegényebbek majdnem pén­zük harmadát fordítják erre. Minél kedvezőbb egy háztar­tás jövedelmi helyzete, arányo­Ez a nívót már mérni is alig lehet san annál kevesebbet költ erre. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a legszegényebbek fe­jenként havonta 14 ezer forintot sem költöttek, a felső jövedelmi ötöd tagjai viszont ennek több mint kétszeresét fordították. GYERMEKES HÁZTARTÁSOK A KSH szerint az egy főre jutó ha­vi fogyasztási kiadásuk össze­sen 57 ezer forint volt tavaly, ami némileg meghaladta az or­szágos átlag háromnegyedét. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezekben a háztar­tásokban az átlagos taglétszám 4 fő volt, jóval nagyobb az orszá­gos átlagnál, ami nem éri el a 2 főt. A különbség különösen lát­ványos azoknál a kiadási téte­leknél - mint például a lakás- fenntartás -, melyek nagysá­ga a méretgazdaságosság alap­ján nem követi arányosan a lét­szám növekedését. A gyermektelen háztartá­sok magasabb életnívón éltek, az egy főre jutó személyes cé­lú kiadásaik összege 88 830 fo­rint volt, 55 százalékkal haladta meg a gyermekesekét. A gyer­mektelenek havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre. RÉGIÓK Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU-átlagot. Észak-Magyaror- szág, Észak-Alföld, Dél-Dunán- túl és Dél-Alföld az unió legsze­gényebbjei között áll. Ezt erősí­ti meg, hogy a budapestiek több mint 92 ezer forintos összes ki­adása 30 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A Kö- zép-Dunántúl több élelmiszert fogyasztanak a budapestinél, Nyugat-Dunántúlon pedig ki­emelkedő a lakberendezési és egészségügyi kiadás. KULTÚRA A budapestiek gyak­rabban járnak moziba, színház­ba, koncertre és étterembe. Kul­túrára 8 ezer forintot költenek, ami a községekben élők költése­inek közel háromszorosa. Ven­déglátásra és nyaralásra havon­ta majdnem 6 ezer forintot for­dítottak, ami a községekben élők kiadásának több mint há­rom és félszerese, és az átlag­nak a kétszerese. H. J.-VG Több az LCD tv és a számítógép Tavaly a háztartások 44 száza­lékában volt LCD vagy plazma tv-je, a legszegényebbek 27 szá­zalékánál, a leggazdagabbak közül tízből hatnak volt ilyen ké­szüléke. Számítógép a háztar­tások közel felében, laptop, no­tebook a több mint harmadá­ban volt. A legkevésbé elterjedt a mosogatógép: 16 százaléka használ ilyen eszközt. Saját au­tót az emberek fele birtokolt.

Next

/
Thumbnails
Contents