Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-04-10 / 14. szám
A HÉT TEMAJA 2016. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Évente több mint 30 ezren halnak meg itthon rákban és több mint 50 ezer új beteget regisztrálnak. Mégsem félni kell, hanem megelőzni a kialakulást A rákból is ki lehet gyógyulni A statisztikák szerint Magyarországon minden harmadik ember megbetegszik rákban. Fontos, hogy ez ma már nem egyenlő a halálos ítélettel. A korszerű diagnosztika és terápiák révén a daganatos betegségek egyre több fajtája gyógyítható és a gyógyult beteg is egyre több. Fábos Erika LEGYŐZHETŐ Magyarországon évente az összes haláleset több mint negyedéért a rákos megbetegedések felelősek. Legtöbben ugyan még mindig szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg nálunk, de ezeknek az eseteknek a száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, közben pedig a daganatos halálesetek egyre gyakoribbak. Évente 30- 33 ezer, azaz egy közepes városra való ember hal meg ebben a betegségben. Ez a lakosságszámhoz viszonyítva nemcsak Európában, de világszinten is a legrosszabb eredménynek számít. Évről évre több mint 50 ezer új beteget regisztrálnak, a mai napon több mint 300 ezren rákbetegek Magyarországon. Az adatok azért is drámaiak, mert a halálozásoknak több mint a fele kivédhető lenne. Miért van egyre több rákos beteg? A magasabb életkorral nő a rák kockázata, tehát ha valaki elég sokáig él, nagy eséllyel még akkor is rákban fog meghalni, ha egyébként egészséges az életmódja. Míg hazánkban 100 éve a születéskor várható élettartam alig haladta meg a 40 évet, ma már a férfiak 72, a nők 78 évre számíthatnak. Bár a legtöbb rák miatti elhalálozás ma is 70 éves kor felett történik, de egyre fiatalabbak a betegek: míg 2001-ben a legtöbb újonnan regisztrált daganatos beteg a 70-74 éves korcsoportból került ki, addig 2011-ben már a 60-64 éves korcsoportból, nőknél és férfiaknál egyaránt. Ennek hátterében a felgyorsult társadalmi-gazdasági fejlődés és az ezzel járó kockázatosabb életmód áll. Sok a stressz, az elhízott ember, egészségtelenül táplálkozunk, keveset mozgunk. A tüdőrák rontja a statisztikát Világ- és európai szinten, de hazánkban is a tüdőrák felelős a legtöbb halálesetért. A statisztikai adatok szerint 1945 óta az ilyen megbetegedések száma tízszeresére nőtt hazánkban. Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért Egyesület elnöke azt mondta: ezért elsősorban a dohányzás a felelős, 10 tüdődaganatos beteg közül 9 dohányzik vagy dohányzott. „A tüdő és a gégedaganat, valamint a dohányzás összefüggéséről sokan tudnak, de arról kevesebben, hogy a cigarettafüst rákkeltő anyagai mindenütt okozhatnak tumort, ahova bejutnak. A szájüregi, a vastagbél-, a hólyag- és az emlődaga1 Ha a betegséget időben felfedezik, az jelentősen javítja a túlélés esélyét Ezek az Intő jelek natok jelentős részéért is a dohányzás a felelős - figyelmeztetett Mucsi János. - Fia valaki napi 25 szál cigarettát elszív, az harmincszorosára növeli a tüdő- és a gégerák esélyét. Ráadásul míg korábban ez inkább a férfiak betegsége volt, mára a férfiak esetében csökken az esetszám, a nőknél viszont folyamatosan emelkedik, mivel az elmúlt évtizedekben egyre több lett a dohányosok között a nő.” Orvoshoz kell menni Minden daganatos megbetegedésre igaz, hogy annál sikeresebben kezelhető, minél korábbi stádiumban felfedezik. Az, hogy hazánkban kevesebb a gyógyult beteg, inkább azért van, mert a többség túl későn fordul orvoshoz. „Magyarországon későbbi stádiumban ismerik fel a daganatos betegségeket, így a kezelés is később kezdődik - mondta Bodoky György, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. - Álságos lenne azt mondani, hogy mindenhez hozzáférhetünk, és bármennyit hajlandóak vagyunk fizetni akármilyen kicsi eredményért, de ma Magyarországon a hozzáférhető gyógyszeres kezelési lehetőségek nincsenek jelentősen elmaradva a nyugat-európaitól. Világosan kell látni, hogy milyen a társadalom teherbíró képessége az egészségügy finanszírozásában, és ehhez kell alkalmazkodni az általunk használt eszközökkel. Az onkológia kicsit jobb helyzetben van, mint általában a hazai egészségügy. Az elmúlt húsz évben finanszírozásban, szervezettségben és terápiásán is sokat fejlődött ez a terület.” 40 milliárd új diagnosztikára Évtizedek óta nem volt olyan léptékű radiológiai eszközcsere, mint az elmúlt évben. Uniós forrásoknak köszönhetően 85 kórházban, 40 milliárd forintból vásárolhattak új CT-, MR- és röntgengépeket, vagy cserélhették le az elavult berendezéseket. Ezzel a diagnosztikai berendezések korszerűbbek lettek, de gépből így sincs elég: a cseheknél és a szlovákoknál is kétszer annyi CT és MR jut egy betegre, mint nálunk. Palkó András, a Szegedi Radiológiai Klinika professzora és a Tudományegyetem tanszék- vezetője azt mondta: évtizedek óta várt fejlesztések zajlottak le az elmúlt másfél évben, de a géppark még így sem éri el az OECD átlagát. Igaz, egyik napról a másikra jelentősen fejleszteni sem ^ lehetne hazánkban a kapacitást, mert most is 15-20 százalékos szak- emberhiánnyal küzdenek, van olyan intézmény, ahol hiába a legmodernebb gép, alig találtak olyan szakdolgozót és orvost, aki működtetni tudja. Sokat fejlődtünk Bár a rossz hírekre jobban odafigyelünk, fontos tudni és tudatosítani, hogy nemcsak a tumorok előfordulása, hanem - az időbeli diagnózisok és korszerű kezelések révén - a gyógyítási arány is egyre növekszik. A legtöbb tumorfajta már nem halálos betegség. „A diagnosztikai technika fejlődésével egyre több betegség fedezhető fel korai, gyógyítható fázisban és a gyógyítási lehetőségek is sokat javultak - mondta Pajkos Gábor, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke. - Egyre több a gyógyult beteg. A célzott terápiáknak köszönhetően a here- és a hematológiai daganatok ma már gyógyíthatók, és nagyon sok daganattípus esetében - a prosztatarák, a hólyagrák vagy bőrtumorok - ugyanúgy kordában tartható és megfékezhető, mint egy krónikus beteg• Ha bárhol a testen szokatlan csomót talál. > Ha megmagyarázhatatlan, több napig tartó hőemelkedése vagy láza van. * Ha huzamosabb ideje rekedt vagy köhög. Ha rendellenes vérzést tapasztal, vagy vért lát a székletében vagy a vizeletében. ■ Ha ismeretlen eredetű fájdalmat tapasztal. • Ha megváltozik egy anyajegyének mérete vagy színe. • Ha bárhol nem gyógyuló sebe van. • Ha gyenge és fáradékony. • Ha ok nélkül súlyt veszít. • Ha étvágytalan. legnagyobb kihívásának, mert ezek még mindig csak nagyon hiányosan valósulnak meg nálunk - mondta Bodoky György. - Azt mondhatjuk, hogy az emlőszűrés nagy nehezen elérte a célját. Jelenleg 45 százalékos a megjelenési arány, a kívánatos 65-70 százalékos lenne, de már így is kimutatható az eredménye. Vagy például a méhnyakdaganatok aránya még mindig magasabb, mint az uniós országokban, holott ez szintén egy olyan betegség, amelynek szűrővizsgálat révén meg kellene szűnnie: minden egyes haláleset, ami méhnyakrák miatt következik be, kivédhető lenne. A vastagbélrákszűrés a magyar egészségügy húsz éve tartó kudarcos története. Hogy érzékeljük, miről is beszélünk: ^ évente 5000 ember hal meg ^ vastagbélrák következtében. Ha az 50 év felet- ^ ti lakosság csak tízévente elmenne kolo- noszkópos szűrésre, azzal 4000 élet megmenthető lenne.” f Top 10 daganatos megbetegedés Magyarországon (2013) 7781 EMLŐ 4796 EMESZTOSZERVI 4569 TUDÓ 2673 MÉH SSESZSl^ HASNYÁLMIRIGY lute TUDÓ 6726 EMESZTORENDSZERI 5876 PROSZTATA 4660 Forrás: Nemzeti Rákregiszter wMm ség, vagyis együtt lehet élni vele, akár egy cukorbetegséggel. Egy melldaganat, ha időben felfedezik, műtéti úton, vagy műtéttel és kevés utókezeléssel gyógyítható. Az is komoly eredmény, hogy a korszerű kemoterápiás lehetőségeknek köszönhetően sokkal tovább együtt lehet élni akár egy áttétes daganattal is, mint korábban. A vastagbélrák esetében két évtizede még 3-6 hónap volt a túlélés, ma akár 6-8 év. Ebben az is fontos, hogy a háziorvostól a legrövidebb időn belül onkológushoz és diagnózishoz jusson a beteg. A tavaly bevezetett 14 napos szabály ezért lényeges, de a be- tegutak további rövidítéséhez több orvos - patológus, radiológus, onkológus - is nagyon kellene, ezek ugyanis jelenleg hiányszakmák.” Az esetek fele megelőzhető Mivel egyre többet tudunk arról is, hogy mi az oka és hogyan fejlődik ki egy daganat, a megelőzés is egyre eredményesebb. Ma a világban az új rákesetek körülbelül 15-20 százaléka fertőzés eredménye. Ismert, hogy a Helicobacter pylori baktérium a gyomorrák, a hepatitis B- és hepatitis C-vírusok a májrák, a HPV pedig a méhnyakrák kockázatát növeli. Ezeket mind időben szűrni lehet, vagyis nemcsak időben felismerhető, de meg is lehet előzni vele a betegséget, ahogy a vastagbélrákot is. Feltétel persze, hogy többen járjanak szűrésre. Azokban az országokban, ahol ez időben és tömegesen megtörténik, akár 60 százalékos gyógyulási arány is lehetséges. „A szűrővizsgálatokat tekintem a magyar onkológiai ellátás Beszélni kell róla „20-30 százalékkal is javíthatóak a rákbetegek gyógyulási esélyei, ha a gyógyszeres és egyéb kezelések mellett pszichológiai és szociális támogatásban is részesülnek - mondta Bodoky György. - A lakosság felvilágosítása szintén létkérdés, szerintem az egészségügyi kormányzat prioritásának kellene lennie a szűrés megszervezése mellett a lakosság egészségnevelése. Őszintén hiszem, hogy az onkológia fejlődésének egyik legnagyobb tartaléka az is, hogy a rákregiszterekben gyűjtött adatokból le tudjuk vonni a betegellátást segítő következtetéseket. A létező rák- regiszter jelenleg nem szolgálja ezt. Ma csak annyit tudunk, hogy mikor született meg a diagnózis és mikor halt meg az illető.” Pajkos Gábor szerint sokat jelentene, ha megfelelő propaganda és civil aktivitás lenne Magyarországon is. A megelőzésről és a szűrésről is hitelesebben lehetne beszélni, ha több gyógyult rákbeteg vállalná a történetét és ismert emberek is kiállnának, hogy elmondják: meg lehet gyógyulni. De a rák tabunak számít, még az orvosok között is. „Szégyellik, nem vállalják a nyilvánosságot az érintettek - mondta Bodoky György. - Sokszor éppen azért mennek későn orvoshoz is, mert félnek attól, amit hallani fognak, mert nincsenek megfelelő ismereteik sem a betegségről, sem a gyógyulás lehetőségeiről. Ez az orvosok hibája is: a megelőzésről, a kezelésről, a szűrésről is többet kellene beszélni. Fontos lenne, hogy a társadalom szemét kinyissuk, nyíltabban és 'bátrabban beszéljünk, mert ahhoz, hogy az emberek éberebbek lehessenek, ismeretekre lenne szükségük: a testükről, a tünetekről, de arról is, hogy mennyien élnek gyógyultan ma már.” i
