Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-04-10 / 14. szám

2 KÖZÉLET 2016. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP HÍREK Felügyeletet kér aPDSZ BUDAPEST A Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete (PDSZ) szombaton meg­erősítette április 15-re ter­vezett kétórás figyelmezte­tő sztrájkról szóló szándékát. Jelezték ugyanakkor, hogy a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ (Klik) elnöké­nek „diktátumát” figyelembe véve arra kérik az iskolákat, hogy reggel 8 és 10 óra kö­zött biztosítsák a diákok fel­ügyeletét. A PDSZ emlékez­tet, munkabeszüntetésük­kel a közoktatásban kialakult helyzet ellen tiltakoznak. VR Tüntetnek a reform ellen PÁRIZS: Franciaországban egy hónapon belül hatodik alka­lommal hívták az utcára az embereket a szakszerveze­tek szombaton, hogy tiltakoz­zanak a kormány által meg­hirdetett munkajogi reform el­len. Országszerte több mint kétszáz felvonuláson tízez­rek követelik a törvényterve­zet visszavonását, amely a til­takozók szerint növelné az egyenlőtlenséget és a bizony­talanságot. VR Rémhírek a migránsokról SZEGI Migránsok betelepíté­sétől félnek az ott lakók Sze­ged egyik településrészén, Szeged-Szentmihályon. Nógrá­di Tibor, a Fidesz helyi elnöke elmondta: a napokban elter­jedt az az állítólag a városhá­záról kiszivárogtatott hír, hogy a voltszentmihályi iskolában Botka László (MSZP) polgár- mester migránsokat kíván el­helyezni. A városháza közölte: a feltételezés „primitív rosszin­dulatról” tanúskodik. VR Vajdasági listák leadva BELGRAD A második vajdasági magyar párt is átadta válasz­tási listáját az április 24-i előre hozott szerbiai parlamenti vá­lasztásokra, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közös­sége (VMDK) egy horvát párt­tal együtt vág neki a megmé­rettetésnek. A legnagyobb dél­vidéki magyar párt, a Vajdasá­gi Magyar Szövetség (VMSZ) néhány nappal a választások kiírása után adta át választási listáját. VR/MTI Orbán szerint a miniszter lehet a következő államfő Balog a Várba tart? Balog Zoltán humánminisz­ter lehet Orbán Viktor je­löltje az államfői posztra, ha Áder János nem vállalna még egy ciklust 2017 tava­szától. A Népszabadság úgy értesült, a kormányfő már tett utalást Balognak az el­képzelésről. így arról a di­lemmáról is, hogy a kato­likus egyház miként viszo­nyulna ahhoz, ha a minisz­terelnök és a köztársasági elnök is református volna. Balassa Tamás BUDAPEST Balog Zoltánt látná legszívesebben a Sándor-palo­tában Orbán Viktor 2017-től, ha Áder János nem vállal még egy ciklust - erősítették meg a Nép- szabadságnak a kormányfőhöz közel álló források. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjét Kövér László házelnök ajánlotta a kormány­fő figyelmébe. A lap informáci­ói szerint már kormányülésen is szóba került, hogy szíve sze­rint Balog Zoltánt jelölné állam­főnek Orbán Viktor. Miniszte­rei előtt a kormányfő csak köz­vetve tett említést a témáról, de egyértelműen Balogra utal­hatott az a dilemma, hogy va­jon lehet-e egy időben reformá­tus a köztársasági elnök és a miniszterelnök is? A lap emlé­keztet rá, hogy a humáncsúcs­miniszter református lelkész, és úgy vélik, Orbán nem sze­retné, ha személye miatt ellen­érzés támadna Erdő Péter Esz- tergom-budapesti érsekben és a katolikus egyházban. Áder Já­nos egyébként pénteken fogad­ta Erdő Pétert a Sándor-palotá­ban, a találkozón elhangzottak­ról a Köztársasági Elnöki Hiva­tal nem közölt részleteket. Balog Zoltán ismerői öröm­mel értesültek a kormányfői tervekről, szerintük a lelkész miniszteri teljesítményének a dicsérete is lenne, ha a kor­mányfő valóban felajánlaná ne­ki a legmagasabb közjogi méltó­ság státuszát. Az államfői poszt szempontjából fontos üzenet, hogy a kormányban a társadal­mi felzárkóztatásért és az esély­Neves tudósok a listán Az államfői poszt várományo­saként más nevek is szóba kerültek a lapinformáció sze­rint. Már 2012-ben a poten­ciális elnökjelölti listán szere­pelt Vizi E. Szilveszter és Pá­linkás József volt MTA-elnök. Ezúttal Maróth Miklós Szé- chenyi-díjas akadémikusra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt dékánjára is fel­hívták Orbán Viktor kormány­fő figyelmét. egyenlőségért is felel. A humán- csúcsminisztert a kormányzati kommunikáció vezetői szerint már nem is kellene nagyon fel­építeni, többször vállalt közve­títő szerepet konfliktusos hely­zetekben, például a felsőoktatási til­takozások elcsen- desítésekor. A kor­mányzati sajtóköz­pont szerint, mint szombaton az Origó kérdésére közölték, alaptalan a Balog jelö­léséről szóló hír. Korábban arról is olvasni le­hetett, hogy Kövér László lehet a Fidesz-KDNP államfőjelölt­je. A házelnök 2012 tavaszán egy hónapig töltötte be ideigle­nesen az államfői tisztet, amíg Schmitt Pál lemondása után i Ki lesz a nyolcadik? Szűrös Mátyás volt a harma­dik köztársaság első, ideigle­nes köztársasági elnöke. Őt Göncz Árpád követte 1990- 2000 között, Mádl Ferenc és Sólyom László egy-egy ciklust töltött ki. Schmitt Pál csak két évig volt hivatalban a plá­giumbotrány miatt. Kövér László ezután egy hónapig volt ideiglenes államfő. Áder János 2012 májusa óta lakó­ja a Sándor-palotának. Áder elfoglalta a Sándor-palo­tát. A HVG is latolgatta az esé­lyeket a minap, szerintük Áder utódja Kövér lehet, a karcos mo­dorú házelnököt így távolítanák el a pártelnökségből és a vá­lasztmány éléről, ír­ták. Az előző ciklus­ban arról is szóltak a találgatások, hogy Orbán Viktor foly­tatná államfőként, ám az elnöki rendszer kialakí­tásához olyan jogszabály-válto­zások kellenének, amelyek két­harmados alkotmánvozó több­ség nélkül elképzelhetetlenek. A miniszterelnök azonban kö­zölte: „nulla alatt van annak az esélye”, hogy ő legyen a köz- társasági elnök. Azt, hogy a vá­lasztások előtt Orbán gondolko­dott a Várba költözésen, az is je­lezte, hogy többek véleményét kérte ki arról: milyen legitimá­ciója, visszhangja lenne, ha a miniszterelnöki székből - köz­vetlen államfőválasztás nélkül - költözne a Sándor-palotába. Az Origó minapi értékelése szerint Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter vagy egy hozzájuk hasonló karakterű személy fog­lalhatja el Áder helyét. Orbán ugyanis, érvelnek, nem szeret­né, ha a Fideszhez közvetlenül kötődő személy kerülne a Sán­dor-palotába, így Áder újrázá­sát a kormánypártok biztosan nem fogják támogatni. Korábban Kövér neve merült fel Kárpótolná a kormány a felvidéki deportáltakat KOMÁROM A kormány számára nagy kihívást jelent, hogy mi­ként lehetne a felvidéki kitele­pítettek kárpótlását méltányo­san megoldani. Ennek a ciklus­nak egyik nagy eredménye le­het, ha pontot tehetünk az ügy végére - mondta az Igazság­ügyi Minisztérium államtit­kára szombaton Komáromban. Völner Pál hozzátette: a Ráko- si-rezsim lemondott a kitelepí­tettek számára járó kárpótlás­ról, és szerinte az Európai Uni­ótól nem várhatjuk a kérdés megoldását. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította a fel­vidékről kitelepítettek emlék­napjává április 12-ét. Az 1945 májusa és októbe­re között hatályba léptetett Be- nes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosz­tották állampolgárságától, va­gyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el az ál­lam területét. VR Büntető intézkedés Panama ellen PANAMAVÁROS/LONDON Elhibá­zott és felesleges lépésnek ne­vezte Juan Carlos Varela pana­mai elnök, hogy Franciaország úgy döntött, ismét felveszi or­szágát azoknak az államok­nak a listájára, amelyeket adó- paradicsomnak tekint. Az or­szág korábban válaszlépéseket helyezett kilátásba, de Varela most azt mondta: nem lesznek „megtorló intézkedések”. Fran­ciaország több panamai beru­házásban érintett, az Alstom a panamai metróhoz tervez új ko­csikat szállítani. A brit kormányfő elismer­te szombaton, hogy kezelhet­te volna szerencsésebben is az offshore-botrány kirobbanása után a pénzügyeivel kapcsola­tos kérdéseket. David Cameron kijelentette: csak ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kom­munikációs zavarokért. „Nem volt valami nagyszerű hetem, tudom, hogy jobban is kezelhet­tem volna ezt az ügyet” - fogal­mazott. VR Úszóedző állítja: nyomásgyakorlás miatt álltak ki Kiss László mellett Nem csillapodnak a hullámok BUDAPEST A Magyar Úszószö­vetség (MÚSZ) közleményben reagált szombaton Sárdi Ákos úszóedző állításaira. Sárdi az­zal vádolta a szövetséget, hogy a Kiss László szövetségi kapi­tányi tisztéről döntő ülésen a vezetőség nyomást gyakorolt a megjelentekre, akik ennek ha­tására álltak ki az 55 évvel ez­előtt csoportos nemi erősza­kért elítélt szakember mellett. A MÚSZ közleménye szerint a szavazás Kiss támogatásáról egyhangú volt. Sportvezetőktől vár válaszlé­péseket az Együtt a gyermek- és fiatal sportolók elleni erő­szak ellen. Szelényi Zsuzsan­na, a párt országgyűlési képvi­selője szombati sajtótájékozta­tóján elmondta: levélben fordult Gyárfás Tamáshoz, a MÚSZ el­nökéhez, Borkai Zsolthoz, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság elnöké­hez és Schmitt Pál tiszteletbeli elnökhöz, hogy a sportvezetők álljanak ki a gyermekbántal­mazás ellen, fektessenek hang­súlyt a megelőzésre, és tárják fel az UNICEF jelentésében rög­zített jelenségeket. A 2014-es je­lentés szerint a versenysportoló gyerekek esetében 73 százalék­ban fordul elő érzelmi bántal­mazás, 38 százalékban fizikai erőszak, 31 százalékban szexu­ális zaklatás, 15 százalékban erőszakos vagy durva beavatá­si szertartás. VR Kiss Lászlót 55 éve elítélték, mert társaival megerőszakolt egy nőt Több tízmilliárdba kerülhet az újranyitás BUDAPEST/SZÉCSÉNY Az MSZP elnöke szerint a háromigenes népszavazás a választás sza­badságáról szól. Tóbiás József tegnap azt mondta: sok jogi trükköt próbál majd alkalmaz­ni a kormányzat, hogy meg­akadályozza a népszavazást. Az MSZP elnök-frakcióvezető­je „cseppben a tengernek” ne­vezte a népszavazás három kér­dését, a vasárnapi boltzár felol­dását, a földügyet és a bérpla­font. Gőgös Zoltán, az MSZP el­nökhelyettese egy másik sajtó- tájékoztatón azt mondta: a kor­mány nem tanult korábbi hibái­ból. A négyzetméterenkénti tíz­ezer forintos helypénz kiszabá­sa, valamint annak szabályozá­sa, hogy hol lehet aláírást gyűj­teni, a demokrácia sárba tiprá- sa - fogalmazott. Nyakó István kijelentette: megkezdődött a Fi­desz visszavonulása, hiszen Or­bán Viktor bejelentette: konzul­tálni fognak a kérdésben. Hatvanmilliárd forint költ­séget is okozhat a kereskedők­nek a vasárnapi nyitás - ezt a Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál számolta ki. Koráb­ban vasárnaponként 80 ezer alkalmazott dolgozhatott. Ha a kereskedelmi üzletek újra meg­nyitnának a hét utolsó napján, úgy 50 százalékos bérpótlékkal 30, 100 százalékossal 60 milli- árdra rúgna az alkalmazottak bérköltsége évente. VR

Next

/
Thumbnails
Contents