Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-08 / 82. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Nagy sikere volt az óvodai nyílt napnak NAGYMÁNYOK Hagyományos nyílt napját tartotta kedden a Pitypang Óvoda - tudtuk meg Gänszler Gáborné óvodaveze­tőtől. Az intézmény vezetője el­mondta, ezekre az alkalmak­ra elsősorban azokat a szülő­ket és gyerekeket várják, akik tavasszal beiratkoznak. A leen­dő ovisok bemehetnek a három csoportba, részt vehetnek a kü­lönböző tevékenységeken, illet­ve megtekinthetik a német ha­gyományokat ápoló tánccsoport műsorát. A változatos elfoglalt­ságok iránt ezúttal is nagy volt az érdeklődés, a délelőtt majd­nem kevésnek bizonyult, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhessenek az óvoda min­dennapjaiba. Gänszler Gábor­né hozzátette: lehetőséget ad­nak arra, hogy óvodásaik meg­ismerkedjenek az őket körülve­vő környezettel. Erre legköze­lebb április 20-án lesz lehető­ség, amikor játékokkal, gyur- mázással, és ha az időjárás en­gedi, kinti programokkal vár­ják a gyerekeket. B. L. Sünianyuk, sünigyerekek a Sünizenén KÖLESD Sünizene volt Kölesden. A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár településenként éven­te 4 alkalommal támogat prog­ramokat, a felmerülő költsége­ket az intézmény állja. Ilyen volt a Sünizene is, melynek szerve­zői, Diófásiné Kajdi Váléria vé­dőnő és Csíkné Bányai Mária könyvtáros készítették a meg­hívókat, értesítették az érintet­teket, egyeztettek az előadóval. A résztvevő anyukák és három évesnél fiatalabb gyermeke­ik aktívan kapcsolódtak Cseke Klára zenés foglalkozásához, és ha egy rövid időre is, de át­változtak, és Süni anyuk és Sü­ni gyerekek lettek. Az esemé­nyen a főszerep a gyermekdalo­ké volt, melyet közösen énekel­tek felnőttek és gyerekek, mi­közben okosító mozgás, katica­bogár „nézegetés”, lovacskázás, anya lábán bukfencezés, háton hordás, játékcsere, a márciusi születésűek énekkel köszönté­se, játékok összepakolása, ken­dőjáték, labdaszedegető váltot­ták egymást. B. K. Egy hónapja már írtunk arról, hogy milyen fontos lehet egy ügy népszerűsítésében a kö­zösségi hálókon való jelenlét. Akkor politikusaink aktivitá­sát, érdeklődését vizsgáltuk, most a megyei néptáncegyüt­tesek, csoportok és egyesüle­tek népszerűségét néztük meg a legnagyobb közösségi olda­lon, a Facebookon. Kvanduk Bence bence.kvanduk@meäiaworks.hu TOLNA MEGYE A megfigyelések során górcső alá vettük a Bar- tina Néptánc Egyesület, a két decsi tánccsoport, a Gyöngyös­bokréta Hagyományőrző Egye­sület és Csillagrózsa Hagyo­mányőrző Néptáncegyüttes, a Bátai „Sárköz” Néptánc Együt­tes, Bátaszékről a Heimat Né­met Nemzetiségi Tánccsoport és a Felvidék Néptánc Egyesü­let oldalait, illetve a személyek között megtaláltuk a paksi Tűz- virág Táncegyüttest is. Bár sa­ját oldallal nem rendelkeztek, de nyilvános csoporttal szintén képviseltette magát az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesület és a sárpilisi Gerli- ce madár Hagyományőrző Nép­tánc Egyesület. A csak nyilvá­nos csoportot alkotók jóval ke­vesebb taggal büszkélkedhet­nek, mint azok, akik valami­lyen közösségi oldalt birtokol­nak. így az őcsényi csoport 99, míg a sárpilisiek 30 taggal mű­ködnek. A Tűzvirág Táncegyüt­tesnek sok, 388 ismerőse van. Őket a bátai csapat előzi meg a maga 426 feliratkozójával. A Bartinások azonban nem­csak a megyében, hanem or­szágosan is kiemelkedően ma­gas népszerűségnek örvend­hetnek, hiszen követőik száma 1859. Viszonyításul a Google keresőjének első találatai, a bu­dapesti Bihari János Táncegyüt­tes (802), a szintén pesti Corvi- nus Közgáz Néptáncegyüttes (552), a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület (577), il­letve a pécsi Misina Néptánc­együttes és Táncszínház (990) is jóval kevesebb rajongóra lelt a közösségi hálón. Mivel várnak az oldalakon? Többnyire fellépéseikről ké­szült képekkel, illetve rendez­vényeikről és más tevékeny­ségeikről adott információk­kal találkozhatunk közösségi oldalaikon. A Névjegy fül alatt minden esetben megtalálhat­juk az alapítás idejét, az egye­sület rövid történetét. Rajtuk keresztül hasonló jellegű cso­portok oldalaira, helyi szál­lás- és szórakozóhelyekre ta­lálhatunk leginkább. Érdekes­ség, hogy a népszerűség nem függ össze a megosztott tar­talmak gyakoriságával. Pél­dául a Tűzvirágnak csak két bejegyzése van, és az egyik csak betűhalmaz. Elkészült az ugrópálya Bonyhádon BONYHÁD Negyvenmillió forin­tos beruházás kezdődött 2015 augusztusában a Bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gim­názium területén, az Atlétikai Centrum és a kollégium kö­zötti részen: a Magyar Atléti­kai Szövetség finanszírozásá­ban a nemzetközi szabvány­nak megfelelő távol-, magas- és rúdugró helyek kialakítá­sával őszre elkészült az ugró­pálya. Októberben azonban az időjárás meghiúsította a befeje­zést és a használatbavételt. Ví­zin Balázstól, az önkormány­zat kommunikációs munkatár­sától megtudtuk, hogy a napok­ban a végére értek az apróbb javításoknak, pótlásoknak, és immár a tavaszt jelezve a rúd­ugró szivacsok is kikerültek a pályára, mely ezzel használat­ba vehetővé vált. A pálya kivi­telezője az olimpiai bajnok Né­meth Miklós cége volt. Az ugró­pálya avatását májusra tervezi az Atlétikai Club Bonyhád, ter­mészetesen egy ugróverseny megrendezésével. B. K. Megtalálták a rendőrök a kábítószert TOLNA Vádemelési javaslattal zárta a nyomozást a Szekszár­di Rendőrkapitányság kábító­szer birtoklásának ügyében. A vizsgálati osztály munkatársai a nyomozást befejezték, az ügy iratait a napokban a Szekszár­di Járási és Nyomozó Ügyész­ségnek átadták. Tolnai nő tett bejelentést arról, hogy tavaly október 6-án 16 óra 40 perc­kor 19 éves fia feltehetően kábí­tószer hatása alatt agresszívan viselkedett, fenyegetőzött, a la­kásuk bútorzatát is megrongál­ta. A rendőrök a fiatalember szobájában több gramm ká­bítószergyanús növényi szár­mazékot foglaltak le. A szak­értő megállapította, hogy a le­foglalt növényi származék az új pszichoaktív anyagok egyi­ke. A nyomozók a gyanúsítot­tat előállították. A toxikológiai vizsgálat során a szakértők azt is megállapították, hogy a férfi ebből az anyagból és más kábí­tószernek minősülő szerből is fogyasztott, tájékoztatta lapun­kat Huszti Gábor, a megyei fő- kapitányság sajtószóvivője 1.1. Tolna megyei együttesek: Bartina Néptánc Egyesület (Szekszárd) 1859 fSyöngyöspqjyéta Hagyományőrző Egyesület (Decs) 3m Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Decs) 151 Marfűi „Sárköz” Néptánc Együttes 1Ü8( Bátaszéki Heimat Német Nemzetiségi Tánccsoport 345 Bátaszéki Felvidék Néptánc Egyesület Tűzvirág Táncegyüttes (Paks) Bogár István Hagyományőrző Egyesület (Őcsény) Gerlice madár Hagyományőrző Néptánc Egyesület (Sárpilis) Tolna megyén kívüli együttesek: Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház (Pécs) Bihari János Táncegyüttes (Budapest) Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes (Budapest) Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület Bokréta Néptáncegyüttes (Brassói magyar egyetemisták néptáncegyüttese) 267 388 99 30 990 802 552 577 572 A magyar néptánc története Európa és ezen belül Magyaror­szág legkorábbi néptáncai a kö­zépkorban kialakult körtáncok voltak. A 16. és 17. századtól be­szélhetünk a hajdútánc létezésé­ről. Amellett, hogy katonai funk­ciókkal is bírt, párbajszerű küz­delemként. illetve bemutató­ként jellemzik a korabeli forrá­sok. A17. század során indult hódító útjára a lengyel táncok közé tartozó polonéz és mazur­ka. Az Európa más országaiban divatos társasági táncok magyar változatai is hamarosan megje­lentek, így süveges, valamint la- pockás táncok. A18-19. száza­di képi ábrázolások a fegyverrel táncoló csalogatós párost örökí­tik meg, melynek emlékét a pá­ros botolók őrzik. Szintén a kor­szakra jellemző az ugrós páros táncok kialakulása, valamint az úgynevezett pásztortánc meg­jelenése. Ugyancsak a korszak szülöttei közé tartozik a verbunk. a csárdás, a legényes. FADD Banános dobozokat festettek pirosra, és ebből készítettek tűzoltó autót faddi óvodások, és sor­versenyeztek is a tűzoltós projektnapon. Mint azt Kárász Andrea, a Faddi Kismanók Óvoda vezetője el­mondta, Fehérné Hága Renáta, ötletgazda, a Nyuszi csoport óvónőjének ismeretsége révén a csoport, és a hozzájuk csatlakozó Katicák a faddi tűzoltóállomáson az igazi járművet is megnézték. B. K. Tolna megyében is emelkedett a 2016-os keret TOP: több pénz áll a házhoz TOLNA MEGYE majd’ 9,4 milli­árd forinttal többet költhet el az idén a TOP keretén belül - tud­tuk meg Hirt Ferenc országgyű­lési képviselőtől, Tolna megye fejlesztési biztosától. (Tolna me­gyében a 2016-ra tervezett for­rás lehívás 16,7 milliárd forint volt.- a Szerk.) Mint mondta: a kormány módosította a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) idei éves fejlesz­tési keretét, s eszerint 173 mil­liárd forinttal emelkedett a már megjelent felhívások keretösz- szege, így összesen 1025 mil­liárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Hirt Ferenc hangsúlyozta, a döntés lehetővé teszi a TOP fej­lesztési forrásainak tervezett­nél gyorsabb lehívását, ezzel a program keretében támogatott, elsősorban a helyi (megyei) gaz­daságfejlesztést, illetve a foglal­koztatottság növelését célzó be­ruházások mielőbbi megvaló­sulását. A megyék az idén közel 680 milliárd forintra, míg a megyei jogú városok mintegy 300 mil­liárd forintra nyújthatnak be tá­mogatási kérelmet. A TOP éves keretösszege kiegészül a kö­zösségi szinten irányított váro­si fejlesztésekre irányuló, közel 46 milliárd forintos keretösz- szeggel is, amely helyi közössé­gek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására szolgál. A megnövelt forráskeret a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja, szem előtt tartva a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősí­tését, mint legfontosabb köve­telményt. A megyék, megyei jogú városok maguk készítet­ték el integrált területi prog­ramjaikat, azokat a keretdoku­mentumokat, amelyek a terü­leti szereplők és az intézmény- rendszer között meghatároz­zák az együttműködés alapjait a területi operatív programok végrehajtásánál a 2014-2020- as uniós költségvetési időszak­ban - hangsúlyozta a fejleszté­si biztos.

Next

/
Thumbnails
Contents