Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-06 / 56. szám
2016. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Óvoda és iskola együtt tesz a gyerekekért TEVEL Több éve zajlik az óvoda és az iskola közötti átmenet segítése a Kuckó programban. A pályázatból megvalósított munkatervnek olyan nagy sikere volt a szülők körében, hogy a két intézmény folytatta az együttműködést - mondta lapunknak Nagy Sándorné, a Teveli Szivárvány Óvodák és Bölcsőde óvodavezetője. Az átmenet komoly pedagógiai - elvi és gyakorlati - problémakör, ezért a négy eseményt felölelő projekt iránt nagy az érdeklődés. Januárban az óvodába várták a környék településeiről a gyerekeket és szüleiket, február 29-én már az iskola volt a házigazda. Amíg az egyik teremben a tanítók játékos foglalkozásokat tartottak, egy szobával arrébb az intézményről és a törvényi előírásokról tartott előadást az igazgató. Márciusban egy gyermekpszichológus tart prezentációt az átmenet sikeres megvalósításáról, áprilisban a művelődési házban játékos sportvetélkedővel várják a gyerekeket. B. L. 4 MEGYEI KÖRKÉP Igazi falusi rock&roll a civilházban ZÁVOD A külföldi turnéra készülő Kárikittyom AntiCeleb Orchestra adott szobakoncertet a Váradi Antal Civilházban. A meglepetészenekarra a zenei sokszínűség jellemző - mondta László Attila polgármester. Hitvallásuk origója az autentikus magyar népzene és népdal, amit jazz, blues, vagy rock and roll elemekkel ötvöznek. Belső meggyőződésük és küldetésük is, hogy népszerűsítik a magyar népdalokat nemcsak Kodály-or- szágában, hanem a világon mindenütt. A mindenféle hangszerrel jól bánó társaság azt is bemutatta, hogy a ház körüli anyagokból készített zeneszerszámok milyen jól szólnak. Igazi falusi rock&roll volt a civilházban - jegyezte meg László Attila. A 2010-ben Kovács Gábor vezetésével megalakult formációról a népszerű humorista, Fábry Sándor azt mondta: „Azt hiszem nem vetem el a sulykot, ha azt mondom, színrelépésükkel új műfaj született!” B. L. A szomszéd asztalostól leste el a fogásokat Székely maradt itt is Régi bútorok, órák kelnek életre Bándi Imre keze alatt. A Pakson élő egykori zetelakai fiatalembernek a restaurálás a hobbija. Az erdélyi gyökerek, a székely kultúra ápolása viszont annál is több: küldetés. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS A forradalom után, 1990-ben települt át, illetve ahogyan ők mondják, jött ki Magyarországra Bándi Imre. Könyvet lehetne írni az okokról. A forradalom utáni miniszterelnök, Iliescu beválasztotta a fiatal katonát a negyvenfős katonai rendőrségébe, így hol éjjel, hol nappal ugrasztották, ha vészhelyzet volt. Nem akarta az életét egy ember miatt kockára tenni, leszerelt, s attól tartva, hogy zaklatni fogják, egy hét alatt elhagyta az országot. Azt mondja, a forradalom előtti időszakban nem dúskáltak, de mindenük megvolt, amire vágytak, igaz, ezek nem voltak nagyra törő vágyak, s valahogy akkor boldogabbak voltak az emberek Erdélyben. A helyzet itt más, és ott is változik, oda is „kezd betörni a Nyugat”, de ha hazamegy Ze- telakára, ott az öregek még a házak előtti pádon beszélgetve fogadják, a szomszédok behívják, étellel-itallal kínálják. Gyakran hazajárnak, és tervezik is, hogy majd ha már megengedhetik maguknak, kétlaki életet élnek, a nyarakat kint töltik. S hogy miért nem megy vissza, ha ott tud feltöltődni, s ott a hazája? Az eltelt 26 év alatt felépített élete, családja, munkája, kapcsolatai viszont már itt vannak. A kezdeti időszak nem volt egyszerű, egyedül volt, nem ismerte Szekszárdot - előbb ugyanis ott élt és dolgozott -, nem voltak barátai. Az akkori Tolna-mözsi református kántor, Orbán Laci bácsi nyúlt a hóna alá. Nála akkoriban már rendszeresen 7-8 Erdélyből áttelepült család találkozott. Ebből nőtt ki az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesülete (EMTE), amelynek immár Bándi Imre az elnöke. Nemcsak Orbán László, hanem az egyesület előző elnöke, Kese Ferenc is nagyon sokat segített neki. Részben azzal, hogy vitte magával mindenhova, részben pedig azzal, hogy ráébresztette, mennyire fontos a közös gondolkodás, összefogás. Eleinte az itteni beilleszkedés elősegítése, az Erdélyben élők anyagi támogatása volt az elsődleges cél. Mára ez megváltozott, többségük 20-25 éve itt él, otthonra lelt, az otthon maradottaknak pedig elsősorban nem pénzre van szükségük. Programokkal, a kapcsolati háló erősítésével az Erdélyben élők helyben maradását, az identitás, a kultúra megőrzését segítik. Köszönhetően annak, hogy az egyesület elnökségének több tagja paksi, ide tették át székhelyüket, de változatlanul az egész megyét érinti a munkájuk. Elleste a fogasokat S, ha már munka... Bándi Imre igen sokat dolgozik, van fő- és mellékállása, civil szervezetet vezet, egyébként igazi ezermester, paksi otthonukba - ahogy mesélte - szakember nem tette be a lábát, ő festett, szerelt vizet, villanyt, és persze minden famunkát ő végzett. A barátságos otthon minden szegletében felbukkan egy-egy antik bútordarab, óra, amit saját maga restaurált. Sohasem unatkozik, tétlenkedik. Azt mondja, a székely emberek jellemzője az, hogy szorgalmasan, becsülettel dolgoznak, mint ahogyan az is, hogy takarékoskodnak. - A székely ember spórol, mert ezt tanulta a szülőktől, nagyszülőktől, ezért szokták mondani, hogy a jég hátán is megél - foglalta össze. Bándi Imre Székelyudvarhelyen született 1969-ben, Zetelakán járt általános iskolába, a székelyudvarhelyi II. számú ipari líceumban végzett fémforgácsolóként, később tévé-, rádióműszerész képzettséget is szerzett. Az asztalosságot autodidakta módon tanulta. Zetelakán mindkét szomszédjuk asztalos volt, tőlük leste a fogásokat. Hargita megye egyik üzemében kezdett dolgozni, majd katona lett, 1990-ben települt át Magyarországra. Ma Pakson él, a PSE teniszpályán gondnok, a Kópis Kft.-nél karbantartó, az EMTE elnöke, az Erdélyi Magyarok Országos Szövetségének vezetőségi tagja. Felesége Bándi (Tóth) Tímea, fiuk, Bándi Imre József nyolcéves. Fel akarta gyújtani családja otthonát DÚZS Közveszélyokozás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Szekszárdi Járási és Nyo- ■ mozó Ügyészség egy 43 éves dú- zsi férfi ellen. A vádlott 16 évig élt házasságban feleségével, akivel a válást követően élettársként továbbra is együtt laknak dúzsi otthonukban két kiskorú gyermekükkel. A vádlott tavaly szeptemberben úgy vélte, hogy az élettársa megcsalja, ezért egy napon elkeseredettségében rövid idő alatt nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el, és elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Ennek érdekében két PB-gázpalackot és három, összesen 20 liter benzint tartalmazó kannát vitt a ház utcafronti szobájába. Miután 1,33 köbméter gázt engedett a légtérbe, lefeküdt. A néhány órával később hazaérkező gyermekeit felszólította, hogy pakolják össze a holmijukat, mert felrobbantja a házat. A vádlott hazaérA szoba ajtaját egy vascsővel eltorlaszolta kező élettársa látva a gázpalackokat és a benzines kannákat, azonnal kivitte a gyerekeket az udvarra. A férfi addigra magára zárta a bejárati ajtót, a szoba ajtaját vascsővel eltorlaszolta, így az asszony csak a nyílászárókat betörve tudott bejutni a szobába, amelynek ablakát azonnal kinyitotta, a gázpalpackokat elzárta, majd értesítette a rendőrséget és a mentőket. A vádlott azzal, hogy gázt engedett a szoba légterébe, tűzés robbanásveszélyes helyzetet idézett elő. A robbanás akár a villanykapcsoló használatától, vagy egy, a kőpadlóra eső fémdarabtól is bekövetkezhetett volna. A tűz, valamint a robbanás az épületben tartózkodókra, illetve a véletlenszerűen arra járókra is veszélyt jelentett volna. A két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, nagy tárgyi súlyú bűncselekmény miatt a büntetlen előéletű vádlottal szemben az ügyészség próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását szorgalmazza, tájékoztatta lapunkat dr. Páli Péter, a Tolna Megyei Főügyészség eseti sajtószóvivője. 1.1. Az Autizmus Alapítvány támogatásával tanfolyamra invitálta a megye pedagógusait az Esőmanók Négy nap alatt sok új ismeretet szerezhettek SZEKSZÁRD Az Esőmanók Tolna Megyei Autistákért Egyesület szervezésében valósult meg a budapesti Autizmus Alapítvány akkreditált képzése olyan óvodapedagógusok, általános iskolai tanárok és gyógypedagógusok számára, akik autista gyermekekkel foglalkoznak. A tanfolyamot március első négy napjában tartották a Babits Mihály Kulturális Központban, ahol szakemberek adták át tapasztalataikat és tudásukat. A kurzus az autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiai ellátásának elméleti és gyakorlati alapjait mutatta be, melyre az egyesület a későbbiek során egy újabb előadássorozatot szeretne építeni. A folytatás attól függ, hogy a pályázati lehetőségekből hogyan tudják finanszírozni a képzéseket, hiszen a most megjelentek tanfolyami díjának jelentős részét az egyesület biztosította. Asztalosné Marosi Mariann, az egyesület gyógypedagógus munkatársa elmondta, ma már szinte minden köznevelési intézményben van autizmussal élő gyermek, tanuló, akiknek a nevelése során speciális tudásra és feltételekre van szükség. A tréningre érkezett harminc megyei pedagógus olyan autizmus szakértők előadásait hallgathatták meg, mint Ecser MóNagy odafigyeléssel sajátították el a megjelentek a szükséges tudást nika, Janoch Monika, Németh Krisztina és Őszi Tamásné. A képzésen a pedagógiai beavatkozás lehetőségeiről, a fejlesztés alapelveiről, a szociális és kommunikációs készségek fejlesztéséről, viselkedés terápiás módszerekről volt szó. Janoch Monika a tanfolyam zárónapján az autizmushoz társuló, viselkedés szintjén megjelenő nehézségekről és a beavatkozás, segítés módjáról tartott előadást. Lapunknak elmondta, hogy az „időnként furcsa viselkedés” hátterét, az eltérő észlelést, gondolkodást kell ismerni. Nem etikus, ha a viselkedésproblémával azonosítjuk az autizmust. Kvanduk B. Segítenek Az Esőmanók egy szülők által 2010-ben alapított egyesület. Az autizmussal élő gyermekeket nevelő családok érdekvédelmét és -képviseletét segíti sorstársi. szakmai segítséget nyújtva számukra a nevelés, oktatás, képességfejlesztés, életvezetés területén. Szakemberek közreműködésével információs segítséget adnak, programokat szerveznek, lehetőséget teremtenek az érintett szülők egymást támogató közösséggé szerveződéséhez. Április 2-án, az autizmus világnapján hagyományosan jótékonysági futást szerveznek.
