Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016_03-05 / 55. szám
g BELFÖLD 2016. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Garantált a sztrájkoló tanárok adatvédelme BUDAPEST A pedagógusok sztrájkbizottsága által kezdeményezett adatfelmérés célja a sztrájkban való részvételi hajlandóság megismerése, az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása - közölte tegnap a Pedagógusok Szak- szervezete. A PSZ a Magyar Idó'k cikkére reagált, miszerint jogi aggályokat és adatvédelmi kérdéseket vet fel a sztrájklista. Kifejtik, a pedagógusok sztrájkbizottsága - ennek tagja a PSZ - egy esetleges sztrájk meghirdetése előtt felméri, milyen a sztrájkkészültség az érintettek körében. Ehhez elkészítette a tájékoztató levelet, a sztrájkkészség felmérésének forgatókönyvét, adatlapját, amelyeket elküldött a felmérést végző intézményi, települési és járási titkároknak, megyei elnököknek. A PSZ kiemelte, a sztrájkra senkit sem lehet se rábeszélni, se lebeszélni, a sztrájkhoz való csatlakozás vagy az attól való távolmaradás mindenkinek egyéni döntése. Az adatlapot csak a sztrájkkészség felmérésére felkért személyek kezelhetik, mások nem férhetnek hozzá, csak az érintett nevét lehetett feltüntetni, a hozzájárulást az érintett aláírása igazolja. A PSZ szerint a személyes adatok védelme biztosított, ezeket az adatokat megsemmisítik, amikor a sztrájkkészültség megszűnik vagy a sztrájk befejeződött. MW/MTl Palkovics próbál tehermentesíteni Nem a tüntetés, hanem a tárgyalóasztal melletti munka visz előre - mondta tegnap az oktatási államtitkár a március 15-re tervezett tüntetésről. Palkovics László a Klik átalakításával kapcsolatban közölte, hogy az új struktúra kialakításánál az igazgatók jogköreit - beleértve az eszközök beszerzését is - fontos szempontként veszik figyelembe. Az ön- értékelési rendszer egyszerűsítésének jogszabályi előkészítése zajlik, ilyen például az önértékelés gyakoriságának 2 évről 5 évre emelése. Vizsgálják a tanév terhelésének egyenletesebb elosztását is. Ezúttal nem baseballütő, hanem a lelketlenség okozta egy kutya halálát a héten: a napokig nyüszítő sebzett állatról videó készült. Mire az Állatvédő Liga a rendőrökkel bejutott a telepre, a kutya már nem mutatott életjelet. Mindeközben a parlamenti bizottság elvetette az állatkínzás büntetésének szigorítására tett ellenzéki javaslatot, a kormány meg az állatvédőkkel akar egyeztetni. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Csaknem tízezres tüntetésen követelték az állatvédők nemrég a Parlamentnél az állatkínzást büntető jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat szigorítását. Mintegy 120 szervezet tagjai nevében átadták javaslatukat az Országgyűlés jogi bizottságának. Az előzmény egy különös kegyetlenséggel elkövetett eset volt: egy falusi alpolgármester fia baseballütővel vert agyon egy kölyökkutyát, és erről cinikusan videót is megosztott. A tüntetők megjegyezték annak az abszurditását, hogy a kegyetlen bűncselekmény elkövetőjének egy dolgot mégiscsak köszönhetnek: a tömeges felháborodást. „Ha ez az eset nem történik meg, akkor a tüntetésen jelen lévők mintegy 80 százaléka legfeljebb kutyát sétáltatni ment volna a térre” - írja egy állatvédő. Orbán Viktor Facebook-olda- lán kuvaszos fotóval jelezte támogatását (a kutyát korábban ismeretlenek alaposan helybenhagyták). A kormányfő felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, vizsgálja meg az állatvédők követeléseit. Ehhez képest okozott zavart a civilek között, hogy a fideszes és KDNP-s többségű igazságügyi bizottság a minap elvetette az MSZP-nek a törvény szigorítását kezdeményező javaslatát. Elterjedt a vélekedés, miszerint a kormány nem az ellenzéket követve kíván szigorítani a Btk.-n. A szocialisták keménykedtek: „A kormánypártok továbbra is az állatgyilkosok és állatkínzók pártján állnak.” Szerintük a közelmúlt brutális esetei bizonyítják, a törvények nem jelentenek kellő visz- szatartó erőt, az elkövetőknek csak mintegy öt százaléka kerül börtönbe néhány hónapra. Pontos adat nem ismert, de 10-20 közé tehető az állatkínzásokért 2015 végéig kiszabott letöltendő börtönbüntetések száma, tudtuk meg Tor- nóczky Anitától. Az ismert állatvédő az Országos Állatvéd- őrség képviseletében lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a Több mint száz juhászkutyát tartott rendkívül rossz körülmények között egy Hajdú-Bihar megyei szaporító, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állatkínzás miatt feljelentést tett. A Nébih közérdekű bejelentés alapján tartott ellenőrzést a kutyatenyészetben. jogszabályi anomáliákat meg kell szüntetni és az ítélkezési gyakorlaton is változtatni kell. Az állatokat dologként fogalmazza meg a*. jogszabály, így az állatvédők nem tudnak fellebbezni egy rendőrségi vagy bírósági határozat után, mert ezt csak a sértett teheti meg. Azt szeretnék elérni, hogy vétség helyett bűntett legyen az állatkínzás, amelynek büntetési alaptételét 2-ről 3 évre, minősített esetét pedig 5 évre emelnék. Tornóczky Anita kiemelte: a szegénység vagy a gondatlanság miatt rosszul tartott állatok eseteit meg kell különböztetni az aktív állatkínzástól. Számos pszichológiai tanulmány rámutatott - mondta -, hogy az aktív állatkínzás gyakorta a családon belüli bántalmazás vagy más erőszakos bűncselekmény előszobája. Tornóczky pozitív várakozásokkal várja a jogszabályi egyeztetéseket. Három telephelyen több mint száz közép-ázsiai és kaukázusi juhászkutyát találtak. Zsúfoltan, ivóvíz nélkül, szennyezett körülmények között éltek, lábközépig ért a sár, több állatot rövid láncon tartottak. Sérült, beteg kutyák is voltak köztük, egy elhullott ebet is találtak. HM: félreértés, hogy elvennék a civilek terepjáróit BUDAPEST A sajtóban számos téves, a közvéleményt félrevezető információ jelent meg a honvédség gépjármű-adatbázisának frissítésével kapcsolatban - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). Többen azt írták, hogy a Magyar Honvédség nyilvántartásba veszi az országban lévő terepjárókat és mikrobuszokat, és ha egyszer szükségük lenne rá, akkor akár el is vehetnék a tulajdonosoktól. A tárca szerint a „tények a következőek: a nemzetgazdasági erőforrásokra vonatkozó adatok kezelése a Magyar Honvédség feladatkörébe is tartozó kötelezettség”. A HM szerint a rendszerváltás óta meglévő szabályozást nemzetközi példák sora támasztja alá, nem pusztán hazai sajátosság, hanem minden, a biztonságáról felelősen gondolkodó ország társadalmának alapvető érdeke. Ez a nyilvántartások vezetésével és pontosítások végrehajtásával valósul meg. Kiemelték, eddig valamennyi kormányzat feladata volt ennek végrehajtása és ellenőrzése, amely a magánszemélyek gépjárműveire nem terjedt és nem is terjed ki. MW Piramisjáték: kétezer károsult BUDAPEST Csaknem kilencmil- liárd forintos kárt okozott egy ügynökhálózatot kiépítő csoport, amelynek tagjai irreális hozamokat ígérő befektetési lehetőséggel tévesztettek meg több mint kétezer sértettet. Az ügyben lezárult a nyomozás, az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek. A gyanú szerint az 52 éves Sz.-F. Zsolt és társai - a 39 éves B. Pál, az 51 éves L. Zsolt, a 42 éves F. Boglárka, az 53 éves Cs. Viktor és az 56 éves S. Károly - 2012 novembere óta fiktív cégek (Fortress, Flow Money) képviselőiként 2170 magánembertől, jogi személytől vettek át különböző összegeket befektetési céllal, egy nagy amerikai cég magyarországi képviselőinek kiadva magukat. mw Vétség helyett bűntett legyen Völner Pál igazságügyi államtitkár. a Btk. megemelte az állatkínzás büntetési tételeit. Alapesetben 2, minősített esetben 3 év letöltendő börtön is kiszabható. Figyelni kell arra is, hogy például az ember elleni bűntettek büntetési tételét nem haladhatja meg az állatkínzásért kiszabható tétel. A minisztérium tanácskozásra hívja az állatvédő szervezeteket és a földművelésügyi tárcát is. Fazekas Sándor miniszter is szigorítást kezdeményez a kormánynál: az állatkínzás alapesetét vétség helyett bűntettként kezelnék, és növelnék a büntetési tételkereteket is. Száz juhászkutya és egy elhullott eb Boltzár: döntött a Kúria, Nyakót akadályozták a választási irodánál Nyomozni kezdett a rendőrség BUDAPEST Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnapi boltzáras határozatának lényegi részét csütörtök este nyilvánosságra hozott döntésével a Kúria. Eszerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előterének február 23-i- tömegjelenetében a mintegy húsz erős testalkatú férfi akadályozta a szocialista Nyakó Istvánt az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában, ami sérti az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét. Ezzel a herceghalmi polgármester felesége, Erdősi Lászlóné előbb került sorra saját népszavazási kezdeményezésével, s így sikerült megakadályozni, hogy az MSZP kérdése napirendre kerüljön. A rendőrségre már több feljelentés is érkezett, de eddig kiegészítést kértek a feljelentőktől. Nyakót pénteken értesítette a rendőrség, hogy elindította a nyomozást az NVI-nél történt botrányos jelenetek miatt. Hétfőn az NVB Erdősiné nép- szavazási kezdeményezését hitelesítette, Nyakóét elutasította - egyszerre ugyanarról nem adható be két kérdés. Az NVB 7:5 arányban döntött, a hitelesítő határozat ellen szavazott Pa- tyi András elnök is. A kérelmező előrejutását akadályozó kopaszok - az NVB határozatáTény, Nyakó előtt összezártak ban foglaltaknak megfelelően - nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt, ezért magatartásuk visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, tette hozzá a bírói testület. A Kúria szerint tettle- gesség nem írható a csoport terhére, és azt sem találta megalapozottnak, hogy Erdősiné a csoport tagjaival szándék- és akarategységben tevékenykedett. A Kúria nem semmisítette meg az NVI-nek azt a döntését, ami alapján az erős testalkatú kopaszok és Erdősi Istvánná érték el a céljukat, de ítéletük nyomán Nyakó felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Nyakó jelezte, ezzel élni fog. B. T. Vádat emeltek Simon Gábor ellen BUDAPEST Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költség- vetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor (képünkön) volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta: letöltendő börtön- büntetés kiszabását indítványozzák az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a közteherfizetési kötelezettségének, ezzel 120 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamiíj magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják, mert adóbevallásaiban és vagyonnyilatkozataiban az ismeretlen forrású jövedelmeket nem szerepeltette. A nyomozó ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de a pénz forrása egyelőre ismeretlen maradt. MW
