Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-29 / 73. szám
2016. MÁRCIUS 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Mindig új kihívásokat keres, település- és közösségfejlesztéssel is foglalkozik Foglalkozása társadalomfejlesztő Általában válogat az információforrások között. Igyekszik magát megóvni attól, hogy a folyamatos in- formációdömpingben kapkodja a fejét, mert az elterelheti a figyelmét a lényeges dolgokról - kezdi a beszélgetést Fekete Katalin. A foglalkozását firtató kérdésre azt válaszolja, hogy társadalomfejlesztő. Az, hogy ez mit is jelent, remélhetően kiderül az alábbiakból. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu Azt mondja, mözsinek született Szekszárdon, ennek novemberben volt 60 éve. A család egy időre Budapestre költözött, aztán vissza Mözsre, így aztán általános iskolába részben Budapesten, részben Mözsön, gimnáziumba a fővárosban járt. Óvónőként végzett, aztán a szekszárdi Babits művelődési ház rendezvényszervezési osztályán dolgozott. Amikorra elvégezte a népművelés szakot is, már nagyon visszavágyott az óvodába. Az egyik szekszárdi óvodában olyan csoporttal foglalkozott, amelyben együtt voltak értelmi sérült és normál fejlődési ütemű gyerekek - akárcsak a társadalomban. Mint mondja, végigvonul az életén, hogy mindig új meg új kihívásokat keres. 1992-től Tolnán volt' könyvtár- és művelődésiház-igaz- gató, ’95-től a megyei önkormányzatnál elnöki referens, közben egy sikeres pályázat révén az Egyesült Államokban, később az EU-ban tanulmányozta a demokrácia működését. Olyan tudásra tett szert, amely a mai napig aktuális nálunk is. Ilyen például a szektorok együttműködése, a partnerség, az, hogyan dolgozunk együtt különböző szervezetekkel, hogyan érhetjük el a célt, azt, hogy összefogjunk, változásokat generáljunk. Tulajdonképpen ezekért a változásokért dolgozik, ’98 óta szabadúszóként. Mindig aktuális, őt érdeklő problémák mentén, különböző, partnerszervezetekkel - önProjektek születnek Sok dologban van benne egyszerre, település- és közösség- fejlesztéssel is foglalkozik. Ennek fókuszában, mint mondja, jövőkép-orientált stratégiatervezési folyamat van. Ez egyszerűbben elmondva arról szól. hogy a településen élő emberek felelősek azért, ami ott történik. Az általa felkészített helyi szervezőcsoporttal meghívják az embereket, együtt gondolkodnak arról, hogy milyen faluban szeretnének élni. Azért ez nem azt jelenti, hogy ülnek és gondolkodnak, hanem annál összetettebb, izgalmasabb és érdekesebb, például belefér egy időutazás is. A közösség együttgondolkodásából végül projektek születnek. amelyeket aztán a források függvényében megvalósítanak. Nem minden esetben kell nagy dolgokra gondolni, hiszen lehet a projekt egy közös tavaszi nagytakarítás is a településen. A cél felrázni az embereket, közösséget teremteni, rávezetni őket arra, saját magukon múlik, hogy milyen az életük. Fekete Katalin fejlesztőként ív határozza meg magát A könyvtár nagyon jó bázis Régi a kapcsolata a megyei könyvtárral, s nemcsak mint olvasónak. Az ott dolgozókat szakmai partnereinek tekinti, akár úgy, hogy részt vesznek valamelyik tréningjén, akár úgy, hogy együttműködnek a projektcélok elérésben. Sokat segít ez a szakmai kapcsolat neki abban is, hogy egy-egy projekt kapcsán eljusson a különböző településeken tevékenykedőkhöz. Azt mondja, az elmúlt évtizedek társadalmi változásaira a könyvtárak gyorsan reagáltak, megújultak szemléletükben és szolgáltatásaikban, elég, ha csak az informatikai fejlesztésekre gondolunk. A településeken a könyvtárak most már közösségi helyek, s ez jól jön Fekete Katalin munkájához. Szívesen osztja meg tapasztalatait a könyvtárosokkal, akik már régen nem csak könyvkölcsönzéssel foglalkoznak. Sok jó ötletet hoz el ezekről a találkozókról, mint például Hő- gyészről az „ott-alvós éjszakát”. kormányzatokkal, cégekkel, civilekkel összefogva foglalkozik szervezet- és közösség- fejlesztéssel, különböző társadalomfejlesztő projektek megvalósításával. A projekt, amelyben most dolgozik az Ifjúsági Unió Szekszárdnál, azt a címet viseli, hogy Jövő-Képes Fiatalok, s a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozza. Együtt dolgoznak, gondolkoznak a fiatalokkal arról, hogy hol van a helyük a világban. Arra motiválják őket, hogy vegyék észre a problémákat, gondolkodjanak és cselekedjenek. Tolna megyei középiskolásokat érint a program vetélkedősorozata, amely a hét első helyezett csapat versenTársadalomfejlesztő Társadalomfejlesztőként határozná meg magát. Szabadúszóként dolgozik. Mint mondja, csak olyan pályázatot ír meg, amit ténylegesen meg akar valósítani, pályázatíróként nem dolgozik bérmunkában. Projekteket fejleszt, ezeknek pályázati forrásokat keres, és ha nyer. azt a projektet megcsinálja. Az őt érdeklő társadalmi problémákra talál ki dolgokat, megoldásokat, azzal kapcsolatban szólít meg embereket, vagy éppen őt szólítják meg. A talán kissé nyers kérdésre. amely arra vonatkozott, hogy meg lehet-e ebből élni, azt válaszolja, hogy megélni meg lehet, de meggazdagodni nem nagyon. Azt mondja, nem vágyik különösen nagy dolgokra, csak arra, hogy azt csinálhassa, amit szeret, amihez kedve van, s erre hajlandó is sok erőt és energiát áldozni. gésével egy hónap múlva zárul a szekszárdi Prometheus parkban. Ezt öt forduló online feladatai előzték meg, amelyekben az osztályközösségek jövőképet terveztek, előadásokat szerveztek egy-egy őket érdeklő társadalmi problémáról, villámakciókat valósítottak meg a saját környezetükben. Fekete Katalin elmondta, hogy például Gyönkön az egyik osztály a hátránnyal élőkhöz való viszonyulást választotta témául. Meghívtak egy siket fiatalembert, s a diskurzus során rájöttek, csak addig furcsa valami, amíg meg nem tapasztaljuk. Az ilyen találkozások meghatározóak a fiatalok életében. Kultúraközvetítő Fekete Katalin a megyei könyvtár információit folyamatosan figyelemmel kíséri. Nemcsak a Facebookon, hanem e-mailben is tartja velük a kapcsolatot, látogatja a honlapjukat. Nagyon sok olyan dolgot talál ott, amely megfelel az ízlésének. Ezzel egyébként így van az egész családja. Négy unokája van, mind a négyen könyvtárlátogatók, a lányaival meg vele mennek a gyerekek a gyerekkönyvtárba. Néha az okoz neki szívfájdalmat, hogy nem tudnak egyszerre részt venni a könyvtár által szervezett vagy a közreműködésével létrejött programokon. így voltak novemberben is, amikor a Német Színházban adta elő Tenki Réka a Péterfy-Novák Éva művéből írt monodrámát, az Egyasszonyt. Akkor ő maradt otthon. A megyei könyvtárt igazi kultúraközvetítő helynek tartja. Hét évre ítélte a bíróság a nappali műszakos budapesti ékszerrablót Felbukott és lebukott a tettes SZEKS2ARD Szenzációszámba megy, ha a megyeszékhely belvárosában kirabolnak egy ékszerboltot, ráadásul fényes délben. Márpedig ez történt 2013 január 28-án Szekszárdon. Most hét év fegyházbüntetésre ítélte rablásért a már többször büntetett, 32 éves budapesti férfit a Szekszárdi Járás- bíróság és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Feltételes szabadlábra nem bocsátható. A vádlott más bűncselekmény miatt börtönben ül, éppúgy mint társa, a 28 éves szintén fővárosi férfi. A vádlottak 2010-ben több hónapig egy zárkában töltötték büntetésüket Baracskán, ahol összebarátkoztak és később is tartották a kapcsolatot. A másodrendű vádlottat, mint különös visszaesőt, két év négy hónap börtönre ítélte a bíróság és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Legkorábban büntetése kétharmadának letöltése utáni napon bocsátható feltételesen szabadlábra. A két férfi, és á másodrendű vádlott élettársa, aki azt hitte autót akarnak vásárolni, Budapestről érkezett a megyeszékhelyre, miután megbeszélték, hogy bűncselekményt követnek el annak érdekében, hogy pénzhez jussanak. Az Arany János utcában parkoltak le, a nő a kocsiban maradt, a két férfi pedig együtt indult el gyalog. Tizenegy óra után pár perccel a Garay udvar közelében elváltak, ezt követően a kapcsolatot telefonon tartották. A szemüveget és kockás sapkát viselő első rendű vádlott bement a Garay udvarban lévő ékszerboltba körülnézni. Dél körül ismét visszament és aranygyűrűt kért. Az eladó elővette a tálcát, amelyen 100 gyűrűt lehet elhelyezni. A vádlott szerint azonban legfeljebb 50 volt benne, s ebből is több kiesett menekülés közben. A legalább 50 ékszer értékéről csupán azt lehetett megállapítani, hogy a félmillió forintot lényegesen meghaladta, de az ötmilliót nem érte el. A vádlott a tálcát megragadva ki akarta tépni azt az eladó kezéből, aki nem engedte el. Ezután a férfi a tálcával meglökte a nőt, aki megtántorodva elengedte az ékszeres dobozt, amellyel a vádlott kiszaladt a boltból. Pár gyűrű még az üzletben leesett, egyet a bolt közelében találtak meg. A vádlott mindvégig azt állította, hogy az eladót nem lökte meg, a tálcát a pultról kapta fel. Azt is mondta, hogy a társa, aki lényegében ugyanezt vallotta, nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében. Beszélt arról is, hogy futás közben egy lánckorlátban elesett. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, az első rendű vádlott és védője enyhítésért, és rablás helyett lopás megállapítása végett, a másodrendű vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. 1.1. A szekszárdi ékszerbolt, ahol a rablás történt (archív fotó) HIRDETÉS A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár MESÉK A NAGYSZEDERFA ALÓL címmel meseíróversenyt hirdet gyerekeknek és felnőtteknek LÁZÁR ERVIN születésének 80. évfordulója alkalmából a Háry János Mesefesztiválhoz kapcsolódóan Pályázni lehet - terjedelmi korlát nélkül - az alábbi Lázár Ervin mese kezdősorainak folytatásával: „Hiába, no, az egyik legjobb dolog a világon, sutiét ni a hasunkat a nappal. A nap nem tesz különbségét. Süt baldogra-bofdogtalanra....” A legjobb mesék szerzőit korcsoportonként könyvutalvánnyal jutalmazzuk A pályaműveken kérjük feltüntetni a pályázó nevét vagy jeligéjét, illetve életkorát és elérhetőségét! Érdeklődni a 74/312-209 -es telefonszámon lehet. Beküldési határidő: 2016. május 14. Beküldési cím:Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár „Mesék a Nagyszederfu alól” 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. SZl FSÁI-L Eredményhirdetés: 2016. június 11. ■E232EI2I3u£2*^8l
