Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT fi MEGYEI KÖRKÉP Erdélybe utaznak ismét, a diákok BONYHÁD-CSÍKSZEREDA Im­máron második alkalommal utazhatnak Erdélybe bonyhá­di szakképzős diákok a Határ­talanul! pályázat megnyeré­sével, tájékoztatott Ziegler Te­réz igazgató. Az Emberi Erő­források Minisztériuma által kiírt Határtalanul! program célja, hogy támogassa a szak­képző iskolákban tanuló diá­kok szakmai együttműködé­sét a szomszédos országok ma­gyar tannyelvű osztályaival. A Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégi­uma a Csíkszeredái Kós Károly Szakközépiskola diákjait lát­ja vendégül április közepén, majd május végén 30 bony­hádi fiatal látogat el Erdélybe. A két intézmény növendékei megismerik a másik ország történelmi, kulturális és föld­rajzi értékeit, az iskolában fo­lyó oktatási munkát, bemutat­ják saját lakóhelyüket, képzé­si formájukat is. A kirándulá­sok remélhetőleg életre szóló élményekkel gazdagítják az iskolák tanulóit. B. K. Érdemes időben kérni az igazolást TOLNA MEGYE A főiskolák és egyetemek a kollégiumi elhe­lyezéshez és szociális támo­gatásokhoz gyakran kérnek a hallgatóktól igazolást a család jövedelmi viszonyairól. A diá­kok jellemzően az utolsó na­pig várnak az igényléssel, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most készen áll, hogy ki­szolgálja a kérelmezőket, tájé­koztatta lapunkat Mózsik Szil­via, a NAV megyei igazgató­ságának sajtószóvivője. Jöve­delemigazolást négyfélekép­pen lehet kérni: elektroniku­san, ügyfélkapun át, telefo­non ügyfél-azonosító kóddal a 06-40/20-21-22 számon, to­vábbá postán és személyesen a NAV ügyfélszolgálatain. A jövedelemigazoláshoz szük­séges IGAZOL nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról. Amennyiben a hallgató igény­li az igazolásokat a hozzátar­tozói helyett, akkor mind a ké­relem benyújtásához, mind az elkészített igazolások átvéte­léhez meghatalmazásra van szüksége. M. I. Húsvét a kereszténység legna gyobb ünnepe. A hívők azt ün­nepük, hogy az élet legyőz­te a halált. „Ha Krisztus nem támad fel, akkor hiábava­ló a mi igehirdetésünk, és hi­ábavaló a ti hitetek” - mond­ta Szent Pál apostol. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu- Mit jelent a hívő ember szá­mára a húsvét? Mit üzen ne­kik ez az ünnep?- Kispapkoromban a teoló­gián ezt úgy tanultuk, hogy a hűsvét esemény a történelem peremén, mert nagypénteken a halott Krisztust helyezték a sírba, és húsvétvasárnap reg­gelre a feltámadt Krisztus je­lent meg például Mária Mag­dolnának - válaszolta kérdé­sünkre Bacsmai László szek­szárdi katolikus plébános. - A feltámadt Jézus olyan test­tel jelent meg az apdstolok- nak, amely nincs kötve a tér­hez és időhöz. Olvastam egy orosz hagyományról, amely szerint húsvétvasárnap reggel a hívek kimennek a temetőbe, és elkezdenek nevetni. Talán furcsa, mert a temetőben in­kább sírnak az emberek, mint nevetnek, de húsvétkor a ke­resztény hívek „kiröhögik” a halált, mert nem a halálé az utolsó szó. Számunkra, ke­resztények számára a húsvét az élet teljés győzelmét hir­deti, ezért mi az életet szent­nek tartjuk a megfoganástól a természetes halálig, és hir­detjük, hogy senkinek nincs joga az élet ellen tenni, akár magzatról, akár haldoklóról van szó. Számunkra a húsvét üzenete, hogy van élet az élet után, ezért érdemes vállalni az élet nehézségeit. Akiknek van hitük, azoknak van remé­nyük is, és ez megmutatkozik a hétköznapi életünkben is, mert' nem vagyunk remény- vesztettek, hisszük, hogy a jó legyőzi a rosszat.- A nem hívők számára a hús­vét a tavaszvárást, a megtisz­tulást jelenti, rosszabb eset­ben pedig csak annyit, hogy ilyenkor jön a nyuszi. Mennyire jellemző, hogy az emberek el­fordulnak a vallástól?- Minden emberben meg­van a természetfelettire való irányultság, csak sokszor ez nem kerül felszínre. Ez akkor jutott eszembe, amikor pár éve a moszkvai metrómerény­let kapcsán láttam a híradó­ban, hogy a fiatalok is virágot vittek a tragédia színhelyé­re, és mindegyikük keresztet vetett, pedig ott hetven évig tartott a vallásellenes propa­ganda. Nyugaton ezt a vallá­si megnyilvánulást nem lá­tom a sajnálatos merényletek után. A mai középkorúak úgy váltak felnőtté, hogy nem ré­szesültek sem vallási, sem er­kölcsi nevelésben. Innen ered, hogy fogalmuk sincs, mi a húsvét, és leragadnak a nyu­szinál. Örülök annak, hogy már harmadik éve van helye a hitnek és az erkölcsnek is az iskolákban, a szülők választ­hatják, hogy gyermeküket ke­resztény nevelésben részesí­tik. Hány agresszív magatar­tásról hallunk, mely mind an­nak a következménye, hogy nincs viszonyítási norma. Bí­zom abban, hogy ezen a téren is lesz változás.- Jézus élete a szeretetről, a csodás tetteiről, később pedig az árulásról és a megtagadás­ról szól. Ez a történet mennyire illeszthető a mai életünkbe?- Virágvasárnapon a tömeg éljenezte és pálmaágakkal köszöntötte Jézust, majd pár nappal később, nagypénteken ugyanaz a tömeg azt kiáltot­ta: „Feszítsd meg őt, keresztre vele!” A rendszerváltás idején nálunk is sok ember válasz­totta a megtérést. Emlékszem, hisz akkor szenteltek pappá, milyen sok keresztelő, elsőál­dozó, bérmálkozó volt. Majd eltelt négy év, és sokan visz- szafordultak a damaszkuszi úton. Sajnos, sok ilyen ember volt Jézus idejében is. Jó len­ne, ha mélyen és a szívünkből tudnánk a hitünket Vállalni. Öröm az, hogy minden évben vannak olyan felnőttek, akik nagyszombaton részesülnek a keresztségben, és lesznek el- sőáldozók, bérmálkozók, ők az egyház reményei.- Az önfeláldozás - ahogy Jé­zus tette értünk, emberekért - a mai, „a valósítsd meg önma­gad” légkörben nem számít el­avultnak?- Isten paraűcsai örök ér­vényűek. Jézus megváltó ha­lála és feltámadása nem avult el. A baj az, hogy a mai em­ber nagyon önző lett. Míg ré­gen szentnek számított a csa­lád, a kisebb-nagyobb közös­ség, mára az ember önmagát állította az Isten helyébe, és azt hiszi, hogy körülötte fo­rog a világ. Az alapvető embe­ri értékek, mint az élet, a há­zasság, a munka elveszítették a fontosságukat. Amikor arról beszélünk, hogy válságban van a család, a házasság, a papság, akkor arra kell, hogy rádöbbenjünk, maga az em­ber van válságban. Ennek el­lenére én örülök annak, hogy az utóbbi években az alapve­tő értékek ismét kezdenek a helyükre kerülni, többen köt­nek házasságot, többen szü­letnek. Kívánok mindenki­nek áldott húsvétot, és Jézus­sal együtt támadjunk fel mi is az új életre! Támogatják a kabóca elleni védekezést TOLNA MEGYE A megye két bor­vidékén szinte minden sző­lőtermelőt érint az agrártár­ca idei évtől induló támoga­tási programja, amely a sző­lő aranyszínű sárgaság nevű betegségét terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni növényvéd­őszeres védekezést segíti. Dr. Gabi Géza, a megyei kormány- hivatal növény- és talajvédelmi főosztályának munkatársa ar­ra hívta fel a gazdálkodók fi­gyelmét, hogy a támogatás ér­dekében a szőlőtermelők már­cius 31-ig még benyújthatják kérelmüket a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal­hoz (MVH), a növényvédőszer csak a március 31-ig benyújtott támogatási igénylést követően vásárolható meg. A támogatás két önálló kör­ben igényelhető, amelynek el­ső szakasza március 31-éVel zárul. A kérelmeket postai úton az MVH által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtat­ványon kell benyújtani. Az a szőlőtermelő, aki március 31- ig nem igényli a növény-egész­ségügyi megelőzés támogatá­sát, a későbbiekben a második körben sem adhat be kérelmet. A szert május 1. és július 31. között lehet permetezni A növényvédőszert kizárólag a május 1. és július 31. közötti védekezési időszakban lehet ki­juttatni a szőlőültetvényen, va­lamint a védekezésről permete­zési naplót kell vezetni. A per­metezést követően, de legké­sőbb augusztus 15-ig kell majd második körben benyújtani a növény-egészségügyi megelő­zés támogatása iránti kérelmet, amelyhez már mellékelni kell a növényvédőszer megvásárlásá­ról szóló számlákat, a permete­zési napló másolatát és a sző­lőültetvény műveléséről szóló igazolást is. Ezen a kérelmen lesz majd igényelhető a támo­gatás is, amelyet azon szőlőül­tetvény után lehet igénybe ven­ni, amely a növényvédelmi ha­tóság által körülhatárolt terüle­ten található. A növényvédelmi hatóság ál­tal körülhatárolt területről szó­ló határozatot a fertőzött terület szerint illetékes önkormányzat hirdetményi úton közli, és az odatartozó összes szőlőültet­vényre vonatkozik. M. I. Takács Lajos és Tancsik József kezdeményezése a falu új látnivalója, ami a régi iskolaépületben nyílt meg Megvalósult az álom, tájháza lett Várongnak VÁRONG Megvalósult a Váron- gon született néhai Takács La­jos néprajzkutató és a már szin­tén elhunyt Tancsik József egy­kori tsz-elnök és a falu rend­szerváltás utáni első polgár- mesterének a terve: tájháza lett a településnek. A falu új látni­valója nemrégiben nyílt meg a régi iskolaépületben. Brunner Dezső, Várong jelenlegi vezető­je elmondta, hogy korábban egy erdei iskolát szerettek volna lét­rehozni az épületben, ám hiába vártak ehhez megfelelő pályá­zatra, így végül úgy döntöttek, a tájházat rendezik be az épü­letben. Takács Lajos és Tancsik Jó- Bemutatnak számos mesterséget és azok eszközeit is zsefmárjópár eszközt, kiállított tárgyat eltett annak idején, de a falubeliek felajánlásainak kö­szönhetően rendkívül gazdag gyűjtemény jött létre, amely bemutatja a település hajdani életét és számos mesterséget is. A tájház anyagát folyamato­san bővíteni szeretnék. Hama­rosan helyükre kerülhetnek a régi viseletek, fényképekkel szeretnék díszíteni a falakat, s tervezik, hogy az udvaron lo­vas kocsit, régi szánkót helyez­zenek el. Várongon meghatáro­zó a turizmus, hiszen a csend­re, nyugalomra vágyók közül sokan választják a kis falut. - Számukra most egy újabb lát­nivalóval bővült a kínálat - tet­te hozzá a polgármester. H. E. Gazdag gyűjtemény jött létre bútorokból, berendezési tárgyakból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents