Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-26 / 72. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT HÍREK Betört és bort lopott a pincéből DOMBÓVÁR Befejezte a nyomozását a Dombóvári Rendőrkapitányság egy lopási ügyben, melynek iratait a napokban vádemelési javaslattal az ügyészségnek átadták. A megalapozott gyanú szerint egy 60 éves helybéli férfi valamikor január 28.11 óra és január 31.17 óra között betört egy kocsolai présházba, és annak pincéjéből 10 liter vörösbort lopott el. A férfi ellen szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt indítottak eljárást. 1.1. Borverseny és nőnap egyben VÁRONG Borversennyel kötötték egybe a nőnapi köszöntést, amit a Várongért Egyesület és az önkormányzat közösen szervezett, és meghívást kapott rá a faluban élő valamennyi hölgy. Persze nemcsak nekik, hanem minden résztvevőnek járt az operett műsor Pomlé- nyi Péter és Udvarhelyi Boglárka előadásában. A borversenyre 42 mintát neveztek, 21 fehér- és 21 vörösbort. Előbbiek közül 8 kapott arany-, 11 ezüst- és 2 bronzminősítést. A vörösboroknál 7 arany-, 5 ezüst- és 9 bronzminősítést osztottak ki. Az összejövetelt vacsora és bál zárta. H. E. Változik a vasúti menetrend TOLNA MEGYE Március 27-én, húsvétvasárnap az ünnepnapi, 28-án, húsvéthétfőn a vasárnapi, 29-én, kedden pedig a munkanapi menetrend szerint közlekednek a vonatok - hívta fel az utazók figyelmet a MÁV. A március 27-én, vasárnap kezdődő nyári időszámítás és az óraátállítás csak néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint, a vasúti menetrendet emiatt nem kell módosítani. B. L. A húsvéthoz számos hagyomány kötődik országszerte. A közösek mellett tájegységenként sajátos szokások is kialakultak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A Sárközben nagypénteken mindenki megfürdött, s ehhez kapcsolódik a húsvéti nagy- takarítás és meszelés. Minden népcsoportnál ismert volt a szokás, hogy az állatokat is megtisztították. A lovakat például behajtották a szabad vízbe, és lemosták. A húsvéthétfői locsolás szokása a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hitre épül. A Sárközben például nagypénteken elmentek a lányok a kútra, vagy a folyóhoz az úgynevezett szótalan vízért. A legények ugyan incselkedtek velük egész úton, de a lányoknak nem volt szabad megszólalni, mert akkor nem lesz varázserejű a víz, és nem szépíti meg őket a hét végére. Sírfeliratokból még arról is tudni lehet, hogy olyan sokszor locsoltak meg lányt, hogy megfázott, megbetegedett, és a sírkertbe került. Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató a fentiek mellett egy érdekes váraljai szokást is említ. Sárközi viseletbe öltözve húsvét vasárnapján kivonultak a Magyar dombra a keresztszülők, és ott adták át ünnepélyes keretek között az ajándékot a keresztgyerekeknek. (Talán kevéssé ismert, hogy a külső Sárköz falvai közé tartozott Zengővár- kony, Váralja, Érsekcsanád és Szeremle is.) Lassan elfelejtődik a tavaszi határjárás. Húsvétvasárnap a férfiak, a legények körbejárták a falu határát. Egyes határjeleknél megálltak, és jól elfenekelték a suhancokat, hogy öregkorukban is emlékezzenek rá, meddig terjedt a falu határa. A dunántúli német falvak szokása volt az em- mauszjárás, vagy emmausz- ba menés húsvéthétfőn. Ezek vidám, majálisszerű mulatságok voltak a szőlőhegyi pincékben, vagy a falvak melletti legelőkön, ligetes erdőkben. Húsvéthétfőn ugyanis a templomokban az emmauszi tanítványokról szóló evangéliumot olvasták fel. A húsvétot követő vasárnapot a Dél-Dunántúlon mátkáié, vagy komáló vasárnapnak is hívták. A sárközi lányok ilyenkor kötöttek egymással örök barátságot. Egy fiatalabb leányzót kértek meg arra, hogy vigye el a kiválasztott barátnőhöz az úgynevezett komatálat. A piros tojást, bort, kalácsot gyönyörű terítővei takarták le. A komatálat illett elfogadni, és mindig viszonozni kellett. Ha a lányok férjhez mentek, gyerekük született, egymást hívták keresztanyának, és egy életen át segítették egymást. A kosárszentelés szokása A húsvéti ételek szentelése a római és a görög katolikusoknál is szokásos. A templomba vitt kosárban az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak. Az ételeket hímzett terítővei, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő díszes térítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. Egyébként a szentelés idejére a borosüveg dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucoltak. hogy az áldás közvetlenül érje azokat. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítván nekik, mágikus célra használták ezeket. A hímes tojás készítése A húsvét elképzelhetetlen a hímes tojások nélkül. Ma a legtöbb helyen boltban vásárolt festékkel színezik a tojásokat, és matricákkal díszítik. Az idősebbek azonban még a hagyományos színezőket, például a hagymahéjat vagy a céklalevet részesítik előnyben. A hímes tojás készítésnek nagy divatja van Tolna megyében, különösen a Sárközben. Ma is forró viaszba mártott írókával festik a hagyományos mintákat a kifújt tojásokra a de- csi, őcsényi, bátai asszonyok. A nyúl a tojáshoz hasonlóan a termékenységjelképe, az egyiptomi mitológiában bukkant fel először, majd később Bizáncban. A húsvéti nyuszi tojást hozó minőségben Németországban jelent meg az 1600-as években. Ide vezethető vissza, hogy a gyerekeknek szánt húsvéti ajándékokat a kertben, a bokrok alatt, fák tövében, a fűben rejtik el. Tűzről pattant alkotói pályázat TOLNA MEGYE „Tűzről pattant” címmel alkotói pályázatot hirdetett az Országos Tűzmegelőzési Bizottság, amelyre most először óvodások rajzait is várják. Az iskolások három kategóriában: 6-10,11-14 és 15-18 éves korcsoportban nevezhetnek. Ők rajzzal, montázzsal, számítógépes grafikával, mémmel és videóval egyaránt jelentkezhetnek. A lényeg minden esetben, hogy az adott alkotás a tűzoltók munkáját mutassa be, vagy a tűzvédelem fontosságát hangsúlyozza. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy az az iskola, illetve óvoda, ahonnan a legtöbb pályamű érkezik, elnyeri a „Legkreatívabb iskola 2016”, illetve a „Legkreatívabb óvoda 2016” címet, emellett az intézmény nyereménye lesz egy tűzoltó bemutató is, és tűzvédelmi oktatást is kapnak a diákok. A pályaműveket május 20- ig kell eljutatni - személyesen vagy postai úton - a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra (7100 Szekszárd, Mikes utca 16-22.). Minden korcsoport első helyezettje automatikusan továbbjut az országos fordulóba. A fődíj egy családi nyaralás a Balatonon. További információkat a www.tolna.katasztrofavedelem. hu oldalon lehet elérni. H. E. Ovifociról egyeztettek Dombóváron DOMBÓVÁR A városban jártak a Buzánszky Jenő által 2011- ben alapított Ovi-Foci Alapítvány képviselői, hogy az Ovi- foci-Ovisport program lehetőségeiről egyeztessenek a vezetéssel. A városházán tartott megbeszélés után a tagok megtekintették a Dombóváron született futball legenda emlékfalát az Illyés Gyula Gimnáziumban, majd a Pannónia úton lévő portréját. Végül koszorút helyeztek el Buzánszky Jenő szülői házánál. Dr. Molnár Andrea, az alapítvány elnöke elmondta, hogy mostanáig 140 intézményben indult el a programjuk, és abban bíznak, hogy Dombóvár óvodáiban is érdeklődésre talál a kezdeményezés. H. E. A Mediaworks nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el bárki számára az interneten Olvashatóvá tették a Népújság régi számait is TOLNA MEGYE A lapunkat is kiadó Mediaworks médiavállalat nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el immár bárki számára az interneten. A kiadó és nyolc megyei könyvtár együttműködési megállapodása alapján a lapok digitalizált oldalai a Hungaricana közgyűjteményi portál felületén (www.hungaricana.hu) látogathatók. A jelentős kezdeményezés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, a digitalizálást az Arcanum Adatbázis Kiadó vállalta. A nyolc újság (Békés Megyei Hírlap, 24 óra, Heves Megyei Hírlap, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Uj Néplap, Petőfi Népe és Új Dunántúli Napló, amelynek archívuma a napokban lesz elérhető) az ötvenes években indult, s egészen a kezdetektől kerültek fel a 2000-es évekig az évfolyamok. így minden lap esetében átlagban mintegy ötven év híranyaga tölthető le a netről. „A megyei napilapok az adott országrészek igazi krónikásai, így az évtizedek alatt megjelent hatalmas anyag a lehető legrészletesebben tartalmazza a megyék bő fél évszázados történelmét” - hangzott el a Mediaworks részéről az Internet Fiesta 2016 konferencia zárónapján. A kezdeményezéssel Tőzsér Istvánná Géczi Andrea, az eglllJgglgg^ aß*? _v; Visszakereshető az is, hogy a lapok mely cikkekben írtak családtagjainkról, ismerőseinkről ri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója kereste meg kiadónkat, s szerinte így több mint egymillió újságoldal lett néhány kattintással olvasható az interneten. „A Hungaricana célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető kultúr- kincs, történeti dokumentum mindenki számára áttekinthetően váljon hozzáférhetővé - mondta az igazgató. - A megyei napilapok a helyi közéletről adnak hírt, nagyon sok esetben a helyieket szólítják meg. A keresőfunkciónak hála pedig bárki azt is visszanézheti, hogy a lapok az évtizedek folyamán mely cikkekben írtak családtagjaikról, ismerőseikről.” MW
